Az árfolyamgát általánossá tétele jó megoldás lehetne a devizahitelesek problémájára, bár a bankszektornak nagyon sokba kerülne - mondta a Napi Gazdaságnak Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség áprilisban újraválasztott elnöke.
|
| Patai Mihály Fotó: kormany.hu |
Patai Mihály a hétfőn megjelent interjúban kiemelte: a Kúria ősszel várható döntését, amikor a testület kiegészíti a meglévő jogegységi határozatát, "mindenkinek, minden gazdasági szereplőnek el kell fogadnia". A bankszövetség olyan döntésre számít, amely pénzbe kerül majd a bankoknak, és amely szektorszinten több milliárd forint visszatérítést jelenthet.
Ha a bankokat ütik, a betéteseknek fáj
A devizahitelesek problémájának megoldásával kapcsolatban elmondta, nem számítanak "huszárvágásszerű álmegoldásra", de tudomásul veszik, hogy akármi lesz is, pénzbe fog kerülni.
Hozzátette: olyan megoldásokban nem hasznos gondolkodni, ami mindent a bankokra terhel, azokat üti, mert ez a forinthitellel rendelkezők és a négy és fél millió magyarországi betétes érdekeit is mélyen sértené.
Négy éve buknak a bankok
Úgy vélte, a kormány számára ma egyértelmű, hogy tartós gazdasági növekedést nem lehet normálisan, aktívan működő bankrendszer nélkül fenntartani. A tavalyi volt sorrendben a negyedik olyan év, amikor a reálhitelezési volumen csökkent, és 2013-ban 38-40 százalékkal volt kisebb, mint 2008-ban. Patai Mihály szerint ez hosszú távon nem tartható.
Kitért arra is, hogy bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kimutatása szerint tavaly 67 milliárd forint hasznot termelt a magyar bankrendszer, a külföldi osztalékfizetés és a tőkeemelés nélkül vizsgálva 78 milliárd forint valós veszteséget szenvedett el, így zsinórban a negyedik súlyosan veszteséges évet hagyta maga mögött.
Idén lehet növekedés
Elmondta, 2014-ben a növekedés első jelei már megjelenhetnek: egyrészt a jegybanki hitelprogram hatására, másrészt számolnak azzal is, hogy a válság végre kifárad. Ugyanakkor történhetnek olyan gazdaságpolitikai lépések, például a devizahiteles probléma megoldása, amelyek felemészthetik a szektor növekedésfinanszírozási lehetőségeit - mondta Patai Mihály.
Az elnök közölte: a bankszektor elfogadta a bankadó létezését, hiszen időközben számos más országban bevezették, persze jóval kisebb mértékűként. Így az a reális cél, hogy az adó mértéke csökkenjen - vélekedett az elnök.
Nem vonulnak ki?
Úgy vélte, az MNB vezetése sikeres egy évet tudhat maga mögött, két fontos vívmányuk is volt: az egyik az alapkamat csökkentése, a másik pedig a növekedési hitelprogram, ami beindította a hitelezést, és már a gazdasági növekedésre is hatással volt. A kéthetes kötvény kéthetes betétté alakítása pedig nemcsak teljes mértékben elfogadható, hanem érdeke is azoknak a bankoknak, amelyek Magyarországon működnek, a hazai gazdaságot hitelezik, és itt, Magyarországon vállalnak kockázatot - mondta.
Patai Mihály arra a kérdésre, hogy hogyan látja, valóban kivonulhat-e több bank Magyarországról, kifejtette: szerinte az a négy-öt bank, amelyik nehéz helyzetben van, mert jelentős veszteségeket szenvedett el és emiatt nagyon sok tőkét kellett emelnie, a kivonulás helyett inkább jelentősen visszafogja működését, és kisebb kockázatvállalással, fókuszáltabb ügyfélkörrel működik majd. Ez átrendeződést hozhat, és ha ezzel párhuzamosan más bankoknál új növekedésekkel találkozhatunk, akkor még ebben a kormányciklusban megvalósulhat a legalább 50 százalékos magyar hányad a bankrendszerben.
Arra a kérdésre, hogy számítanak-e egyéb adóterhekre, Patai Mihály elmondta: bízunk abban, hogy a kormány kreativitása a pénzügyi szektort illetően kimerült, és a nemzetgazdaság növekedésére koncentrálhatunk.
