A Magatartási Kódex a hitelintézeti törvény 210. § módosításával egyidejűleg – 2010. január 1-én hatályba lépett. Személyi hatálya a lakossági hitelezéssel foglalkozó pénzügyi szervezetekre, kereskedelmi bankra, jelzálog-hitelintézetre, lakás-takarékpénztárra, takarék- és hitelszövetkezetre, fióktelepre és pénzügyi vállalkozásra, ide értve lízingcégeket is – kiterjed.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan regisztrálta a csatlakozókat, és nevüket közzé tette honlapján. 2010. január 13-ig 254 hitelező csatlakozott, ez az érintett intézmények 78 százalékát (a lakossági hitelvolument tekintve több mint 95 százalékát) jelenti. Ezek alapján elmondható, hogy a hitelezési szektorral egyezségre jutott a Felügyelet, az ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartás elveit elfogadta a szektor.
A hatálybalépést követően a Felügyelet honlapján közzétette azon intézmények listáját is, amelyek lakossági hitelezéssel (pénzügyi lízinggel) foglalkoznak és nem csatlakoztak a Kódexhez. A nem csatlakozott intézmények száma: 59 (ebből 3 hitelintézet vagy hitelintézeti fióktelep: Bank of China (Hungária) Hitelintézet Zrt., AXA Bank Europe SA. Magyarországi Fióktelepe és az Oberbank AG Magyarországi Fióktelepe).
A Kódex alapvetően az önszabályozás eszköze, azonban az ügyfelek védelme és a korrekt vállalkozások elismerése érdekében szükséges a Kódex elvárásainak érvényesítése.
Azért, hogy a vállalt elvek a gyakorlatban is érvényesüljenek, a Felügyelet kiemelt figyelmet szentel a meghatározott magatartási szabályok betartatásának. Ennek lehetőségét biztosítják a jogszabályok, melyek alapján a Felügyelet felkészült az ellenőrzési feladatokra.
A kódex rendelkezéseinek érvényre juttatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló 2008. évi törvény ad lehetőséget. Ennek a törvénynek az értelmében megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az olyan magatartási kódexbe foglalt követelmény be nem tartása, amelynek a vállalkozás alávetette magát. Megtévesztő kereskedelmi gyakorlat az is, amely valamennyi tényszerű körülmény figyelembevételével a fogyasztót olyan döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A kódexben az is szerepel: a dokumentum aláírói kötelezettséget vállalnak arra, hogy "a fogyasztó ügyleti döntését befolyásoló kereskedelmi gyakorlatuk keretében utalnak arra, a kódexnek alávetették magukat."
A kódex rendelkezéseinek kötelező tartalmi elemeként kell megjelennie az üzletszabályzatban. Ha a kódexhez történt csatlakozást az intézmény nem tünteti fel, a hitelintézeti törvényben szereplő rendelkezést sért, aminek fogyasztóvédelmi szankció lehet a következménye. A magatartási kódex tartalmazza, hogy a PSZÁF nyilvánosan közzéteszi a kódexhez nem csatlakozó intézmények listáját, valamint, hogy honlapján publikálja a csatlakozó intézmények tekintetében a felügyelet megállapításait, minősítését.
Ha a PSZÁF eljárása során megtévesztő kereskedelmi gyakorlatra derül fény, a felügyelet meghatározott szankciókat alkalmazhat. A szankciók között szerepelhet a jogsértő magatartás folytatásának megtiltása, a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelése, illetve határidő kitűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a felügyelet a szolgáltatót.
A PSZÁF fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabhat, amelynek mértéke tizenötezer forinttól kétmilliárd forintig terjedhet, tekintettel a szolgáltató méretére, illetve a jogsértés súlyára - olvasható a közleményben.
Az EU nagyon elégedett a magyar bankmentéssel
Nyugdíj, adó, újabb kódex: mit ígér az MSZP?
Panaszok után hullanak a banki milliók
Már él a bankok magatartási kódexe
Rés a pajzson? Az AXA nem írja alá a banki kódexet
Privátbankár