A KSH jelentése alapján 2023 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint gyakorlatilag nem változott a magyar GDP, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok mentén pedig csupán 0,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A K&H nagyvállalati növekedési index legutóbbi eredménye szerint egyéves időtávon még ennél is kisebb volumenű növekedést várnak a cégek - közölte a pénzintézet kedden.
A magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait és terveit jelző felmérésünk alapján egyéves időtávon még mindig azok vannak nagyobb arányban, akik a jelenlegi gazdasági növekedés mérséklődésére számítanak (44 százalék), miközben javulást ennél jóval kevesebben feltételeznek (27 százalék). Hosszabb távon viszont már jóval optimistább a szektor. Habár a többség hároméves időtávon sem vár változást a gazdaság teljesítményében (58 százalék).
"Itt már egyharmaduk számol a jelenleginél nagyobb növekedéssel és mindössze 8 százalékuk romlással. Utóbbiak aránya ráadásul az előző negyedévben még 18 százalék volt. A várakozások alapján tehát úgy tűnik, hogy a 2027-ig tartó időszak fokozatosan könnyebb lehet a cégeknek” – mondta el Rajna Gábor, a K&H vállalati divíziójának vezetője.
A kutatásból az is kiderül, hogy a vállalatok jövedelmezőségét meghatározó tényezők rangsora hektikusan változott az elmúlt másfél évben.
„A felmérés alapján azt látjuk, hogy a cégvezetők nehezen tudják meghatározni, hogy melyek azok az elemek, amelyek leginkább befolyásolják a cég profitabilitását, akár negyedévről negyedévre is változhat a fontossági sorrend” – hangsúlyozta a szakértő.
A környezeti tényezők három csoportra bonthatók: jelentősen, kevésbé vagy csupán kismértékben befolyásolják a cég eredményességét. Jelenleg, a csökkenő pálya ellenére az infláció áll az első helyen, tízből öt vállalkozás vélekedik így (52%). Ezzel szinte megegyező arányban nyilatkoztak a kormányzati gazdaságpolitikáról is (49%), ami korábban inkább a középmezőnyben szerepelt. Ezt követően a hazai vevőket és a beszállítói árakat említették a vállalatok magas arányban, amikre szintén jelentősen hathat az infláció, de egyúttal azt is jelenti, hogy újra egyre meghatározóbb tényezővé válik a vásárlóerő alakulása.
Úgy tűnik a cégek már hozzászoktak a magasabb energiaárakhoz és a forint árfolyamának ingadozása sem érinti már annyira érzékenyen őket. Ezt mutatja, hogy jelenleg kevésbé a jogszabályi környezet, az árfolyamváltozások, az energiaköltségek növekedése és a közterhek alakulása befolyásolják a cégek következő 12 havi eredményét, holott az utóbbi két tényező jelentősége azt ezt megelőző két negyedévben jóval erősebb volt. A sor végén nem történt változás, az egyéb operatív költségek, a külföldi vevők és a finanszírozási lehetőségek alakulása azok a tényezők, amelyek általában a legkevésbé vannak hatással a cégek jövedelmezőségére. A vállalatok tehát nem érzik, hogy hitelszűke lenne.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
