Lakáshitelt szeretne? Ezt mindenképp mérlegelnie kell!

Egyértelműnek tűnik, hogy a jegybanki alapkamat történelmi mélypontja után a kamatszintek emelkedni fognak – a Magyar Nemzeti Bank hivatalosnak tekinthető megnyilatkozásai szerint legkésőbb jövő év második felében emelkedésnek indul majd az irányadó kamatszint a jelenleg 2,1 százalékos mértékéről.

Ezért komoly kérdés, hogy a nem ritkán 10-15-20 éves futamidejű lakáshitelek esetében az ügyfelek mivel járnak jól: a rövid kamatperiódussal bíró, ám ezért jelenleg vonzó kamatozású megoldásokkal, vagy a pillanatnyilag magasabb terhet jelentő, ám a kamatemelésekhez csak később alkalmazkodó, hosszú kamatperiódussal bíró hitel-ajánlatokkal.

Eltérő stratégiák

A lapunk által megkérdezett pénzintézetek merőben eltérő stratégiát követnek. Az egyik pólust az Erste Bank jelenti, amely jelenleg csak éven belüli (6 hónapos kamatperiódusú) hiteleket kínál a piaci lakáshitelek tekintetében. Nincs széles repertoár a CIB Banknál sem, ám náluk a hitelek átárazódása évente történik – köszönhetően az ügyféligényeknek megfelelő 1 éves kamatperiódusnak.

A sor másik végén az UniCredit Bank áll, amely az 1-3-5-10 éves kamatperiódussal kínált piaci lakáscélú jelzáloghitelek mellett egyedüliként teszi lehetővé a teljes mértékben kiszámítható törlesztőrészletet előnyben részesítő hitelfelvevők számára, hogy akár a futamidő végéig, így akár 15 vagy 20 éves futamidőre is rögzített kamatozású piaci lakáscélú hitelt válasszanak. A Stabil kamat lakáshitel termék előnye jelenleg ott is utolérhető, hogy kamatozása 15 vagy 20 éves futamidő esetén is megegyezik a 10 éves kamatperiódussal bíró kölcsön 7,42 százalékos mértékével.

A pénzintézetek kínálatában a hosszabb kamatperiódusra jellemzően 1 százalékkal magasabb a kamatszint, mint a legrövidebb fixálási időpontra. A már említett UniCredit az egy éves kamatperiódusra most 6,34 százalékon kínál hitelt.

Fix kamat, vagy referencia-kamatozás?

Külön érdekesség ugyanakkor, hogy az ügyfelek milyen konstrukciót választanak: a fix kamatozású, vagy a referenciakamathoz kötött megoldást. Míg a fix kamatozású termék esetén a kamatszint semmilyen mértékben nem követi a piaci mozgásokat a kamatperióduson belül, a referenciakamathoz kötött megoldás igen – itt csak a referenciakamaton felül kért kamatfelár a fix. Első ránézésre az ember kamatemelkedés előtt a fix kamatozású konstrukciókat sztárolná, hiszen itt – a kamatperiódus alatt – nem követi le az emelkedést a kamat. A fentiek miatt talán érthető, ha manapság a bankok jobban szeretik a referenciakamathoz kötött konstrukciókat – aligha véletlen, hogy pl. az OTP, az Erste, a K&H és az FHB egyaránt csak ilyen konstrukciót kínál. A CIB mást nem is kínálhat, tekintve, hogy egy éves kamatperiódusra jogszabály szerint kizárólag referenciakamatos (12 havi Bubor) árazást lehet alkalmazni.

Mi kell az ügyfélnek?

Az ügyfelek ugyanakkor megosztottabbak: ahogy azt az OTP Banknál elmondták, 2014 első félévében megközelítőleg 30 milliárd forint volt a fix kamatozású a piaci lakáshitelek összege a piacon, ehhez képest 40 milliárd forintnyi kibocsátás történt a referencia kamathoz kötve.

S hogy néhány példát is lássunk a 12 havi BUBOR-ra egy éves kamatperiódusnál az FHB-nál például 2,3-4,3 százalékos kamatfelár rakódik, amely révén a teljes kamat 4,5-6,5 százalék között mozog. Az 5 éves kamatperiódusú lakáscélú kölcsön az 5 éves állampapírhozamot 1,75-3,75 százalékkal múlhatja felül, amely révén 5,19 – 7,19 százalékos kamat adódik.

A két kamatszint között így jelenleg 69 bázispontos különbség áll fenn. Az UniCreditnél az 1 éves kamatperiódusú jelzáloghitelek kamatfelára 3,75 százalék, amivel normál ügyleti kamatként 6,34 százalékos kamat jön ki. Ehhez képest 50 bázisponttal magasabb kamat, 6,84 százalékon 3 éves fix kamatozású terméket lehet elérni a banknál – aligha meglepő, hogy 2014 első kilenc hónapjában a bank ez utóbbiból közel háromszor annyit folyósított, mint az 1 éves kamatperiódusú hitelből.