Levegőhöz jutnak a bankok
Meglepő volt a jegybanki alapkamat csökkentése, de fontosabb lépés a tartalékráta mérséklése - hangsúlyozták az MTI által megkérdezett elemzők.
Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője meglepő és bátor lépésnek nevezte a kamatdöntést. Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Barta György úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon - magyarázta.
A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták.
Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá.
Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.
A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta Tardos Gergely az OTP elemzője. Hozzáfűzte: ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője úgy vélte, nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.
Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb. A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. Hozzátette: a tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.
Jó irányba tett, helyes lépésnek nevezte Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kötelező tartalékráta csökkentését, ami becslése szerint több mint 300 milliárd forinttal bővíti a bankok hitelnyújtási lehetőségeit, többel, mint a parlament előtt lévő bankmentő csomag tőkenövelő része.
Nyers Rezső az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a monetáris tanács döntését, amely azonban nem jelentett meglepetést, mivel - mint mondta - néhány nappal ezelőtt a bankszövetség Simor András jegybankelnökhöz és Veres János pénzügyminiszterhez intézett levelében azt kérte: mérlegeljék azokat a jegybanki hatáskörbe tartozó lehetséges lépéseket, amelyek révén bővülhetnek a beszűkült banki hitellehetőségek. A javaslat egyik eleme éppen a tartalékráta csökkentése volt - tette hozzá.
Nyers Rezső a kamatcsökkentést is helyes lépésnek nevezte, megjegyezve, hogy a döntés - mértékét tekintve - inkább jelzésértékű. A bankszövetség többi javaslatáról csak annyit árult el, hogy vannak köztük rövidebb és hosszabb távon hatók, egyeztetést követően a jegybank felelőssége eldönteni, hogy melyik lépésnek van realitása.
Teljes döbbenet: 11 százalékra csökkent az alapkamat
Gyorshír! Mégis vágott a jegybank!
Alapkamat: Budapest mindenkivel szembemegy
Ha a jegybank kamatot vág, káosz lesz
A piac megbosszulja a kamatvágást?
Barta György, a CIB Bank makrogazdasági elemzője meglepő és bátor lépésnek nevezte a kamatdöntést. Az elemzők döntő többsége most tartásra számított, legkorábban a következő negyedévben vártak kamatvágást. Barta György úgy vélte, hogy ez az első lazító lépés a kötelező tartalékráta öt százalékról két százalékra történő mérséklése mellett. Utóbbi a likviditást növeli a piacon - magyarázta.
A hétfőn közzétett inflációs jelentésből a statisztikák az infláció meredek csökkenését prognosztizálják 2010-re. A hatást tekintve kérdés az, milyen Magyarország megítélése, hiszen az októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-növelést éppen a forint elleni spekulatív támadások indokolták.
Az elemző megjegyezte, hogy a kamatfelár a fejlett gazdaságok jegybankjainak kamataihoz képest arányaiban megmarad, hiszen az Európai Központi Bank után a svájci jegybank is drasztikus kamatvágás mellett döntött, akárcsak az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed.
Eppich Győző, az OTP Bank elemzője szintén nagy meglepetésnek nevezte a kamatcsökkentést, amit szerinte az inflációs várakozások csökkenése indokolt. A döntésben nyilvánvalóan szerepet játszott a reálgazdaság megsegítésének szándéka is - tette hozzá.
Magyarország külső finanszírozási igénye 2009-ben csökken, rendelkezésre áll az IMF és az Európai Unió hitelkerete, így nem kell aggódni a forint gyengülése miatt, ami szintén indokolhatta a kamatvágást.
A kötelező tartalékráta csökkentése azoknak a bankoknak segít, amelyek az egymás közötti hitelezésben nem jutnak forráshoz, vagy a bizalmatlanság, vagy pedig a meghatározott limit betartása miatt - mondta Tardos Gergely az OTP elemzője. Hozzáfűzte: ezek a bankok így nem szorulnak jegybanki forrásra.
Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. elemzője úgy vélte, nagy meglepetést okozott a kamatcsökkentés, ugyanakkor hangsúlyozta: az 50 bázispont nem jelent szignifikáns különbséget. Az elemző szerint a jegybank döntését egyrészt az tette lehetővé, hogy a közelmúltban számos jegybank erőteljes kamatvágást hajtott végre, másrészt pedig, hogy az MNB lefelé módosította inflációs várakozásait.
Suppan Gergely úgy vélekedett, ha a nemzeti bank kizárólag az inflációs célt követné, akár nagyobb mértékű kamatcsökkentés mellett is dönthetett volna, azonban rövid távon a pénzpiaci stabilitás fenntartása a legfontosabb. A tartalékráta csökkentésével a jegybank a hitelexpanzió irányába próbálja befolyásolni a bankokat - vélekedett az elemző, aki jó döntésnek ítélte a ráta mérséklését. Hozzátette: a tartalékráta az Európai Unió országaiban 2 százalék körül van, így már régen napirenden volt a magyarországi csökkentés.
Jó irányba tett, helyes lépésnek nevezte Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kötelező tartalékráta csökkentését, ami becslése szerint több mint 300 milliárd forinttal bővíti a bankok hitelnyújtási lehetőségeit, többel, mint a parlament előtt lévő bankmentő csomag tőkenövelő része.
Nyers Rezső az MTI-nek nyilatkozva üdvözölte a monetáris tanács döntését, amely azonban nem jelentett meglepetést, mivel - mint mondta - néhány nappal ezelőtt a bankszövetség Simor András jegybankelnökhöz és Veres János pénzügyminiszterhez intézett levelében azt kérte: mérlegeljék azokat a jegybanki hatáskörbe tartozó lehetséges lépéseket, amelyek révén bővülhetnek a beszűkült banki hitellehetőségek. A javaslat egyik eleme éppen a tartalékráta csökkentése volt - tette hozzá.
Nyers Rezső a kamatcsökkentést is helyes lépésnek nevezte, megjegyezve, hogy a döntés - mértékét tekintve - inkább jelzésértékű. A bankszövetség többi javaslatáról csak annyit árult el, hogy vannak köztük rövidebb és hosszabb távon hatók, egyeztetést követően a jegybank felelőssége eldönteni, hogy melyik lépésnek van realitása.
Teljes döbbenet: 11 százalékra csökkent az alapkamat
Gyorshír! Mégis vágott a jegybank!
Alapkamat: Budapest mindenkivel szembemegy
Ha a jegybank kamatot vág, káosz lesz
A piac megbosszulja a kamatvágást?
MTI
Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt? 
