A kamatdöntés előtt az elemzők többsége 0,10 százalékpontos enyhítést várt. A Cityben voltak olyan előrejelzések is, amelyek ennél nagyobb mértékű MNB-kamatcsökkentést valószínűsítettek, de ezek a prognózisok sem számoltak 0,20 százalékpontos enyhítéssel. A hazai elemzők szerint meglepte a piacokat a Monetáris Tanács döntése.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői például azt jósolták, hogy az MNB az eddig megszokott ütem felére, vagyis 0,125 százalékpontos havi csökkentésekre tér át.
Viszonylag magasan kell tartani a kamatot
William Jackson, a City egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőházának, a Capital Economicsnak a felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a keddi kamatdöntés utáni értékelésében annak a véleményének adott hangot, hogy az enyhítési ciklus új üteme jelzi a monetáris tanács szándékát a pénzügypolitika további enyhítésére forinteladási hullám előidézése nélkül.
A célszint alatt járó infláció, a lanyha gazdasági növekedés és a magyar gazdaságban meglévő jelentős kapacitásfelesleg alapján egyértelmű, hogy Magyarországon alacsonyabb kamatszintre van szükség, mégis viszonylag magasan kell tartani az alapkamatot ahhoz, hogy a lejáró külső adósságok megújításához szükséges tőke bejöjjön az országba - fejtegette Jackson.
A Capital Economics londoni közgazdásza kiemelte keddi értékelésében, hogy a piac egy ideje 4,00 százalékhoz közeli MNB-kamatmélypontot áraz. Jackson szerint ez azt jelenti, hogy ha a magyar jegybank ennél számottevően alacsonyabbra süllyeszti alapkamatát, azzal egyértelműen a forint gyengülését kockáztatná. A Capital Economics vezető elemzője szerint a kamatcsökkentési ütem lassításának okai között lehet az is, hogy a monetáris tanács e forintgyengülés kockázatát igyekszik enyhíteni.
A régiós befektetőket kevésbé izgatja a Fed
Az MNB-t ugyanakkor az alapkamat további csökkentésére biztathatta az a tény, hogy a forint "viszonylagos épségben megúszta" a felzárkózó piacokon tapasztalt legutóbbi eladási hullámot. Ehhez azonban a jelek szerint nem sok közük volt a Magyarország-specifikus tényezőknek; ebben a hónapban más kelet-európai valuták is jól teljesítettek, különösen a cseh korona - hangsúlyozta a Capital Economics londoni elemzője.
Jackson szerint ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a kelet-európai piacokon aktív intézményi portfolióbefektetők zöme az euróövezetben honos, és kevésbé törődik az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési ciklusának kilátásba helyezett lassításával.
Az összképhez hozzátartozik az is, hogy a devizaalapú ingatlanhitel-állomány további leépítését célzó bármilyen újabb intézkedéscsomag csak kis mértékben csökkentené a magyar gazdaság teljes devizaadósság-terhét. A devizaalapú jelzáloghitelek a magyar hazai össztermék (GDP) 6,5 százalékát teszik ki, ugyanakkor a devizában fennálló államadósság és a pénzügyi szektoron kívüli vállalati szféra GDP-arányos devizaadósság-rátája egyaránt 40 százalék körüli.
Ennek alapján - jóllehet a devizaalapú ingatlanhitelek forintosítása népszerűnek bizonyulhat - Magyarország egy ilyen program végrehajtása után is erősen ki lenne téve a külső finanszírozási környezet esetleges romlásának, és különösen az euróövezeti piaci feszültségek kiújulásának.
Mindezek alapján a Capital Economics úgy látja, hogy korlátozott az MNB további enyhítési mozgástere. A cég azzal számol, hogy a magyar jegybank az idei év végére 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát - hangsúlyozta keddi értékelésében a ház vezető londoni elemzője.
3,5 százalékot várnak
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint a kedden bejelentett 0,20 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés kompromisszumot jelent a gazdaságösztönzési szándék és a kisebb ütemű kamatcsökkentéseket kilátásba helyező korábbi jegybanki iránymutatás konzisztenciájának megőrzése között.
A ház elemzői értékelésükben közölték: alapeseti előrejelzésük az, hogy az MNB további 0,30 százalékponttal 3,50 százalékig csökkenti alapkamatát. A JP Morgan londoni szakértői szerint ugyanakkor megvan az esélye az ennél "kissé még nagyobb mértékű" enyhítésnek is.
A monetáris tanács ezután is a gyenge növekedéssel és a kedvező inflációs környezettel fogja indokolni a kamatcsökkentéseket, ugyanakkor figyelnie kell a kockázatvállalási készség romlásának lehetőségére is - jósolták a JP Morgan elemzői.
Növekvő inflációval kalkulálnak
A ház szakértői kiemelték ezzel kapcsolatban, hogy a magyar szuverén törlesztéskockázatra kínált piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) és egyéb kockázati mérőszámok az elmúlt egy hónapban gyengültek a térségi gazdaságok - például Románia és Lengyelország - hasonló mutatóihoz képest.
A JP Morgan londoni elemzői ugyanakkor az év hátralévő részére is azt várják, hogy az infláció a 3 százalékos célszint alatt marad - a ház jelenlegi előrejelzése 2013 végére 2,0 százalékos éves infláció -, és azt valószínűsítik, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés továbbra is korlátozza a magasabb termelői árak átszűrődését a fogyasztói árakba.
A ház jövőre viszont 3,2 százalékig visszagyorsuló átlagos inflációt vár.
A JP Morgan londoni elemzői szerint mindezek alapján az MNB várhatóan nem lesz abban a helyzetben, hogy jelentősen a Matolcsy György jegybankelnök által korábban jelzett 3,00-3,50 százalékos kamatmélypont-sáv középpontja alá csökkenthesse alapkamatát a jelenlegi enyhítési ciklusban.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
