Bár az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelensége miatt az ügyfeleknek visszajáró összegeket a jegybank képlete alapján kell majd kiszámítaniuk a bankoknak, a hatályos, első devizahiteles törvény alapján azonban szerdáig be kell nyújtaniuk az MNB-nek saját képletüket is.
A nyáron elfogadott első devizahiteles törvény alapján az árfolyamrés semmis, az ügyfeleknek visszajár az ilyen címen elvont pénz, és ennek kiszámítási módját a bankoknak szeptember 24-ig be kell nyújtaniuk az MNB-nek.
Érdekesség, hogy az Országgyűlés ma minden bizonnyal megszavazza az elszámolási törvényt - az adatszolgáltatást innentől ez alapján kell értelmezni. Az új jogszabály viszont egyebek mellett változtat az érintett termékek körén is a nyári jogszabályhoz képest, így a korábban kötelezővé tett adatszolgáltatás a képletről értelmetlenné válik.
|
Dönthet a parlament Az Országgyűlés a mai ülésén fogadhatja el a bankok elszámoltatásáról szóló kormányzati törvényjavaslatot. A kabinet számításai szerint átlagosan akár harmadával is csökkenhetnek a devizahitelesek törlesztőrészletei. A törvényjavaslathoz mindösszesen egy MSZP-s módosító indítvány érkezett. Részletek >>> |
Az MNB korábban közzétett egy iránymutatást a számításhoz, a parlament azonban éppen szerdán tárgyalja a második devizahiteles törvényt, amely az árfolyamrésen kívül az egyoldalú szerződésmódosítás miatt visszajáró összegekre is vonatkozik, ezeket együttesen, egyetlen képlet alapján számoltatja ki.
Az elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását a jogszabály a Magyar Nemzeti Bank kompetenciájába utalja, az MNB pedig az MTI érdeklődésére korábban azt válaszolta, hogy a rendelet november elsején léphet életbe.
Az MNB megjegyzi, hogy a pénzintézetek a jegybank július végi módszertani iránymutatásának beküldésével teljesíthetik törvényi kötelezettségüket.
A végleges elszámolást azonban a november elején megjelenő MNB rendelet tartalmazza majd, ezzel kapcsolatban folyamatosan egyeztet az MNB a Magyar Bankszövetséggel és annak tagjaival - jegyezték meg.
Így kell számolni
A júliusi jegybanki iránymutatás szerint a kizárólag az árfolyamrés semmisségének következményére vonatkozó átszámítási iránymutatás szerint úgy kell számolniuk a bankoknak, mintha 2004. május 1-jétől fogva érvényben lett volna az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazási kötelezettsége a törvény hatálya alá eső szerződésekre. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számítás szerint a túlfizetést minden időpontban tőke(elő)törlesztéseként, illetve a fennálló adósság folyamatos csökkentéseként kell értelmezni.
Ez alapján újra kell számolni visszamenőlegesen minden érintett szerződést. Meg kell határozni az ügyfél kezdeti, devizában kifejezett adósságát és az ebből adódó első havi devizában kifejezett törlesztőrészletét. Ezek után ki kell számolni a megvalósult első havi törlesztés során forintban felmerülő túlfizetés mértékét devizában kifejezve, majd az ezzel csökkentett még fennálló devizaadóssággal kell tovább számolni.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásokkal összhangban nem változtatott a három irányadó eurókamat szintjén.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
