Elkezd végre felpörögni a vállalati hitelezés
Továbbra is a vállalati üzletágra koncentrálnak a közép- és kelet-európai bankok. Az Unicredit nemrég készített tanulmánya szerint. Bár a vállalati hitelezés az elmúlt években a legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai országban gyengélkedett, 2015-ben már néhány gazdaságban elkezdett felpörögni a hitelezés.
A 2015-ös fellendülés nem Magyarországra jellemző, sőt: a régió vizsgált országai közül nálunk volt a legnagyobb visszaesés a vállalati hitelezésben.
A 2017-es kilátások viszont már pozitívak, néhány helyet előre is léphet a magyar gazdaság a rangsorban.
|
| A vállalati hitelek állományának változása az egyes országokban. Forrás: Unicredit |
A régióban a válság után az alacsonyabb beruházások és részben a magasabb megtakarítások miatt alacsonyabbak lettek a finanszírozási igények, magyarán kevesebb külső forrásra van szüksége a cégeknek: Bulgáriában például a bruttó vállalati megtakarítások aránya a GDP 20,2 százalékára nőtt 2009 és 2014 közötti időszakban, a 2004 és 2008 közötti időszak 15,5%-os adatához képest. Magyarországon ugyanebben az időszakban 3,5 százalékponttal a GDP 17,6 százalékára nőtt a vállalatok megtakarítása.
Beruházásokra általában véve kevesebbet költöttek, a gazdasági fellendülés erősödésével azonban a régióban várhatóan a pangó üzletágak is fejlődésnek indulnak, és ezzel párhuzamosan a vállalati hitelezés is növekedésnek indul - írja az Unicredit.
Így nőttek a vállalati megtakarítások... |
...és így csökkentek a beruházások a GDP százalékában. |
Románia az élen, Magyarország átlag alatt
A régió gazdasága ugyanis szépen növekszik tovább, a legtöbb országban mind 2016-ban, mind 2017-ben stabil gazdasági növekedés várható. A közép-, kelet- és délkelet-európai régióban a reál GDP-növekedés idén valószínűleg eléri a 3,2%-ot, a közép-kelet-európai régió 1,3 százalékkal bővülhet.
|
| A reál-GDP várható változása az egyes országokban. Forrás: Unicredit |
Az országok persze nem egyformán teljesítenek: Románia lesz a régiós listavezető, de átlag fölött nő majd a lengyel, a bolgár, a török, a bosnyák, a szlovák és 2017-ben a cseh gazdaság. A magyar gazdaság viszont már lefelé húzza az átlagot, ráadásul 2017-re tovább is lassulhat a bővülés mértéke.
Exportra termel a régió
A növekedést régiószerte továbbra is segítheti az export, ami jellemzően a GDP jelentős hányadát teszi ki az országokban. Magyarországon 74 százalék ez az arány, nálunk csak a másik autógyáros nemzetnél, a szlováknál magasabb a GDP-arányos ráta.
Egyébként az is látszik, hogy nem annyira sikerült a keleti nyitás: nálunk csak Csehország és Bosznia exportjában nagyobb az eurózóna aránya (59 százalék) az exporton belül.
Az export bővülése további üzleti lehetőségeket nyithat meg a bankok vállalati üzletágai előtt.
Rengeteg uniós pénz segíti a növekedést
A növekedést régiószerte továbbra is segítheti az export, ami jellemzően a GDP jelentős hányadát teszi ki az országokban. Emellett komoly hozzájárulást jelentenek a GDP-hez az újra felpörgő uniós transzferek: a jelenlegi, 2014-től 2020-ig terjedő programozási időszakra az Európai Bizottság több mint 200 milliárd eurót különített el a közép- és kelet-európai tagországok számára az európai strukturális és beruházási alapok keretében.
Körülbelül 117 milliárd eurót osztottak szét hat közép- és kelet-európai ország: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovákia között. Ennek 20%-át, azaz 23 milliárd eurót a magánszektor finanszírozására különítették el, amelyben a bankok leginkább érdekeltek. A bankok tanácsadási szolgáltatásokkal, társfinanszírozással és pénzügyi közvetítéssel vesznek részt ezekben a projektekben.
A régióban egyébként arányaiban sehol sem adott hozzá annyit az EU a GDP-hez az előző ciklisban, mint nálunk - a mostaniban pedig második helyen vagyunk, ami különösen érdekes a kormány Brüsszellel folytatott harca tükrében.
|
| Uniós források a GDP részarányában - a szürke ovális mezőben a jelenlegi időszak uniós forrásai milliárd euróban. Forrás: Unicredit |
Jönnek a vállalati kötvények (?)
Az Unicredit elemzése még egy érdekességre felhívja a figyelmet: míg a régióban továbbra is a hitelezés marad a legfőbb vállalati finanszírozási forrás, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz a kötvények is egyre nagyobb szerephez juthatnak.
A teljes vállalati finanszírozásban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya a KKDKE országokban átlagosan 8%-ot tesz ki, szemben a nyugat-európai országok 10, illetve az Egyesült Államok 43%-os adatával.
Magyarországon a kötvények aránya a vállalati finanszírozásban 3 százalék; bőven lenne hova növekedni, nálunk azonban számos korábbi kudarc terheli a vállalati kötvények piacát: az E-Star, a BTel vagy akár a Quaestor kötvényeivel sokan égették meg magukat a közelmúltban - tesszük hozzá mi az Unicredit elemzéséhez.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában. 
