Gigantikus mennyiségű pénzt szán a kormány további bankok megvételére. A Budapest Bankért kiadásra kerülő 200 milliárd forint után körülbelül ugyanennyiért vehetik át a Sberbankot – írja a Napi.hu. A honlap szerint végstádiumban vannak az orosz anyabankkal kezdett tárgyalások, s így még az is megeshet, hogy a bejelentésre a február 17-i Putyin-látogatás alatt sor kerülhet.

A Napi.hu lényegében azokat az érveket ismétli meg az oroszok kiszállásával kapcsolatban, amelykről korábban – még decemberben – a Privátbankár.hu már írt. Eszerint a 22 országban közel 20 000 fiókkal rendelkező, 120 millió ügyfelet kiszolgáló Sberbank „nem ilyen lovat akart”. Moszkvában és a régiós érdekeltségeket irányító bécsi központban nem nézik jó szemmel, hogy az egyébiránt sikeres pénzintézet renoméját a budapesti hírek tépázzák úgy, hogy azokra nem is igazán tudnak felkészülni. Bár a vásárláskor a Sberbank igyekezett magát bebiztosítani és épp a Magyarországon várható extra ráfordítások okán csökkent a Volksbank-hálózatért fizetett vételár az eredetileg kialkudott 585 millió euróról 505 millióra, ám Budapest ennél több gondot okozott. Akkor még senki sem számolt a banki elszámoltatás és a forintosítás költségeivel, ráadásul a Sberbank még jogelődje egyéb intézkedései, így a tranzakciós illeték jogellenes átterhelése okán is pert vesztett 2013-ban és így a felügyelet összesen 233 millió forint visszautalására és 21 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.

A Sberbank számára az idei, a devizahiteles elszámolással terhelt év alaposan megakasztja azt a folyamatot, amely a veszteséges működés visszaszorítását célozta: a bank a 2011-es 31,9 milliárdos vesztesége 2012-re 18,4 milliárdra csökkent, hogy azután tavaly 7,7 milliárdos legyen csak a bank mínusza. Az idei gazdálkodási eredményekről év közben nem adott tájékoztatást az orosz bank.

Maga a Sberbank szeptember közepén egyszer cáfolta, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, ám ezt követően – hiába jelentek meg a bank értékesítésével kapcsolatos hírek egyre gyakrabban a sajtóban – már nem reagáltak. Alátámasztotta a magyar piac elhagyásának gondolatát, hogy a korábban erős lakossági jelenlétet tervező bank január közepén öt bankfiókot zárt be.

Kormányzati oldalról ugyanakkor a Sberbank neve hivatalosan még soha nem hangzott el nyilvánosan, azt ugyanakkor több kormánytag - legutóbb Lázár János kancelláriaminiszter - elmondta, hogy tárgyaltak a Raiffeisen és az Erste Bank vezetőivel. Ennek kapcsán tűnt kézzelfekvőnek a hvg.hu hét eleji híre arról, hogy a Raiffeisent, vagy legalább lakossági üzletágát az Erste venné át, amelyet Lázár János az említett cikkben „feldicsért”. Azóta már az Erste cáfolta, hogy a nagy vetélytárs magyar leányának megvételén gondolkodna, mint ahogy korábban Bécsből azzal kapcsolatban is hamar jött a pontosítás, hogy az államnak történő értékesítésről tárgyalna akár Raiffeisen, akár az Erste. A Raiffeisennél akkor "kapcsolatfelvételnek" nevezték ami történt, hangsúlyozva, tárgyalásokról vagy döntésekről még nincs szó, míg az Ersténél azt mondták, hogy folytatnak egyeztetéseket a magyar kormánnyal, miképpen a régió kormányainak többi tagjával is rendszeres a véleménycsere.

Többe fáj a Budapest Bank

A Napi.hu cikke egyéb, az állami bankvásárlással kapcsolatos érdekes információkat is közöl. Ezerint a Budapest Bank árát tavaly év végén dollárban határozták meg, de mivel az amerikai fizetőeszköz az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a magyar devizával szemben is, az államnak forintban sokkal többet kell adnia a pénzintézetért. A HVG információi szerint a magyar állam 600-700 millió dollárt készül fizetni a Budapest Bankért. Elemzők 300-400 millió dollár közötti ársávot tartanak reálisnak. Az állam a Budapest Bank januárban bejegyzett "tükörbankját", a CDM Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt.-t fogja megvásárolni, miután abba telepítik át a bank valamennyi eszközét és forrását. A tükörbank alapítását a GE amerikai adózási szempontjai indokolhatják, így elkerülheti, hogy egyszerre fizessen adót a magyar leányból húsz év után kiveendő nyereség után. (Ennek a rendszernek vet véget Obama elnök minap bejelentett terve, amely szerint a külföldi amerikai érdekeltségek a jövőben egyszeri kedvezményes kulcs mellett hazavihetik az adóoptimalizált pénzeket, ám azt követően 19 százalékos büntetőkamatot kell fizetniük az ilyen ügyletek után, ha kitudódnak.)

Mindent összegyúrnának?

A Napi.hu Hetényi Márknak, az MKB bank új vezérigazgató-helyettesének a portfolio.hu-nak adott interjújából azt szűri le, hogy az állam valamennyi megvásárolt és későbbiekben megveendő bank összegyúrásában gondolkodik. Eszerint akár a Sberbank is beolvadhatna az MKB-ba, miként azt a Budapest Bankkal kapcsolatban tervezik. A vezérigazgató-helyettes akkor úgy nyilatkozott, „hogy a kormányzati nyilatkozatokból egyértelműen kiderül, hogy az állam nem azért vesz meg bankokat, hogy külön-külön működtesse őket, hanem azért, mert egyértelműen összevonásban gondolkodik. Két-három bank összeolvasztásával már jelentősen racionalizálható az infrastruktúra.”

Ugyanakkor látni kell, hogy az MKB-BB frigyre a szükség vezeti az államot: míg az MKB jelenleg szanálás alatt van, olyan bankként, amelyre az elmúlt években a helyben járás, de még inkább a visszarendeződés volt jellemző – ne felejtsük el, Simák Pál távozása után a bank lényegében az állami adásvételre készült -, addig a BB kifejezetten jól menedzselt, aktív üzletpolitikát folytató, növekedési pályán álló, nyereséges bank, jó vállalatirányítási rendszerekkel. A jövendő fúzió célja tehát az lehet, hogy a rossz portfoliótól megszabadított MKB-t a BB-től átvett elgondolásokra támaszkodva reorganizálják. Ugyanakkor az állam célja aligha lehet egy hatalmas banki konglomerátum létrehozatala, mert egy-egy fúzió nem épp költségkímélő vállalkozás – főleg úgy nem, ha az ügylet több szereplője is problémás. Ráadásul közel sem biztos, hogy más megszerzett vagyonelem esetében az összevonás a reorganizáció legolcsóbb formája, arról nem is beszélve, hogy megeshet, hogy egy nagybankért fajlagosan kisebb lenne a remélt vételár, mint több reorganizált kisebb szereplőért. (Ha pedig azt tekintjük, hogy a cél a hazai tulajdonosi kör erősítése lenne, akkor pedig – már csak a fizetőképesség okán is – a kisebb, feljavított hitelintézetekre inkább lehet(ne) találni vevőt, mint egy bank-mammutra. Persze, sokak szerint erre is van megoldás: a nagybank részvényeinek többségét tőzsdén keresztül osztott tulajdonosi körnek (kisbefektetőknek) teríteni, így akár egy 20-30 százalékos csomaggal irányító többséget lehet(ne) elérni a kiszemelt hazai befektetői körnek a jövő újabb bankprivatizációjakor.