| Az EBA elnöke szerint túl kevés európai bank húzta le a rolót az elmúlt években. Részletek >> |
Nemrégiben félreértések jelentek meg a sajtóban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részvételéről az Európai Bankhatóság (EBA) ajánlásával végzett európai eszköz-értékelésekről és stressztesztekről, valamint az MNB közös módszertanhoz való hozzáállásáról - közölte a jegybank a honlapján.
2014 folyamán az Európai Központi Bank (EKB) egy három fázisból álló átfogó értékelést végez majd el az eurózóna bankjaira, ami a banki kockázatok áttekintését, az eszközök besorolásának és értékelésének átvilágítását, valamint egy, a sokk-ellenálló képességet mérő stressztesztet foglal magába. Utóbbi célja egy kis valószínűségű, igen súlyos, de nem elképzelhetetlen eseménysorozatnak a bankrendszer szolvenciahelyzetére gyakorolt következményeinek vizsgálata. A nem eurózóna tagországok az EBA koordinálásával végeznek ugyanilyen vizsgálatokat a nagybanki körben az EKB-hoz igazított ütemtervvel.
Az EBA által koordinált értékelésekben az MNB is részt vesz. A közös EKB-EBA alapelvek, ajánlások, módszertan alapján az év végi adatokon megtörténik majd az EU 50 legnagyobb bankja közé tartozó hazai felügyeletű bankcsoport átfogó átvilágítása. A kockázatfelmérés és az eszköz-átvilágítás tekintetében az MNB szorosan követi az EBA iránymutatásait. Az átstrukturált és nem teljesítő kitettségek esetében az MNB az EBA által bevezetett egységes definíciókat az implementációra vonatkozó határidőknek megfelelően alkalmazni fogja.
Rendszeresen stresszelnek
A Tanács megjegyzi továbbá, hogy az MNB rendszeresen készít a teljes hitelintézeti szektort átfogó stresszteszteket, melyet a „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványában publikál félévente. A stresszteszteknél kétféle megközelítést, mind az egyedi banki szintről kiinduló, úgynevezett „alulról - felfelé ” (bottom-up) építkező módszert, mind pedig a rendszerszintű adatokból levezethető, „felülről - lefelé” (top-down) tekintő eljárást alkalmaz az MNB.
Az MNB által alkalmazott tesztek az EKB-EBA által használtnál szigorúbb feltételekre épülnek. Ennek hátterében egyrészt az óvatosabb megközelítés, másrészt a hazai sajátosságok (pl. devizahitelezés) figyelembe vétele áll. Végül, az MNB likviditási stressztesztet is készít, melynek célja a likviditási sokkok hatásának felmérése a bankrendszer állapotára.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
