Hazánk makrogazdasági mutatói az elmúlt években erőteljesen javultak, s bár a nemzetközi hitelminősítők még nem változtattak a besorolásunkon, a piac már befektetési kategóriában kezeli a Magyarországot – emelte ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Trend FM műsorában.
Sokkal alacsonyabb az infláció, mint amire számítottak
Az MNB Monetáris Tanácsának március 22-i kamatdöntő ülésén a testület 1,35-ről 1,20 százalékra mérsékelte az alapkamatot. A várható, ám meglepetésszerűen hamar bekövetkezett döntéshez kapcsolódóan Virág Barnabás kiemelte: a monetáris tanács legutóbb a hazai kamatkondíciók átfogó lazításáról döntött. Az alapkamat 15 bázispontos csökkentése mellett asszimetrikusan szűkítette a kamatfolyosót: a bankok számára érvényes egynapos hitelkamatokat 2,1 százalékról 1,45 százalékra, míg egynapos betéti kamatokat 0,1 százalékról mínusz 0,05 százalékra mérsékelte. A döntések okaként az ügyvezető igazgató az inflációs feltételek alakulását említette, amelyek sokkal alacsonyabb értékeket mutattak az év első két hónapjában, mint amire a jegybank decemberben számított.
Élénkülhet a fogyasztás
Így reálissá vált annak a veszélye, hogy az MNB hosszabb távon is elrugaszkodik a 3 százalékos inflációs céltól. Annak elérése egyébként még ezekkel a lazító lépésekkel is csak 2018 végére lehet reális - hangsúlyozta Virág Barnabás. Persze van a tartósan alacsony inflációnak előnye is - mutatott rá a szakember. A minimális ütemű pénzromlás magasan tartja a reálbéreket, ami a lakosság fogyasztásának fellendülését hozza, feljebb srófolva az ország gazdasági növekedését. A valós veszélyt azonban a tartósan csökkenő, negatív infláció, azaz a defláció okozhatja.
S hogy meddig csökkenthető még a hazai jegybanki alapkamat és milyen időtávon? A kérdésre az MNB ügyvezető igazgatója csak annyit mondott: a monetáris tanács több lépésből álló kamatcsökkentésben gondolkodik, ám a mértékét egyelőre nem lehet megmondani. Egy biztos, hogy folyamatosan értékelni kell a pénzügyi környezetet és a folyamatokat.
Magyarország már nem olyan kockázatos
Az elmúlt időszak alacsony jegybanki alapkamata már eddig is komoly, kézzelfogható eredményeket hozott. A 2012. második fele óta 7,00-ről 1,2 százalékra mérséklődő irányadó ráta áttételes hatásai jelentősen hozzájárultak a GDP emelkedéséhez, az államháztartás kamatkiadásai pedig 2015-ben már 300 milliárd forinttal múlták alul a 2013-as évit. Alacsony kamat mellett gyorsabban nőnek a beruházások, és a devizahitelek terheitől megszabadított háztartások is bátrabban mernek hiteleket, első sorban lakáskölcsönöket felvenni. Igaz, a másik oldalról a befektetéseket nem segíti az alacsony alapkamat, ám a hozamokat a kockázatokkal együtt kell vizsgálni, és Magyarország már nem olyan kockázatos a befektetők számára, mint volt korábban.
A TrendFM teljes beszélgetését itt hallgathatja meg!
8,3 százalékos tulajdonrészük van a Bayernben. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
