A Takarékbank a vonatkozó törvényi előírások és az Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA) kötött szerződések szerint mind az Orgovány és Vidéke, mind az ALBA Takarékszövetkezet esetében átutalta a csődbe ment takarékok betétállományának likvid eszközökkel fedezett arányos részét.
Ez azt jelenti, hogy a 100 euró alatti betétekre az OBA által kifizetett 54,18 milliárd forintból 15,44 százalék, azaz 7,7 milliárd, míg a 11,78 milliárdos ALBA-kifizetésből 40 százalék, azaz 4,68 milliárd forint már megtérült az OBÁ-nál – közölte a Privátbankárral Pulay Kristóf, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SzHISz) szóvivője. Fontos hangsúlyozni, hogy a Takarékbank által visszautalt összeg egy „normális” csőd esetén is eljutott volna az OBÁ-hoz, hiszen ez az összeg „megvolt” a takaréknál.
Ki kezeli a „nagybetétesek” pénzét?
Arról, hogy az érintett két takarék csődje után az ügyfelek mekkora része maradt ügyfél a takarékszövetkezeti szektorban, nem kaptunk pontos választ a szóvivőtől.
Mint ismert, mindkét takarék esetében a korábbi kártalanításokhoz képest megváltoztatták az eljárásrendet és (az OTP segítségével kibocsátott) OBA-kártya helyett takarékszövetkezeti fiókokat jelöltek ki, ahol az ügyfél rendelkezhetett a követeléseiről.
Pulay Kristóf szerint természetesen a kifizetést követően a károsult maga dönt pénzének sorsáról, így arról is, hogy azt hol helyezi el. Az OBA készpénzbiztonsági okokból azt javasolta, hogy a kártalanítási összeget az ügyfél ne készpénzben vegye fel, hanem utalja át bármely magyarországi hitelintézetnél vezetett folyószámlára, de természetesen arra is lehetőség volt és van, hogy a kifizetést teljesítő fiókban nyisson számlát és az összeget azon helyezze el.
Hogy ezzel hányan éltek, s hogy ezek az ügyfelek más takarékszövetkezet vagy épp a Takarékbank ügyfélportfólióját növelték-e, nem kaptunk választ. A két csődbe ment takarék hitelezett ügyfeleivel kapcsolatban pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-hez irányított minket a SZHISZ szóvivője.
Lehet még elengedett takarék
|
A bankok állják a takarékok sarátAz OBA befizetéseiben nagyjából 9:1-hez a bankok és a takarékok befizetése, miközben az Agrobank bedőlése óta lényegében csak takarékszövetkezeti csődök után fizet az OBA. Ez az arány az új betétvédelmi irányelv őszi elfogadását követően, a kockázatarányos befizetés bevezetésével változhat. Addigra ugyanakkor már új helyzet lesz, hiszen év végével feláll az új takarékszövetkezeti integráció, amit az állam által biztosított (ám pl. az integrációból kidobott takarékok ügyfeleinek kártalanítására fel nem használható) 136 milliárdos tőkejuttatás mellett a korábbi intézményvédelmi alapok pénze (így az OTIVA 17 milliárd forintja) is erősít majd – vagyis az új integráció jó eséllyel az egyik legkisebb díjfizetője lesz a rendszernek. |
Bár a takarékok Deloitte által történő átvilágítása jó ideje lezárult, a szóvivő most nem akart azzal kapcsolatban véleményt formálni, hogy várható-e további takarék-csőd, amely miatt sor kerülhet arra, hogy az OBA jelenleg 37 milliárd forintot meghaladó vagyonának terhére újabb betétesi kártalanítás induljon meg.
Márpedig a piacon tartja magát olyan nézet, hogy a december 10-i határidőig lesz még olyan takarék, amelyik bajba jut. Pletykákkal az SzHISz szóvivője nem akart foglalkozni, csak megismételte, hogy jó ütemben, az előzetes tervek szerint halad a szektor új garanciaközösségének kiépítése: az elmúlt egy hónapban, két ütemben az átvizsgálás eredményei nyomán több mint 30 szövetkezeti hitelintézet csatlakozhatott hozzá, amelynek így már 51 tagja van.
Fizetésképtelenség 40 százaléknyi likvid vagyonnal?
Sokan furcsállják, hogy egy olyan intézmény, mint a 40 százalékot meghaladó likvid állománnyal rendelkező ALBA Takarék hogyan bukhatott el. Ezzel kapcsolatban az SzHISz szóvivője arról tájékoztatott, hogy a nyáron, az orgoványi takarék kizárásának időpontjában még reális esély mutatkozott arra, hogy az ALBA Takarékszövetkezet piaci alapon, más takarékokkal való egyesülés révén képes lesz rendezni a tőkehelyzetét.
Az egyesülés előkészítése során végzett újabb vizsgálatok azonban további súlyos tőkehiányt és szabálytalanságokat tártak fel, ezért az egyesülésben részt vevő takarékok visszaléptek szándékuktól. A vizsgálati jelentés szerint 2014. június 30-án az intézmény saját tőkéje negatívba fordult, tőkemegfelelési mutatója a törvényben előírt minimum 8 százalék helyett mínusz 1,2 százalékra csökkent, szavatoló tőkéjének hiánya a szükséges értékvesztés és céltartalék-képzést követően megközelítette az egymilliárd forintot.
Menthetetlen
A takarékszövetkezet hitelezési mutatója rossz volt, ráadásul folyamatosan romlott: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya április végére 24,4 százalékra, azaz az új integrációs törvényben meghatározott plafon két és félszeresére nőtt. A vizsgálati jelentés szerint az alultőkésítettség miatt a takarékszövetkezet jelentős külső tőkebevonás nélkül nem volt képes a jogszabályoknak megfelelő működés folytatására. Az SzHISz megítélése szerint az intézmény helyzete így piackonform eszközökkel menthetetlenné vált.
Pulay Kristóf szerint ezek miatt az MNB is a felszámolás mellett döntött – s a jegybank ezen döntése a szóvivő szerint gyakorlatilag megerősítette a vizsgálat megállapításait és végkövetkeztetéseit. (Ez utóbbi megállapítás ugyanakkor nem fedi a valóságot: a jegybanknak azt követően, hogy az SzHISz kizárta tagjai közül a takarékszövetkezetet semmilyen jogi lehetősége nincs arra az integrációs törvény szerint, hogy vitassa az intézkedés jogosságát – csak arra van módja – s ez kötelessége is -, hogy haladéktalanul visszavonja az integrációból kizárt takarék működési engedélyét. )
A Takarékbank a vonatkozó törvényi előírások és az Országos Betétbiztosítási Alappal (OBA) kötött szerződések szerint mind az Orgovány és Vidéke, mind az ALBA Takarékszövetkezet esetében átutalta a csődbe ment takarékok betétállományának likvid eszközökkel fedezett arányos részét. Ez azt jelenti, hogy a 100 euró alatti betétekre az OBA által kifizetett 54,18 milliárd forintból 15,44 százalék, azaz 7,7 milliárd, míg a 11,78 milliárdos ALBA-kifizetésből 40 százalék, azaz 4,68 milliárd forint már megtérült az OBÁ-nál – tudósította a Privátbankárt Pulay Kristóf, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SzHISz) szóvivője. Fontos hangsúlyozni, hogy a Takaékbank által visszautalt összeg egy „normális” csőd esetén is eljutott volna az OBÁ-hoz, hiszen ez az összeg „megvolt” a takaréknál.
Ki kezeli a „nagybetétesek” pénzét?
Arról, hogy az érintett két takarék csődje után az ügyfelek mekkora része maradt ügyfél a takarékszövetkezeti szektorban, nem kaptunk pontos választ a szóvivőtől. Mint ismert, mindkét takarék esetében a korábbi kártalanításokhoz képest megváltoztatták az eljárásrendet és (az OTP segítségével kibocsátott) OBA-kártya helyett takarékszövetkezeti fiókokat jelöltek ki, ahol az ügyfél rendelkezhetett a követeléseiről. Pulay Kristóf szerint természetesen a kifizetést követően a károsult maga dönt pénzének sorsáról, így arról is, hogy azt hol helyezi el. Az OBA készpénzbiztonsági okokból azt javasolta, hogy a kártalanítási összeget az ügyfél ne készpénzben vegye fel, hanem utalja át bármely magyarországi hitelintézetnél vezetett folyószámlára, de természetesen arra is lehetőség volt és van, hogy a kifizetést teljesítő fiókban nyisson számlát és az összeget azon helyezze el. Hogy ezzel hányan éltek, s hogy ezek az ügyfelek más takarékszövetkezet vagy épp a Takarékbank ügyfélportfólióját növelték-e, nem kaptunk választ. A két csődbe ment takarék hitelezett ügyfeleivel kapcsolatban pedig a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft.-hez irányított minket a SZHISZ szóvivője.
Lehet még csőd
Bár a takarékok Deloitte által történő átvilágítása jó ideje lezárult, a szóvivő most nem akart azzal kapcsolatban véleményt formálni, hogy várható-e további takarék-csőd, amely okán sor kerülhet arra, hogy az OBA jelenleg 37 milliárd forintot meghaladó vagyonának terhére újabb betétesi kártalanítás induljon meg. Márpedig a piacon tartja magát olyan nézet, hogy a december 10-i határidőig lesz még olyan takarék, amelyik bajba jut. Pletykákkal az SzHISz szóvivője nem akart foglalkozni, csak megismételte, hogy jó ütemben, az előzetes tervek szerint halad a szektor új garanciaközösségének kiépítése, az elmúlt egy hónapban, két ütemben az átvizsgálás eredményei nyomán több mint 30 szövetkezeti hitelintézet csatlakozhatott hozzá, amelynek így már 51 tagja van.
Fizetésképtelenség 40 százaléknyi likvid vagyonnal?
Sokan furcsállják, hogy egy olyan intézmény, mint a 40 százalékot meghaladó likvid állománnyal rendelkező társaság, mint az ALBA Takarék hogyan bukhatott el. Ezzel kapcsolatban az SzHISz szóvivője arról tájékoztatott, hogy a nyáron, az orgoványi takarék kizárásának időpontjában még reális esély mutatkozott arra, hogy az ALBA Takarékszövetkezet piaci alapon, más takarékokkal való egyesülés révén képes lesz rendezni a tőkehelyzetét. Az egyesülés során végzett újabb vizsgálatok azonban további súlyos tőkehiányt és szabálytalanságokat tártak fel, ezért az egyesülésben részt vevő takarékok visszaléptek szándékuktól. A vizsgálati jelentés szerint 2014. június 30-án az intézmény saját tőkéje negatívba fordult, tőkemegfelelési mutatója a törvényben előírt minimum 8 százalék helyett mínusz 1,2 százalékra csökkent, szavatoló tőkéjének hiánya a szükséges értékvesztés és céltartalék-képzést követően megközelítette az egymilliárd forintot. A takarékszövetkezet hitelezési mutatója rossz volt, ráadásul folyamatosan romlott: a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya április végére 24,4 százalékra, azaz az új integrációs törvényben meghatározott plafon két és félszeresére nőtt. A vizsgálati jelentés szerint az alultőkésítettség miatt a takarékszövetkezet jelentős külső tőkebevonás nélkül nem volt képes a jogszabályoknak megfelelő működés folytatására. Az SzHISz megítélése szerint az intézmény helyzete így piackonform eszközökkel menthetetlenné vált. Pulay Kristóf szerint ezek nyomán az MNB is a felszámolás mellett döntött – s a jegybank ezen döntése a szóvivő szerint gyakorlatilag megerősítette a vizsgálat megállapításait és végkövetkeztetéseit. (Ez utóbbi megállapítás ugyanakkor nem fedi a valóságot: a jegybanknak azt követően, hogy az SzHISz kizárta tagjai közül a takarékszövetkezetet semmilyen jogi lehetősége nincs arra az integrációs törvény szerint, hogy vitassa az intézkedés jogosságát – csak arra van módja – s ez kötelessége is -, hogy haladéktalanul visszavonja az integrációból kizárt takarék működési engedélyét. )
Az OBA befizetéseiben nagyjából 9:1-hez a bankok és a takarékok befizetése, miközben az Agrobank csőd óta lényegében csak takarékszövetkezeti csődök után fizet az OBA. Ez az arány az új betétvédelmi irányelv őszi elfogadását követően, a kockázatarányos befizetés bevezetésével változhat. Addigra ugyanakkor már új helyzet lesz, hiszen év végével feláll az új takarékszövetkezeti integráció, amit az állam által biztosított (ám pl. az integrációból kidobott takarékok ügyfeleinek kártalanítására fel nem használható) 136 milliárdos tőkejuttatás mellett a korábbi intézményvédelmi alapok pénze (így az OTIVA 17 milliárd forintja) is erősít majd – vagyis az új integráció jó eséllyel az egyik legkisebb díjfizetője lesz a rendszernek.
A kialakult versenyhátrányok az elkövetkező években is meg fogják terhelni az osztrák gazdasági növekedést. 
