A további szigorítás okai között a nemzetközi energiaárak folytatódó emelkedését, a vártnál magasabb magyar inflációs és bérnövekedési adatokat, illetve a nemzetközi jegybanki kamatemelési trendet nevezték meg.
Egy hónapja az elemzők még arra számítottak, hogy májusban tetőznek az MNB kamatai, most azonban a többség - a hétfőivel együtt - még két emelésre számít. A kamatok tartósan magasabbak lehetnek a korábban várt pályánál, bár jövőre továbbra is kamatcsökkentéseket várnak az elemzők.
Az elmúlt hetekben közzétett makrogazdasági adatok emelkedő inflációs nyomásra utaltak, amire sok jegybank, köztük az Európai Központi Bank is kamatemelések kilátásba helyezésével reagált. Ennek nyomán egy hónap alatt jelentősen változtak a magyar kamatkilátások is. A felmérésben részt vevő 28 elemző közül 26 várja, hogy hétfői ülésén az MNB újabb negyed százalékponttal, 8,75 százalékra emeli az alapkamatot, amelyet március óta minden hónapban megemelt az MNB, összesen egy százalékponttal.
A legfrissebb elemzői konszenzus szerint 9 százalékon tetőzhetnek a kamatok a következő hónapokban és az év végéig nem érkezik meg a korábban várt első kamatcsökkentés. A várakozások szerint az első lazító lépésre jövőre kerülhet sor, és a kamat 2009 végére 7,5 százalékra csökkenhet, ami fél százalékponttal magasabb az egy hónapja valószínűsített szintnek.
Az utóbbi két hétben az Állami Adósságkezelő Központnak (ÁKK) csökkentenie kellett az aukcióin felajánlott kincstárjegy- és államkötvény mennyiségeket, egy olyan nemzetközi környezetben, amelyben a befektetők magasabb hozamokat és kisebb kockázatot igényelnek.
A magyar kamatemelési várakozásoknak az is szárnyakat adott, hogy a hónap elején az EKB elnöke, Jean-Claude Trichet kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben az eurózóna kamatai is emelkednek, ami csökkentené a magyar papírok hozamelőnyét. Az elemzők szerint hitelessége védelmében az MNB ebben a környezetben nem tehet mást, mint hogy emeli kamatait, egyes elemzők azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a banknak nem szabad a piaci nyomás alatt kamatemelési spirálba zuhannia.
A választ adó 18 elemzőből 11 a hétfőivel együtt még kettő, hárman 3, vagy négy emelést várnak, három elemző szerint pedig a várt hétfői emelés lesz az utolsó, míg egy elemző szerint az alapkamat már nem emelkedik tovább.
A felmérés inflációs konszenzusa vegyes képet mutat, valamelyest nőtt a középtávú inflációs cél hitelessége: a 2010-es éves átlagos inflációra 3,2 százalék az új konszenzus, ami még mindig meghaladja a 3 százalékos célt, de két tizeddel alacsonyabb az egy hónapja vártnál. A rövid távú előrejelzés elemzői konszenzusa szerint az éves infláció júniusban sem tud lényegesen csökkenni az elmúlt hónapok hét százalék körüli szintjéről, 6,9 százalékos fogyasztói árszint növekedést várnak, ami az év utolsó hónapjára 5,7 százalékra csökkenhet.
A 28 elemzőből csak 18-an adtak árfolyam-előrejelzést, közülük hárman valószínűsítettek 240-nél erősebb (230 és 240 közti) forintárfolyamot az év végére. A konszenzus 245 forint volt.
Ilyen béradatok után csak szigor jöhet
Hétvégi éjszakázásra készülnek a jegybankban
A kamatcsökkentés mellett is vannak érvek
Nem menekülünk a további szigorítás elől
Az infláció beragad, az alapkamatot 9-re lövik
MTI