Mi baja a civileknek? És hogyan lehet nekik segíteni?

Fotó: Civilizáció/Pethe Attila

Még egy hétig tart a Közösségi Adományozási Program (KAP) 2018 rendelkezési időszaka, amelynek keretében immár kilencedik alkalommal dönthet 46.675.733 forintról a bank 39.103 ügyfele 61 közhasznú társadalmi szervezet javára. A Közösségi Adományozási Program célja aktívan felelősséget vállalni a civil ügyekért, és mozgósítani az ügyfeleket is ezen a téren. Ennek érdekében a bank tulajdonosi köre minden évben lemond az adózott eredmény 10%-áról, majd feljogosítja az ügyfeleket, hogy ezzel segítsék a programban résztvevő társadalmi szervezeteket. Így az ügyfelek a bank profitjából támogathatják a nekik fontos ügyeket.

Erős Barbara, a MagNet Bank Civil és Közösségi kapcsolatok terület vezetője

A KAP a mostani pályázási szakaszban változtatásokon ment keresztül – mondta Erős Barbara. A program fő célja a közösségépítés és ehhez igazítottuk és igyekszünk minél inkább igazítani a jövőben a pályázati kiírásokat. Ez jó eszköz arra, hogy ösztönözzük, terelgessük a szervezeteket. A közösségépítés persze nagyon tág fogalom, sok mindent jelenthet, de mi azt értjük alatta, hogy a különböző szektorok szereplői közös felelősségvállalással, a társadalmi hatást szem előtt tartva tudjanak együttműködni és részt venni a bank, illetve szélesebb értelemben a magyar társadalom életében. Szakmai eseményeinken elsősorban a cégek és társadalmi szervezetek együttműködésére számítunk, de a KAP-ban kiemelkedően fontos, hogy a lakossági ügyfelek is a közösség részének érezzék magukat. Ezért azokat is próbáljuk rábeszélni, hogy válasszanak szervezetet, akik kisösszegű felajánlást tudnak csak tenni (mivel rajtuk kevés profitja volt a banknak) és úgy érzik, semmi értelme ekkora összegről rendelkezni. Ugyanakkor minden apró adomány számít, összeadódva jelentős támogatás jön így létre és a filozófia, továbbá a gesztus miatt is fontos ez – mondta a bank szakértője.

Lökés a civileknek

Ami a konkrét változásokat illeti, a program már nem csak civilszervezeteknek szól, hanem társadalmi vállalkozásoknak, nonprofit gazdasági társaságoknak és szociális szövetkezetnek is. A MagNet Bank ezeket a szervezeteket találóan társadalmi szervezeteknek nevezte el.  A pályázatok során a társadalmi hatás az igazán fontos – mondta a MagNet Bank Civil és Közösségi kapcsolatok terület vezetője. Részben a változások, részben a jobb átláthatóság jegyében idén először a bank egy felkészítő, eligazító napot szervezett a társadalmi szervezeteknek, amin több mint száz szervezet vett részt. Idén 260 szervezet pályázott, ebből a bank 61 szervezetet választott ki úgy, hogy külsős szakértők pontozták a pályázatokat, így kijött egy sorrend, amit még egy zsűri megvitatott, és ők alakították ki a végleges listát.

Változtak a kiválasztási kritériumok is – mondta a szakértő. A hangsúly átkerült olyan aspektusokra, amelyek esetében hiányosságot látunk a civil szférában. Ez elsősorban az együttműködés és a tudásmegosztás hiánya a szervezetek között és a gyenge kommunikáció. Úgy látom húsz éves tapasztalatom alapján, hogy a szervezeti munkatársaknak nincs ilyen tevékenységekhez idejük vagy szakértelmük; ki vannak égve, nem használják jól a közösségi médiát, nem építenek ki egy támogatói kört, még mindig pályázatfüggőek, nincs pénzügyi fenntarthatósági elképzelésük. A jó kommunikáció pont ezekhez járulna hozzá. Fontos lenne, hogy ismertebbé tegyék az eredményeiket, de hatást mérni nagyon kevesen tudnak, sem a tudás, sem a forrás nincs meg ehhez – mondta Erős Barbara. Ezért mi olyan projekteket, ötleteket, működési módokat szeretnénk támogatni, amelyek a közösségiséget előtérbe helyezik, mert az magába foglalja már a kommunikációt, az együttműködést – tette hozzá – és mindez pedig a fenntarthatóságukat segíti. Szempontjaink a kiírásban is szerepeltek és ezeket pontozták a szakértők is – mondta Erős Barbara.

A társadalmi szervezeteknek fenntarthatóságra van szüksége, és ennek érdekében egyre több forrást kénytelenek bevonni, hiszen a pályázati pénzek egyre csökkenek. Nagyon kevés szervezet tud saját profitot termelni, igaz, hogy fundraisingelni, azaz magánadományt gyűjteni egyre többen, egyre jobban tudnak. Azonban így is egyre fontosabb szerepe lesz a céges adományoknak. Ezért szeretnénk a cégekkel összehozni a szervezeteket. De ez egy hosszútávú terv, nem egy üzleti reggelin fog ez megtörténni – mondta Erős Barbara. A jövő évi KAP kiírás hangsúlyát még erősebben szeretnénk eltolni az együttműködés és a tudásmegosztás felé. Olyasmire gondolok, hogy a pályázókat minél konkrétabb együttműködésre ösztönözzük, vagyis az olyan pályázatokat értékelnénk a legpozitívabban, ahol egyértelmű, hogy több szervezet involvált egy projektben, kezdeményezésben – tette hozzá.

Mindezek mellett figyelünk arra is, hogy a listánkon mindenféle szervezet legyen. Színes a paletta a szervezetek tevékenységét illetően is, szakterületileg és méretben is. Ez utóbbi azért fontos nekünk, mert úgy véljük, hogy a nagy szervezetek, akik tapasztaltabbak, tudják a közepeseket és a kicsiket magukkal felfelé „húzni”. A kisszervezeteket mentorálással igyekszünk fejleszteni, nekik nem is kell, és nem is akarnak nagyot ugrani, de a középmezőnyt jól helyzetbe lehet hozni ezzel a programmal.

Beteg gyerekek és kidobott kutyák

Ami nem változott, az a hat terület (Egészségmegőrzés és sport, Esélyegyenlőség, Gyógyítás, Környezetvédelem, Kultúra, Oktatás-nevelés), amibe pályázni lehet. Ezek jól lefedik a szervezetek tevékenységét. A legnépszerűbb terület idén is a gyógyítás, főleg a beteg gyerekek és a kutyamenhelyek támogatása – mondta Erős Barbara. Ezért is van egy limit; egy szervezet maximum egymillió forintot kaphat, így nem csak a nagy és ismert szervezetek kapnak támogatást. Azt figyeltük meg, hogy idén jobban szóródott a figyelem, hamar betelt most is a gyógyítás terület, de már nem annyira gyorsan, mint az eddigi években – tette hozzá.

Fontos lenne, hogy a szervezetek tudják mérni és kommunikálni a saját tevékenységüket annak érdekében, hogy a magányszemélyeknek, a támogató cégeknek és fejlesztőknek meg tudják mutatni, hogy mit is csinálnak. A komoly CSR programmal rendelkező cégek – ahogy a MagNet Bank is – már nem támogatottakat, hanem partnereket keresnek – magyarázta a szakértő. Ez persze elég misztikus, hogy a partnerség mit is takar ez esetekben pontosan. Itt a MagNetnél dolgozva a civil oldal után most már látom céges oldalról is, ahogy a civilek és a cégek elbeszélnek egymás mellett. A szervezeteknek az esik rosszul, hogy ha egy cég támogatja őket, akkor annak ára van; vagy ügynökké kell válni és kommunikálni a cégről, vagy valamit megtenni nekik cserébe. Ők inkább szeretnének önmagában azért értékelve lenni, mert fontos társadalmi munkát végeznek. Az adományozó, a pénzügyi szemléletű hátterével pedig nem érti, hogy mi baja van a szervezeteknek, akinek ő önzetlenül adni akar. Hiszen az üzleti világban nem probléma az, hogy egymást kölcsönösen kommunikáljuk, ez a cégek között is működik – tette hozzá a szakértő.

Miért csinálja a bank?

Mi adományozóként szeretnénk bemutatni azokat a társadalmi hatásokat, amiket elérünk. Ezt akkor tudjuk megtenni, ha mérhető, hogy a bank a társadalomban az adományain keresztül hány gyerek, kutya, nő, más hátrányos helyzetű csoport, stb. helyzetén tudott pozitívan változtatni. Közösségi bankként pedig azt szeretnénk elérni, hogy a cégek is egyre inkább lássák, hogy nekik ebben szerepük van. A társadalmi szervezetekben tehát azt szeretnénk tudatosítani, hogy tudják mérni és kommunikálni a társadalmi hatásukat, mert így lesznek az adományozóknak is társadalmi hatásaik. Ezeket a hatásokat, változásokat együtt tudjuk elérni, és ez már azt jelenti, hogy közösségben vagyunk, közös felelősségünk van. A MagNet Bank tehát ezen a téren egy közvetítő szerepet szeretne betölteni; az egyik felet, vagyis a cégeket érdekeltebbé tenni, a másikat pedig bátrabbá és segíteni őket abban, hogy jobban meg tudják mutatni magukat.