|
| A Posta 40 százalékos tulajdonos marad a bankban. |
Az FHB közleménye szerint a cégbíróság a tőkeemelést mind tartalmi, mind formai szempontból megfelelőnek találta, eljárása során kizárólag az alapszabály módosításához a társaság által a cégbíróság számára benyújtott MNB engedélyt kifogásolta. A Magyar Nemzeti Bank 2014. szeptember 11-én az osztalékelsőbbségi részvények vonatkozásában megadott engedélye a cégbíróság álláspontja szerint "...nem lehet a kérelemhez csatolt okiratokban szereplő tőkeemelés engedélye, mert a tőkeemelés elhatározását jóval megelőzően, 2014 szeptemberében kelt...".
Mindent jól csináltak
|
Az állam kimaradt Az MNV a tavaly december 28-i közgyűlést követően bírósághoz fordult, sérelmezve, hogy az FHB kizárta a tőkeemelésből az államot. Részvényesként az állam az FHB közgyűlésén jelezte, hogy részt kíván venni a tőkeemelésben, mégpedig úgy, hogy az elsőbbségi részvényjegyzési jogát fenntartja, a közgyűlés ezt a javaslatot elutasította. Erről itt olvashat részleteket >>>>> |
A bank meggyőződése, hogy az MNB által kiadott engedély megfelelő, mert pontosan arra a „B” típusú osztalékelsőbbségi részvényfajtára vonatkozik, amelyet a társaság kibocsátott és a befektetők lejegyeztek, érvényességére pedig semmilyen jogszabály nem tartalmaz időkorlátozást. Új törzsrészvények kibocsátásával kapcsolatos alapszabály-módosításhoz az MNB engedélye nem szükséges - közölte a bank.
Az FHB közleménye szerint az eljárás során a cégbíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy "a Hpt., illetve más jogszabály sem határozza meg a fenti engedély érvényességének határidejét, azonban nem lehet bármeddig emiatt érvényesnek tekinteni azokat".
A bank ennek alapján a cégbíróság elutasító végzését nem tartalmi, hanem az MNB engedélyek érvényességi idejével kapcsolatos értelmezési (technikai) kérdésnek tekinti, amelynek tisztázására a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi és biztos benne, hogy a kérdés rövid időn belül megnyugtatóan rendeződik - áll a közleményben.
Az Egyesült Államok új vámtarifái sérthetik a NATO alapokmányát, amely tiltja a gazdasági nyomásgyakorlást a szövetségesek között. 
