Trócsányi László és Varga Mihály a fair bankokról és a forintosításról szóló törvényjavaslatok kapcsán tartottak sajtótájékoztatót.
A devizahitelek rendezését hamarosan befejezi a kormány. A teljes képhez 4 törvényt kell egyben értelmezni: az elszámoltatás eljárási szabályait meghatározó ún. kúriai törvényt, az elszámolás módját és idejét meghatározó törvényt, a fair bankokra vonatkozó törvényt és a forintosítási törvényt, ami rendelkezik az elszámolással érintett szerződések jövőjéről is - mondta a sajtótájékoztatón Trócsányi László.
A fair bankokról szóló törvényből az alábbiakat emelte ki az igazságügyi miniszter:
1. szabályozták a tájékoztatási kötelezettséget: meghatározták, hogyan kell táj a hitfelvevőket. 7 nappal az aláírás előtt kötelező kiküldeni a szerződést.
2. szabályozták az egyoldalú szerződésmódosításokat; 3 évben határozták meg a minimális kamatperiódus hosszát
3. meghatározták az ingyenes felmondási jogot: kamatemelés esetén felmondható a szerződés, és átvihető másik bankhoz.
A forintosítási törvény megalkotása során a jogalkotó beavatkozik egyedi szerződésekbe. Erre csak kivételes esetben van lehetőség, össztársadalmi jelentőségű kérdésekben - mondta Trócsányi. A törvény csak jelzálogfedezetű hitelekre vonatkozik, autóra, személyi kölcsönre például nem.
Nem kötelező a forintosítás azoknak:
- akik devizában kapnak fizetést
- akik magas jövedelemmel rendelkeznek
- akiknek 2020. december 31-ével vagy az előtt, tehát 6 éven belül jár le a szerződése - ez a Fidesz frakció tegnapi javaslata alapján kerül a törvénybe.
- akik jenben vettek fel hitelt, vagy VIP ügyfelek, ezért magasabb lenne az új kamat, mint az eredeti
Ezeknek az ügyfeleknek nyilatkozni kell, ha maradni akarnak devizában.
Az új kamat meghatározásánál az eredeti kamatfelárhoz mennek vissza; mértéke minimum 1 százalék, maximum 4,5 (lakáshiteleknél) vagy 6,5 százalékos (szabad felhasználású hiteleknél) lehet - ez is a Fidesz-frakció tegnapi javaslata alapján módosult, az alsó határnál egy, míg a felső határoknál fél, illetve egy százalékpontos csökkenést jelent a korábbiakhoz képest.
Miért nem határoztak meg kedvezőbb árfolyamot?
Varga Mihály a tájékoztatón kiemelte: a jegybank már biztosította a bankoknak a szükséges devizát, mintegy 8 milliárd eurót. Miután a Kúria döntött arról, hogy az árfolyamkockázatot az ügyfélnek kell viselnie, a kormánynak nem volt más lehetősége, mint piaci árfolyamon határozni meg az átváltási árfolyamot. Trócsányi hozátette: alkotmányossági aggályokat vetett volna fel a kedvezőbb árfolyam, és az Európai Központi Bank illetve az Európai Unió is kifogásokat fogalmazott volna meg.
A kormány úgy számol, hogy a több mint 400 ezer szerződés döntő többségét átváltják.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
