A kormány kérésének megfelelően a hazai bankok önkéntesen csökkentik a számladíjakat, illetve ezzel párhuzamosan vállalják, hogy 2026. június 30-ig nem is emelnek a díjaikon. Mennyivel csökkenhet emiatt a költsége egy átlagos számlatulajdonosnak, illetve mekkora bevételről mondanak le a bankok? A Bankmonitor szakértői erre készítettek becslést.
Nagy Márton többször jelezte a bankok felé, hogy a lakossági számladíjak az utóbbi időben indokolatlanul emelkedtek, a miniszter egyben kérte a pénzintézeteket, hogy önként mérsékeljék a számlaköltségeket.
A bankok ezen kérésnek eleget téve sorra jelentették be a héten a lakossági számlacsomagjaikat érintő önkéntes díjcsökkentéseket. Általánosságban elmondható, hogy a pénzintézetek az inflációkövető áremelésüket vonták vissza, illetve az ebből eredő költségtöbbletért cserébe kompenzálják ügyfeleiket. Emellett a bankok azt is vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem fognak működési költségük változása, illetve az infláció miatt módosítani a lakossági számlaköltségeken.
Fotó: Depositphotos
Az önkéntes kezdeményezéshez gyakorlatilag az összes bank csatlakozott. Az Erste Bank, illetve a Gránit Bank azért nem mérsékli a díjait, mert ők az idei évben nem is emelték a lakossági számladíjakat a fogyasztó árindex alapján.
Milyen hatása lehet a díjcsökkentésnek?
Természetesen ezen intézkedés miatt csökkeni fognak a számlaköltségek, a kérdés az, hogy mennyivel? Ehhez első körben azt érdemes megbecsülni, hogy mennyi egy átlagos ügyfél teljes éves számlaköltsége.
Az MNB becslése alapján 2021-ben 35 ezer forint körül alakulhatott egy átlagos ügyfél számlaköltsége. A Bankmonitor szakértői abból indultak ki, hogy ezen érték a pénzügyi szolgáltatások inflációjának megfelelően módosult, vagyis a bankolási szokások, valamint más tényezők sem változtak az elmúlt időszakban. 2022-ben 5,9 százalékkal, 2023-ban 11,6 százalékkal, míg 2024-ben 10,7 százalékkal drágultak átlagosan a pénzügyi szolgáltatások. Erre még rájön a 2025. év eleji átárazódás: januárban 2,2 százalékkal, míg februárban 0,5 százalékkal emelkedtek az árak az előző hónaphoz képest.
Ezen adatok alapján egy átlagos lakossági bankszámla éves költsége a februári díjak alapján 47 ezer forint körül alakulhatott. A bankok önkéntes vállalásuk alapján ezen a szinten fagyasztanák be az számladíjakat 2026. június végéig.
Amiről pedig önként lemondanának a pénzintézetek az az inflációkövető árazásuk, vagyis nem növelik meg a díjakat a 2024-es 3,7 százalékos áremelkedésnek megfelelően. A teljes infláció áthárításával a korábban kiszámolt 47 ezer forintos átlagos éves számlaköltség további 1739 forinttal emelkedne. 2024. decemberében 6 619 289 darab elsődleges fogyasztói bankszámla volt az MNB adatai alapján. Az évi 1739 forintos díjcsökkenés a teljes bankszámlaállomány esetében mintegy 11,5 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Megfordítva a dolgot ekkora bevételről mondanak le a bankok azért, mert nem növelték meg a teljes 2024-es inflációnak megfelelően a díjaikat.
A Bankmonitor szakértőinek véleménye szerint azonban nem reális az, hogy minden bank, az összes számlacsomagjának valamennyi díját az inflációnak megfelelően módosítsa. Már eleve két bank nem is élt volna ezzel a lehetőséggel. A többi pénzintézetnél se reális azt feltételezni, hogy miden csomagnál emeltek volna díjat. Illetve az érintett számláknál sem emeltek volna minden díjon az inflációnak megfelelően. A Bankmonitor az elmúlt évek tapasztalatán alapuló becslése szerint a tavalyi inflációnak durván a 70 százaléka épült volna be a számlaköltségekbe, azaz 2,5 százalékkal emelkedhettek volna a díjak. Ez egy átlagos ügyfél esetén éves szinten mintegy 1200 forintos díjemelést jelentett volna, ennyit spórolnak meg a számlatulajdonosok az önkéntes díjcsökkentés miatt. A bankszektor egésze pedig nagyságrendleg 8 milliárd forint bevételről mondhat le a vállalás alapján. Ha jobban közelíti a tervezett áremelés az inflációt, akkor az önkéntes díjcsökkenés hatása még nagyobb lenne.
Mit lehet tenni még a számladíjak csökkenése érdekében?
A lakossági számladíjakat tehát befagyasztották a februári szinteken. Ettől azonban még nem lettek a korábban drága bankszámlák olcsók.
Két dolgot tehetnek az emberek annak érdekében, hogy csökkenjen a számlaköltségük:
Felülvizsgálják saját bankolási szokásaikat: számlahasználatuk minimális módosításával érdemben mérsékelhetik a költségeket. Például érdemes az értesítéseket SMS helyett push üzenetben kérni. A megbízásokat mobilapplikáción, netbankon keresztül megadni, a személyes/telefonos ügyintézés ugyanis mindig drágább.
Érdemes időszakonként – évről évre -összehasonlítani az egyes ajánlatokat. Egy csomagváltással, bankváltással is komoly összeget lehet spórolni. Ez utóbbi kapcsán nem szabad megfeledkezni az alapszámlát érintő megállapodásról: elengedik a számlavezetési díját ennek a csomagnak a bankok mindaddig, amíg az infláció nem csökken tartósan 4 százalék alá.
A vállalkozásokról is érdemes ejteni néhány szót. Számukra nem jelent segítséget az önkéntes díjcsökkentés, hiszen az csak a lakossági ügyfeleket érinti. Nekik mindenképpen érdemes megversenyeztetni a bankokat, ha szeretnének csökkenteni a számlaköltségükön.
Nem jó irányba tart a munkaerőpiac.
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
