Világszerte egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltás nem feltétlenül jelent alacsonyabb költségeket, a szolgáltatások azonban fejlődnek
Bár a folyamat bonyolultságát a szakértők gyakran a nyitott szívműtéthez, vagy egy száguldó autón végrehajtott motorcseréhez hasonlítják, világszerte mégis egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltástól nagyobb teljesítményt, alacsonyabb költségeket, és mindenekelőtt az új banki szolgáltatások rugalmasabb kiszolgálását várják a piac szereplői.
Szendrey Attila, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere elmondta: sok bank a kiugró egyszeri költségek miatt halogatja már évtizedek óta a lépést, és fejleszti inkább apránként, utólagos javításokkal, eseti bővítésekkel belső rendszerét. Az így létrejött bonyolult, gyakran átláthatatlan informatikai „szövet” fenntartása - és működésben tartása - ugyanakkor ma már a legtöbb piaci szereplő megítélése szerint túlságosan kockázatos, és főleg drága.
Az ügyfelekért az újabb és újabb banki szolgáltatások bevezetésével vívott versenyben pedig a tisztes korba lépett, 70-es, 80-as években létrehozott számítástechnikai rendszerek messze nem nyújtanak olyan rugalmas alternatívát, mint mai követőik. A bankszektor szereplői felismerték, hogy a cselekvés, vagyis a központi IT-rendszer cseréje ma már jóval kisebb anyagi ráfordítást és kockázatot jelenthet a számukra, mint továbbra sem tenni semmit.
Szendrey Attila kiemelte: több, megváltozott külső elvárás is szerepet játszik abban, hogy a bankoknak előbb-utóbb fontolóra kell venniük ezt a komoly lépést. Az egyik ilyen elvárás a szigorodó szabályozási környezet. Egy másik jelentős elvárást maga a piac generál – a folyamatos verseny ugyanis szinte belekényszeríti a pénzintézeteket abba, hogy időről időre mind megújuló termékekkel és szolgáltatásokkal forduljanak az ügyfelek felé.
A Deloitte szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a legkomolyabb elvárások egyenesen az ügyfelektől származnak, miközben ők „csupán” vásárolnak, pénzt utalnak egyik számláról a másikra, vagy az egyenlegüket kérdezik le. A bankfiókot lehetőleg messze elkerülve, egyre többen használnak ugyanis ezekhez a műveletekhez új csatornákat, az internetet, vagy a mobiltelefonjukat, amely csatornák tömeges, gyors és megbízható kiszolgálása igen nehéz feladat elé állíthatja a 70-es években megalapozott banki informatikai rendszereket.
Ha a bank már döntött a rendszer megújítása mellett, a csere tervezését két kérdéskör mentén kell megkezdenie. Az első, hogy saját erőforrásaira támaszkodva, maga fejleszti új rendszerét, ahogyan az évtizedeken át jellemző volt a piacra, vagy megbíz egy külső szolgáltatót, amely a vásárolt infrastruktúrát saját fejlesztésű szoftverekkel és egyéb, a hatékony felhasználást segítő eszközökkel igyekszik a pénzintézet egyéni elvárásaihoz hangolni.
A bankoknak nem szabad azt várniuk a befektetéstől, hogy radikálisan csökkenti majd az IT-ráfordításaikat. Ésszerűbbé válik ugyan az alkalmazásokat támogató IT-háttér felépítése, nő a rendszer által végrehajtható banki műveletek száma, és nem kell saját, nagy IT-szakembergárdát tartania a pénzintézetnek, olcsóbbá válik a karbantartás is. Szendrey szerint ugyanakkor számos új költséggel, például az új géppark megvásárlásának és összehangolásának a terheivel, a szoftverek licenszdíjaival, a külső szakértők tanácsadói díjaival, és a kisebb, de ettől még meglévő karbantartási költségekkel is szembesülnie kell az átállás során a bankoknak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülésén – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot. Az inflációs adatokra pillantva mindez meglepő lehet: a 2022-2023-as drasztikus áremelkedés kora leáldozott, még ha a fogyasztók inflációs érzékelése továbbra is magas.
A bankkártyát már szinte csak vásárlásra használják a magyarok, 26 vásárlásra jut egy készpénzfelvétel. Egyre többen digitalizálják a bankkártyát a mobiltelefonba, és terjed az ATM-es készpénzbefizetés is. A kiberbűnözők támadásait is sikerült valamelyest visszaszorítani.
Világszerte egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltás nem feltétlenül jelent alacsonyabb költségeket, a szolgáltatások azonban fejlődnek 
Megérkezett az első öt teherautónyi szállítmány a több mint 171 tonna segélyből, amelyet a Vöröskereszt közúton indított útnak Iránba. 
