Világszerte egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltás nem feltétlenül jelent alacsonyabb költségeket, a szolgáltatások azonban fejlődnek
Bár a folyamat bonyolultságát a szakértők gyakran a nyitott szívműtéthez, vagy egy száguldó autón végrehajtott motorcseréhez hasonlítják, világszerte mégis egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltástól nagyobb teljesítményt, alacsonyabb költségeket, és mindenekelőtt az új banki szolgáltatások rugalmasabb kiszolgálását várják a piac szereplői.
Szendrey Attila, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési szolgáltatások üzletágának szenior menedzsere elmondta: sok bank a kiugró egyszeri költségek miatt halogatja már évtizedek óta a lépést, és fejleszti inkább apránként, utólagos javításokkal, eseti bővítésekkel belső rendszerét. Az így létrejött bonyolult, gyakran átláthatatlan informatikai „szövet” fenntartása - és működésben tartása - ugyanakkor ma már a legtöbb piaci szereplő megítélése szerint túlságosan kockázatos, és főleg drága.
Az ügyfelekért az újabb és újabb banki szolgáltatások bevezetésével vívott versenyben pedig a tisztes korba lépett, 70-es, 80-as években létrehozott számítástechnikai rendszerek messze nem nyújtanak olyan rugalmas alternatívát, mint mai követőik. A bankszektor szereplői felismerték, hogy a cselekvés, vagyis a központi IT-rendszer cseréje ma már jóval kisebb anyagi ráfordítást és kockázatot jelenthet a számukra, mint továbbra sem tenni semmit.
Szendrey Attila kiemelte: több, megváltozott külső elvárás is szerepet játszik abban, hogy a bankoknak előbb-utóbb fontolóra kell venniük ezt a komoly lépést. Az egyik ilyen elvárás a szigorodó szabályozási környezet. Egy másik jelentős elvárást maga a piac generál – a folyamatos verseny ugyanis szinte belekényszeríti a pénzintézeteket abba, hogy időről időre mind megújuló termékekkel és szolgáltatásokkal forduljanak az ügyfelek felé.
A Deloitte szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy a legkomolyabb elvárások egyenesen az ügyfelektől származnak, miközben ők „csupán” vásárolnak, pénzt utalnak egyik számláról a másikra, vagy az egyenlegüket kérdezik le. A bankfiókot lehetőleg messze elkerülve, egyre többen használnak ugyanis ezekhez a műveletekhez új csatornákat, az internetet, vagy a mobiltelefonjukat, amely csatornák tömeges, gyors és megbízható kiszolgálása igen nehéz feladat elé állíthatja a 70-es években megalapozott banki informatikai rendszereket.
Ha a bank már döntött a rendszer megújítása mellett, a csere tervezését két kérdéskör mentén kell megkezdenie. Az első, hogy saját erőforrásaira támaszkodva, maga fejleszti új rendszerét, ahogyan az évtizedeken át jellemző volt a piacra, vagy megbíz egy külső szolgáltatót, amely a vásárolt infrastruktúrát saját fejlesztésű szoftverekkel és egyéb, a hatékony felhasználást segítő eszközökkel igyekszik a pénzintézet egyéni elvárásaihoz hangolni.
A bankoknak nem szabad azt várniuk a befektetéstől, hogy radikálisan csökkenti majd az IT-ráfordításaikat. Ésszerűbbé válik ugyan az alkalmazásokat támogató IT-háttér felépítése, nő a rendszer által végrehajtható banki műveletek száma, és nem kell saját, nagy IT-szakembergárdát tartania a pénzintézetnek, olcsóbbá válik a karbantartás is. Szendrey szerint ugyanakkor számos új költséggel, például az új géppark megvásárlásának és összehangolásának a terheivel, a szoftverek licenszdíjaival, a külső szakértők tanácsadói díjaival, és a kisebb, de ettől még meglévő karbantartási költségekkel is szembesülnie kell az átállás során a bankoknak.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
Világszerte egyre több nagy bank szánja el magát központi IT-rendszerének cseréjére. A váltás nem feltétlenül jelent alacsonyabb költségeket, a szolgáltatások azonban fejlődnek 
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
