Miközben a személyi hitelek állománya az elmúlt évben 31 százalékkal nőtt, a hitelkártya-piacon nem történt áttörés – hangzott el az IIR bankkártya-konferenciáján a közelmúltban.
220 milliárd a hitelkártyákon
Lukácsi Zoltán, a Magyar Cetelem Bank marketing vezetője szerint nagyjából 1,3 millió hitelkártya volt folyamatosan forgalomban az elmúlt években, a kártyaszám csak lassan változott, miközben a plasztikokon nagyságrendileg 220 milliárd forintnyi hitelkártya kitettség van minden évben, mely évente +/- pár milliárddal változik. (Pontos képet nem lehet látni, mivel a Magyar Nemzeti Bank 2014. nyara óta nem bontja meg a bankkártya-adatokat betéti és hitelkártyákra.)
Mindez annak fényében érdekes – miként arra előadásában Nagy László Nándor, a Privátbankár.hu főmunkatársa is felhívta a figyelmet –, hogy a fogyasztási hitelek közül a hitelkártya-tartozások mutatják a legjobb megtérülést: a jegybank pénzügyi stabilitási jelentése szerint a hitelkártya-tartozások 96 százaléka legfeljebb 30 napon belül megtérül.
Négy és fél perc
Az értékesítésnek akadálya a túl szoros szabályozás is – jelezte a Cetelem marketing vezetője: a banknál az automata telefonrendszer 4,5 percen keresztül sorolja azokat a kötelező elemeket, amelyek egy hitelkártya-ajánlat esetén az ügyfél tudomására kell hozni a fair bankkal kapcsolatos és egyéb jogszabályok kapcsán.
Lukácsi Zoltán szerint a bankok a jövőben nem lehetnek álszentek, nem hallgathatják el, hogy a hitelkártya igenis hiteltermék, ahol a cél az, hogy a bank hitelezzen. El kell felejteni azt, hogy a bankok a "kamatmentes hitel" kifejezéssel kínálják a terméket – ha másért nem, hát azért, mert egy átlagos 150 ezer forintos havi kamatmentes vásárlás a mai betétkamatok mellett már csak napi szerény 9 forintos, havi 290 forintos kamatelőnyt jelent.
Apróbetűk
Ugyancsak nem sikersztori ma már a hitelkártyás visszatérítés: bár korábban úgy látszott, hogy ez mindkét félnek jó, hiszen növeli az ügyfél költését és lojalitását, a bank pedig így keres, ám a tranzakciós illeték és a bankközi jutalék (interchange díj) csökkentése megszüntette ennek a megoldásnak a jövedelmezőségét. Bár a tranzakciós illeték kártyás vásárlásokra vonatkozó új szabályai kedvezőbbek lettek, ám a visszatérítések terén ez kevés: ennek köszönhetően a magas visszatérítés rendszerint csak az első pár hónapban érvényes, vagy csak egyes kereskedői kategóriákban érhető el a kedvezmény. Ezek az „apróbetűk” csalódást keltenek az ügyfelekben.
A szakember szerint nincs más út, mint az őszinteség: tudatosítani kell az ügyfelekben, hogy a hitelkártya is egyfajta hitel, ahol a „kedvezmény” az, hogy dönthet úgy, hogy később fizet. Lukácsi Zoltán szerint e téren gondot okoz, hogy más hitelekkel ellentétben a hitelkártyánál nincs fix lejárat, azaz az ügyfél nem tudja pontosan, hogy mikor jár le a futamidő, nem igazán érti a terméket.
Nagy László Nándor ugyanakkor vitatta, hogy szabad-e az ügyfeleknek olyan hitelkártya-ajánlatokat adni, amelyek a hitelkártyás készpénzfelvételre ösztönzik őket. Szerinte igenis visszatetszést keltő, ha – miként erre volt példa a karácsonyi időszakban – a bank vagy készpénzfelvétel hitelkártyák esetén extra magas, 3-4 százalékos díját, vagy épp a hasonló méretű havi kamatot engedi el, mivel a másik, jelentős kamatozású tétel ott marad. Bár az „engedmény” első ránézésre jelentős, de a bank a maradékon is az átlagnál jobban keres. Nem szabad, hogy az ügyfelekben a készpénzfelvételhez kapcsolódjon a hitelkártya – nem is erre lett kitalálva – hangsúlyozta a Privátbankár.hu munkatársa.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
