Nem most kell korlátozni a devizahitelezést?

Nem kell kötelező erejű szabályozás a devizaalapú hitelek kelet-európai folyósításának korlátozására - mondta az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) főközgazdásza a Financial Times hétfői idézete szerint.

Erik Berglöf - aki az EBRD által pénzügyi illetékeseknek szervezett, zártkörű minapi szakszemináriumról számolt be - kijelentette: a szakértők egyezségre jutottak arról, hogy "most nem időszerű" új szabályozók életbe léptetése a térségi devizahitelezés visszafogása végett.

Manfred Schepers, a kelet-európai átalakulás finanszírozására alakult londoni bank pénzügyi alelnöke ehhez hozzátette: nem lehetséges az euróhitelezés jelentős korlátozása olyan országokban, amelyek néhány éven belül egyébként is csatlakoznak az euróövezethez.

A Financial Times értesülése szerint ugyanakkor az EBRD-szakszeminárium résztvevői megállapodtak abban is, hogy keresik a helyi valuták piacának fejlesztési módozatait a kelet-európai térségben, mérséklendő a devizahitelek iránti igényt, és a kérdésre a jövő év elején visszatérnek.

A szakértők szerint a térségben tevékenykedő bankoknak önkéntes lépéseket kell tenniük a devizaalapú hitelek folyósítási szabályainak szigorítására - áll a londoni gazdasági napilap hétfői ismertetésében.

Az EBRD nemrégiben ajánlásokat fogalmazott meg a működési területét alkotó közép-kelet-európai országok számára a devizaalapú hitelezés szabályozására.

Az átalakuló térségről múlt hónapban kiadott éves jelentésben - Transition Report 2009 -, amelyben külön fejezet foglalkozott ezzel a kérdéssel, egyebek mellett az állt: az első és legegyszerűbb módszer annak megkövetelése, hogy a bankok a lehető legvilágosabban tárják fel a hitelfelvevők előtt a devizaalapú kölcsönök kockázatait. A szabályozás azonban kiterjedhet arra is, hogy a devizaalapú hiteleket nyújtó bankoknak magasabb tartalék- és tőkekövetelményeket írjanak elő.

A devizahitel-kockázattal kapcsolatban nagyobb óvatosságra lehetne ösztönözni a bankokat annak előírásával is, hogy ha a hazai valuta leértékelődésének mértéke túlmegy egy bizonyos megszabott határon, a devizahiteleket a bankoknak automatikusan át kellene strukturálniuk, például a futamidő meghosszabbításával, úgy, hogy az adós havi törlesztési részlete változatlan maradjon - állt az éves EBRD-jelentésben.

A bank szerint a hatóságok mindemellett korlátokat szabhatnak a hitelfelvevők által vállalható devizakockázatra, vagy akár ki is zárhatnak egyes adósi rétegeket a devizaalapú hitelfelvétel lehetőségéből.

Sokba kerül nekünk, hogy nincs eurónk
Szerkezeti hibák a magyar bankoknál is?
Oszkó: a jövő évi az első civilizált költségvetés
Októberben többet törlesztettünk
900 milliárddal több a hitelünk a forintesés miatt

MTI