A változások a tranzakciókból erednek, tehát az adatokban nem játszik szerepet az árfolyamok változása, a végtörlesztéseket is a visszafizetéskori árfolyamon számolták forintra. A devizahitelek nagymértékű csökkenése persze a végtörlesztésnek köszönhető: csak október hónap folyamán megközelítőleg 170 milliárd forintnyi devizahitelt végtörlesztettek. Ebből azonban csak 130 milliárd forint a háztartások által a törvényben rögzített, úgynevezett végtörlesztési árfolyamon ténylegesen kifizetett összeg. Amiből következik, hogy a lakosság 40 milliárd forintot nyert – vagy legalábbis nyert vissza – a tranzakciókon, a bankok pedig ugyanekkora veszteséget lesznek kénytelen elkönyvelni.
A háztartások betétállománya szintén tranzakciókból eredően 57,3 milliárd forinttal nőtt, amiből 114,9 milliárd forint volt a friss forintbetétek elhelyezése, 57,6 milliárd forint pedig nettó devizabetét-kivonás. A vállalati szférában kis mértékben nőtt az eladósodottság, legalábbis ha a devizaárfolyamok változásától eltekintünk.
A jegybank szerint ugyanis a „nem pénzügyi vállalatok” megint csak a tranzakciót figyelembe véve - a forinthitelek állománya 42,4 milliárd forinttal nőtt, a devizahiteleké 9,1 milliárd forinttal csökkent, a kibocsátott kötvények állománya 20,0 milliárd forinttal mérséklődött. Mindezek eredőjeként a szféra hitelállománya 13,2 milliárd forinttal nőtt. A betétállományuk viszont 25,7 milliárd forinttal volt több (forintban 53,1 milliárd forint volt a nettó betételhelyezés, a devizabetéteknél 27,3 milliárd forint a nettó betétkivonás.
Ami a kamatokat illeti, azok alig változtak, a lakossági forintbetétek átlagos kamata ugyanakkora maradt (5,51 százalék), a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi hitelek 0,09, illetve 0,05 százalékkal drágultak, a lakáscélú forinthitelek viszont 0,06 százalékkal olcsóbbak lettek.
Személyes okok miatt távozik Tótth András. 
