A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak.
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az euróban denominált hitelek átlagos kamatlábai közül a folyószámla, a fogyasztási és az egyéb hiteleknél növekedtek, míg a lakáscélú hitelek esetében csökkentek a kamatlábak.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek kamatlábai alig változtak, az euróban denominált éven belüli hitelek átlagos kamatlábai pedig csökkentek.
A háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába júliusban 19 bázisponttal 22,83 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 49 bázisponttal 18,68 százalékra csökkent, átlagos hitelköltség mutatója pedig 21 bázisponttal 24,81 százalékra nőtt. A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 10,62 százalékot tett ki, hitelköltség mutatója 20 bázisponttal 13,52 százalékra nőtt. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába a hitelek összetételének megváltozása miatt 66 bázisponttal 12,56 százalékra növekedett.
Júliusban a forintban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelek esetében nőtt, az egyéb hitelek esetében pedig csökkent az új szerződések értéke, amely a fogyasztási hiteleknél 22,8 milliárd forint, a lakáscélú hiteleknél 10,2 milliárd forint, az egyéb hiteleknél pedig 9,7 milliárd forint volt.
Az MNB adatai szerint a háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagkamatlába júliusban 2,71 százalékot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 7,35 százalék volt júliusban. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába a betétek összetételének megváltozása miatt 216 bázisponttal, 6,58 százalékra csökkent. A 2 éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 4,34 százalékot tett ki. Júliusban a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 733,5 milliárd forint volt.
Az MNB adatai alapján az euróban denominált hitelek új szerződéseinek értéke júliusban összesen 1,6 milliárd forintot tett ki. A folyószámlahitelek átlagos kamatlába a kamatlábak változása miatt 148 bázisponttal 11,30 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 9,09 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 20 bázisponttal 11,32 százalék növekedett.
Az euróban dominált lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 5,82 százalékra, míg átlagos hitelköltség mutatója 36 bázisponttal 7,12 százalékra csökkent.
A látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába 1,05 százalékot, az éven belüli lekötésű euróbetétek átlagos kamatlába pedig 4,18 százalékot tett ki. A háztartások éven belüli lekötésű új euróbetét-szerződéseinek értéke 233,3 milliárd forint volt, 34,8 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél.
A svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 19 bázisponttal 7,11 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 23 bázisponttal 10,07 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 9 bázisponttal 5,03 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 22 bázisponttal 7,05 százalékra növekedett - közölte az MNB.
A svájci frank denomináció esetében a fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 3,8 milliárd forinttal 87,7 milliárd forintra nőtt, míg a lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 6,0 milliárd forinttal emelkedett és 72,3 milliárd forintot tett ki.
Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban denominált folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába 10,21 százalék volt, a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 10 bázisponttal 10,02 százalékra csökkent. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 48,0 milliárd forinttal 234,6 milliárd forintra növekedett.
A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagos kamatlába 2,62 százalék volt. Az éven belüli lejáratú betétek átlagos kamatlába 7,69 százalék volt. Az éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 18 bázisponttal 7,54 százalékra csökkent. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 1.575,0 milliárd forint volt.
Júliusban az euróban denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 5,32 százalék volt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlába 4,15 százalék volt.
A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású euróhitelek új szerződéseinek értéke júliusban 132,6 milliárd forintot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött euróbetétek új szerződéseinek értéke 437,7 milliárd forinttal 1.588,9 milliárd forintra növekedett.
A bankközi forintpiacon júliusban a forgalom 362,5 milliárd forinttal 3.104,5 milliárd forintra növekedett. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 7,87 százalékra nőtt, az 1 hónapos lejáratúaké 27 bázisponttal 8,49 százalékra csökkent. A 3 hónapos lejáratú bankközi kihelyezés forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 8,99 százalékra nőtt - közölte az MNB.
Csökkent a monetáris bázis
Júliusban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent, a monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe 88,9 százalék, az előző havinál 9,2 százalékponttal alacsonyabb volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az M1 pénzmennyiség rövid bázisú évesített növekedési indexe 16,3 százalékponttal 111,1 százalékra, az M2 pénzmennyiségé 8,5 százalékponttal 112,0 százalékra, az M3 pénzmennyiség indexe pedig 5,8 százalékponttal 114,4 százalékra növekedett a júniusi adatokhoz viszonyítva. Az M3 pénzmennyiség eredeti, szezonálisan nem igazított állománya 510,4 milliárd forinttal 14.693,2 milliárd forintra növekedett.
Az M1, a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, továbbá a látra szóló és folyószámlabetétek M3-hoz viszonyított részaránya változatlanul 42,6 százalék, állománya 6.259,3 milliárd forint. Ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek állománya 4.256,9 milliárd forint.
Az M2-M1, a legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek részaránya 48,9 százalék, az állomány 232,5 milliárd forinttal 9.171,3 milliárd forintra nőtt.
Az M3-M2, a repó, a pénzpiaci alapok befektetési jegyei és a két éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya 8,5 százalék, az állomány 64,5 milliárd forinttal 1.242,6 milliárd forintra növekedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában.
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket.
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme az előzetes becsléssel összhangban 3,0 százalék volt májusban, miután áprilisban 3,1 százalékos emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) végleges adataiból.
(1).jpg)
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak. (1).jpg)
(1).jpg)
Javult a feldolgozóipari üzleti hangulat. 
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
