A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak.
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az euróban denominált hitelek átlagos kamatlábai közül a folyószámla, a fogyasztási és az egyéb hiteleknél növekedtek, míg a lakáscélú hitelek esetében csökkentek a kamatlábak.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek kamatlábai alig változtak, az euróban denominált éven belüli hitelek átlagos kamatlábai pedig csökkentek.
A háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába júliusban 19 bázisponttal 22,83 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 49 bázisponttal 18,68 százalékra csökkent, átlagos hitelköltség mutatója pedig 21 bázisponttal 24,81 százalékra nőtt. A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 10,62 százalékot tett ki, hitelköltség mutatója 20 bázisponttal 13,52 százalékra nőtt. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába a hitelek összetételének megváltozása miatt 66 bázisponttal 12,56 százalékra növekedett.
Júliusban a forintban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelek esetében nőtt, az egyéb hitelek esetében pedig csökkent az új szerződések értéke, amely a fogyasztási hiteleknél 22,8 milliárd forint, a lakáscélú hiteleknél 10,2 milliárd forint, az egyéb hiteleknél pedig 9,7 milliárd forint volt.
Az MNB adatai szerint a háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagkamatlába júliusban 2,71 százalékot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 7,35 százalék volt júliusban. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába a betétek összetételének megváltozása miatt 216 bázisponttal, 6,58 százalékra csökkent. A 2 éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 4,34 százalékot tett ki. Júliusban a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 733,5 milliárd forint volt.
Az MNB adatai alapján az euróban denominált hitelek új szerződéseinek értéke júliusban összesen 1,6 milliárd forintot tett ki. A folyószámlahitelek átlagos kamatlába a kamatlábak változása miatt 148 bázisponttal 11,30 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 9,09 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 20 bázisponttal 11,32 százalék növekedett.
Az euróban dominált lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 5,82 százalékra, míg átlagos hitelköltség mutatója 36 bázisponttal 7,12 százalékra csökkent.
A látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába 1,05 százalékot, az éven belüli lekötésű euróbetétek átlagos kamatlába pedig 4,18 százalékot tett ki. A háztartások éven belüli lekötésű új euróbetét-szerződéseinek értéke 233,3 milliárd forint volt, 34,8 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél.
A svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 19 bázisponttal 7,11 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 23 bázisponttal 10,07 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 9 bázisponttal 5,03 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 22 bázisponttal 7,05 százalékra növekedett - közölte az MNB.
A svájci frank denomináció esetében a fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 3,8 milliárd forinttal 87,7 milliárd forintra nőtt, míg a lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 6,0 milliárd forinttal emelkedett és 72,3 milliárd forintot tett ki.
Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban denominált folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába 10,21 százalék volt, a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 10 bázisponttal 10,02 százalékra csökkent. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 48,0 milliárd forinttal 234,6 milliárd forintra növekedett.
A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagos kamatlába 2,62 százalék volt. Az éven belüli lejáratú betétek átlagos kamatlába 7,69 százalék volt. Az éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 18 bázisponttal 7,54 százalékra csökkent. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 1.575,0 milliárd forint volt.
Júliusban az euróban denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 5,32 százalék volt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlába 4,15 százalék volt.
A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású euróhitelek új szerződéseinek értéke júliusban 132,6 milliárd forintot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött euróbetétek új szerződéseinek értéke 437,7 milliárd forinttal 1.588,9 milliárd forintra növekedett.
A bankközi forintpiacon júliusban a forgalom 362,5 milliárd forinttal 3.104,5 milliárd forintra növekedett. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 7,87 százalékra nőtt, az 1 hónapos lejáratúaké 27 bázisponttal 8,49 százalékra csökkent. A 3 hónapos lejáratú bankközi kihelyezés forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 8,99 százalékra nőtt - közölte az MNB.
Csökkent a monetáris bázis
Júliusban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent, a monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe 88,9 százalék, az előző havinál 9,2 százalékponttal alacsonyabb volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az M1 pénzmennyiség rövid bázisú évesített növekedési indexe 16,3 százalékponttal 111,1 százalékra, az M2 pénzmennyiségé 8,5 százalékponttal 112,0 százalékra, az M3 pénzmennyiség indexe pedig 5,8 százalékponttal 114,4 százalékra növekedett a júniusi adatokhoz viszonyítva. Az M3 pénzmennyiség eredeti, szezonálisan nem igazított állománya 510,4 milliárd forinttal 14.693,2 milliárd forintra növekedett.
Az M1, a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, továbbá a látra szóló és folyószámlabetétek M3-hoz viszonyított részaránya változatlanul 42,6 százalék, állománya 6.259,3 milliárd forint. Ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek állománya 4.256,9 milliárd forint.
Az M2-M1, a legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek részaránya 48,9 százalék, az állomány 232,5 milliárd forinttal 9.171,3 milliárd forintra nőtt.
Az M3-M2, a repó, a pénzpiaci alapok befektetési jegyei és a két éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya 8,5 százalék, az állomány 64,5 milliárd forinttal 1.242,6 milliárd forintra növekedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Csaknem öt év után megszűnhet a több százezer lakáshiteles törlesztőrészletének meredek emelkedését megakadályozó kamatstop. A BiztosDöntés.hu kiszámolta, milyen havi többletkiadás jelent ez egy átlagos adós számára szeptember 30-át követően.
Bődületes mértékben nőtt a lakosság hitelállománya egy év alatt, ami a BiztosDöntés.hu elemzése szerint nagyrészt az Otthon Start megjelenése óta eltelt időszak piaci szárnyalásával magyarázható.
Kínában nettó 520 milliárd jüannal (1 jüan=44,98 forint) nőtt a bankok által nyújtott jüanban jegyzett hitelállomány májusban, miután egy hónappal korábban 10 milliárd jüan csökkenést jegyeztek föl.
Egy ellenszavazat mellett döntöttek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának tagjai az április 28-i ülésen az alapkamat tartásáról – olvasható az MNB honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyvben.
Nemcsak a hozam, hanem a kockázat és az árfolyam-ingadozás is számított a Klasszis nyugdíjpénztári díjain, ahol öt kategóriában ismerték el a legerősebb portfóliókat.
Kartellezésre hivatkozva minden korábbinál nagyobb összegű, több mint 700 millió eurónyi bírságot szabott ki a román versenytanács (CC) a tíz vezető bankra, amelyek állítólag kamatpolitikájuk összehangolásával befolyásolták a román bankközi kamatlábat (ROBOR) – közölte vasárnap a hatóság.
Rekordmagas szintre emelkedett a magyar háztartások banki hitelállománya: elérte a 13 497 milliárd forintot – derül ki a Bankmonitor elemzéséből. Ez azt jelenti, hogy elméletben minden magyarra nagyjából 1,4 millió forintnyi banki tartozás jutna.
(1).jpg)
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak. (1).jpg)
(1).jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
