A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak.
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az euróban denominált hitelek átlagos kamatlábai közül a folyószámla, a fogyasztási és az egyéb hiteleknél növekedtek, míg a lakáscélú hitelek esetében csökkentek a kamatlábak.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek kamatlábai alig változtak, az euróban denominált éven belüli hitelek átlagos kamatlábai pedig csökkentek.
A háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába júliusban 19 bázisponttal 22,83 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 49 bázisponttal 18,68 százalékra csökkent, átlagos hitelköltség mutatója pedig 21 bázisponttal 24,81 százalékra nőtt. A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 10,62 százalékot tett ki, hitelköltség mutatója 20 bázisponttal 13,52 százalékra nőtt. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába a hitelek összetételének megváltozása miatt 66 bázisponttal 12,56 százalékra növekedett.
Júliusban a forintban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelek esetében nőtt, az egyéb hitelek esetében pedig csökkent az új szerződések értéke, amely a fogyasztási hiteleknél 22,8 milliárd forint, a lakáscélú hiteleknél 10,2 milliárd forint, az egyéb hiteleknél pedig 9,7 milliárd forint volt.
Az MNB adatai szerint a háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagkamatlába júliusban 2,71 százalékot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 7,35 százalék volt júliusban. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába a betétek összetételének megváltozása miatt 216 bázisponttal, 6,58 százalékra csökkent. A 2 éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 4,34 százalékot tett ki. Júliusban a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 733,5 milliárd forint volt.
Az MNB adatai alapján az euróban denominált hitelek új szerződéseinek értéke júliusban összesen 1,6 milliárd forintot tett ki. A folyószámlahitelek átlagos kamatlába a kamatlábak változása miatt 148 bázisponttal 11,30 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 9,09 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 20 bázisponttal 11,32 százalék növekedett.
Az euróban dominált lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 5,82 százalékra, míg átlagos hitelköltség mutatója 36 bázisponttal 7,12 százalékra csökkent.
A látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába 1,05 százalékot, az éven belüli lekötésű euróbetétek átlagos kamatlába pedig 4,18 százalékot tett ki. A háztartások éven belüli lekötésű új euróbetét-szerződéseinek értéke 233,3 milliárd forint volt, 34,8 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél.
A svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 19 bázisponttal 7,11 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 23 bázisponttal 10,07 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 9 bázisponttal 5,03 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 22 bázisponttal 7,05 százalékra növekedett - közölte az MNB.
A svájci frank denomináció esetében a fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 3,8 milliárd forinttal 87,7 milliárd forintra nőtt, míg a lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 6,0 milliárd forinttal emelkedett és 72,3 milliárd forintot tett ki.
Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban denominált folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába 10,21 százalék volt, a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 10 bázisponttal 10,02 százalékra csökkent. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 48,0 milliárd forinttal 234,6 milliárd forintra növekedett.
A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagos kamatlába 2,62 százalék volt. Az éven belüli lejáratú betétek átlagos kamatlába 7,69 százalék volt. Az éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 18 bázisponttal 7,54 százalékra csökkent. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 1.575,0 milliárd forint volt.
Júliusban az euróban denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 5,32 százalék volt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlába 4,15 százalék volt.
A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású euróhitelek új szerződéseinek értéke júliusban 132,6 milliárd forintot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött euróbetétek új szerződéseinek értéke 437,7 milliárd forinttal 1.588,9 milliárd forintra növekedett.
A bankközi forintpiacon júliusban a forgalom 362,5 milliárd forinttal 3.104,5 milliárd forintra növekedett. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 7,87 százalékra nőtt, az 1 hónapos lejáratúaké 27 bázisponttal 8,49 százalékra csökkent. A 3 hónapos lejáratú bankközi kihelyezés forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 8,99 százalékra nőtt - közölte az MNB.
Csökkent a monetáris bázis
Júliusban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent, a monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe 88,9 százalék, az előző havinál 9,2 százalékponttal alacsonyabb volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az M1 pénzmennyiség rövid bázisú évesített növekedési indexe 16,3 százalékponttal 111,1 százalékra, az M2 pénzmennyiségé 8,5 százalékponttal 112,0 százalékra, az M3 pénzmennyiség indexe pedig 5,8 százalékponttal 114,4 százalékra növekedett a júniusi adatokhoz viszonyítva. Az M3 pénzmennyiség eredeti, szezonálisan nem igazított állománya 510,4 milliárd forinttal 14.693,2 milliárd forintra növekedett.
Az M1, a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, továbbá a látra szóló és folyószámlabetétek M3-hoz viszonyított részaránya változatlanul 42,6 százalék, állománya 6.259,3 milliárd forint. Ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek állománya 4.256,9 milliárd forint.
Az M2-M1, a legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek részaránya 48,9 százalék, az állomány 232,5 milliárd forinttal 9.171,3 milliárd forintra nőtt.
Az M3-M2, a repó, a pénzpiaci alapok befektetési jegyei és a két éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya 8,5 százalék, az állomány 64,5 milliárd forinttal 1.242,6 milliárd forintra növekedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Költségvetési Tanács (KT) szerint bekövetkeztek az általa a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok – állapította meg a 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a testület, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra.
Érezhetően emelkedett, de még így is 5 százalék alatti szinten maradt a júniusig tartó egy év alatt a 20 százaléknál kevesebb önerővel felvett jelzáloghitelek aránya. Az Otthon Start megjelenésével még inkább megugorhat ez az arány, hiszen az új támogatott konstrukciónál is elegendő lehet a vételár 10 százalékát előteremteni – hívta fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója.
Hétfőtől hét hiteltermék egységesen 3 százalékos fix kamattal érhető el a Széchenyi Kártya Program keretében – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Egyetlen év alatt több mint 38 százalékkal emelkedett a pénzügyi szolgáltatóknál vezetett tartós befektetési számlák (TBSZ) száma, ami arra utal, hogy a kisbefektetőknek egyre motiválóbb a konstrukcióval elérhető adóelőny – hívta fel a figyelmet Barát Mihály, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakújságírója. Közben a TBSZ-számlákon tartott összeg is szép ütemben gyarapodik.
Az idei évi finanszírozási tervének teljesülése az év első kilenc hónapjában kedvezően alakult, az állam működésének pénzügyi feltételei biztosítottak, az államadósság finanszírozása stabil, az egész évre tervezett forrásbevonás nettó 115 százaléka teljesült – közölte az MTI-vel csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK).
Az Egyesült Államokban emelkedett a 30 éves jelzáloghitelek kamata a szeptember 26-án záródott héten – közölte az amerikai jelzáloghitelező bankok szövetsége (Mortgage Bankers Association of America – MBA) szerdán.
Ausztriában a fogyasztói árak éves növekedési üteme 4,0 százalék volt szeptemberben, miután augusztusban 4,1 százalékos, tavaly március óta a leggyorsabb emelkedést jegyeztek fel – derült ki az osztrák statisztikai hivatal (Bundesanstalt Statistik Österreich – STAT) szerdán közzétett adataiból.
Látványos visszaesést hozott az augusztus a lakossági hitelpiacon: lakáshitelekből bő negyedével kevesebbet folyósítottak a bankok júliushoz képest, de visszaesett a személyi kölcsönök iránti kereslet is.
Kisebbségi tulajdonrészt vásárolt a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. leányvállalatában, a HUNBenefit Többes Ügynök Kft.-ben az UNIQA Biztosító. A partnerségre alapozva a biztosítótársaság – digitális transzformációs programja keretében – átszervezi függőügynöki hálózatát, és a jövőben a Hungarikum Alkusz leányvállalatának kötelékében többes ügynökként szolgálja ki ügyfeleit, és gondozza a mintegy 200 000 biztosítási szerződést.
Október 16-ig lehet nevezni a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! versenyre. A Privátbankár.hu milliós összdíjazás mellett rendezi meg a vetélkedőt, a döntősök a Budapesti Gazdasági Egyetem campusán mérhetik össze tudásukat.
(1).jpg)
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak. (1).jpg)
(1).jpg)
A gazdaság „a vártnál némileg szilárdabb pályán haladhat” – mondta kedden. 
