A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak.
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban a háztartási szektor forintban denominált hiteleinek átlagos kamatlábai - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az euróban denominált hitelek átlagos kamatlábai közül a folyószámla, a fogyasztási és az egyéb hiteleknél növekedtek, míg a lakáscélú hitelek esetében csökkentek a kamatlábak.
A nem pénzügyi vállalatok forinthiteleinek kamatlábai alig változtak, az euróban denominált éven belüli hitelek átlagos kamatlábai pedig csökkentek.
A háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába júliusban 19 bázisponttal 22,83 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 49 bázisponttal 18,68 százalékra csökkent, átlagos hitelköltség mutatója pedig 21 bázisponttal 24,81 százalékra nőtt. A lakáscélú hitelek piaci szintű átlagos kamatlába 10,62 százalékot tett ki, hitelköltség mutatója 20 bázisponttal 13,52 százalékra nőtt. Az egyéb hitelek átlagos kamatlába a hitelek összetételének megváltozása miatt 66 bázisponttal 12,56 százalékra növekedett.
Júliusban a forintban denominált fogyasztási és lakáscélú hitelek esetében nőtt, az egyéb hitelek esetében pedig csökkent az új szerződések értéke, amely a fogyasztási hiteleknél 22,8 milliárd forint, a lakáscélú hiteleknél 10,2 milliárd forint, az egyéb hiteleknél pedig 9,7 milliárd forint volt.
Az MNB adatai szerint a háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagkamatlába júliusban 2,71 százalékot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagkamatlába 7,35 százalék volt júliusban. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába a betétek összetételének megváltozása miatt 216 bázisponttal, 6,58 százalékra csökkent. A 2 éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 4,34 százalékot tett ki. Júliusban a lekötött betétek új szerződéseinek értéke 733,5 milliárd forint volt.
Az MNB adatai alapján az euróban denominált hitelek új szerződéseinek értéke júliusban összesen 1,6 milliárd forintot tett ki. A folyószámlahitelek átlagos kamatlába a kamatlábak változása miatt 148 bázisponttal 11,30 százalékra növekedett. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 9,09 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 20 bázisponttal 11,32 százalék növekedett.
Az euróban dominált lakáscélú hitelek átlagos kamatlába 33 bázisponttal 5,82 százalékra, míg átlagos hitelköltség mutatója 36 bázisponttal 7,12 százalékra csökkent.
A látra szóló és folyószámlabetétek átlagos kamatlába 1,05 százalékot, az éven belüli lekötésű euróbetétek átlagos kamatlába pedig 4,18 százalékot tett ki. A háztartások éven belüli lekötésű új euróbetét-szerződéseinek értéke 233,3 milliárd forint volt, 34,8 milliárd forinttal magasabb az előző havi értéknél.
A svájci frankban denominált változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású fogyasztási hitelek átlagos évesített kamatlába 19 bázisponttal 7,11 százalékra, átlagos hitelköltség-mutatója pedig 23 bázisponttal 10,07 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelek átlagos évesített kamatlába 9 bázisponttal 5,03 százalékra, átlagos hitelköltség mutatója pedig 22 bázisponttal 7,05 százalékra növekedett - közölte az MNB.
A svájci frank denomináció esetében a fogyasztási hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 3,8 milliárd forinttal 87,7 milliárd forintra nőtt, míg a lakáscélú hitelek új szerződéseinek értéke az előző hónaphoz képest 6,0 milliárd forinttal emelkedett és 72,3 milliárd forintot tett ki.
Júliusban a nem pénzügyi vállalatok forintban denominált folyószámlahiteleinek átlagos kamatlába 10,21 százalék volt, a folyószámlahiteleken kívüli egyéb hiteleké pedig 10 bázisponttal 10,02 százalékra csökkent. A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású egyéb hitelek új szerződéseinek értéke 48,0 milliárd forinttal 234,6 milliárd forintra növekedett.
A nem pénzügyi vállalatok látra szóló és folyószámlabetéteinek átlagos kamatlába 2,62 százalék volt. Az éven belüli lejáratú betétek átlagos kamatlába 7,69 százalék volt. Az éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába 18 bázisponttal 7,54 százalékra csökkent. A lekötött betétek új szerződéseinek értéke 1.575,0 milliárd forint volt.
Júliusban az euróban denominált folyószámlahitelek átlagos kamatlába 5,32 százalék volt. Az éven belüli lejáratra lekötött betétek átlagos kamatlába 4,15 százalék volt.
A folyószámlahiteleken kívüli változó kamatozású vagy legfeljebb egy éves kamatfixálású euróhitelek új szerződéseinek értéke júliusban 132,6 milliárd forintot tett ki. Az éven belüli lejáratra lekötött euróbetétek új szerződéseinek értéke 437,7 milliárd forinttal 1.588,9 milliárd forintra növekedett.
A bankközi forintpiacon júliusban a forgalom 362,5 milliárd forinttal 3.104,5 milliárd forintra növekedett. Az egynapos bankközi hitelek forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 7,87 százalékra nőtt, az 1 hónapos lejáratúaké 27 bázisponttal 8,49 százalékra csökkent. A 3 hónapos lejáratú bankközi kihelyezés forgalommal súlyozott átlagkamatlába 12 bázisponttal 8,99 százalékra nőtt - közölte az MNB.
Csökkent a monetáris bázis
Júliusban a monetáris bázis 134,7 milliárd forinttal 2940,9 milliárd forintra csökkent, a monetáris bázis rövid bázisú évesített növekedési indexe 88,9 százalék, az előző havinál 9,2 százalékponttal alacsonyabb volt - közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A közlemény szerint az M1 pénzmennyiség rövid bázisú évesített növekedési indexe 16,3 százalékponttal 111,1 százalékra, az M2 pénzmennyiségé 8,5 százalékponttal 112,0 százalékra, az M3 pénzmennyiség indexe pedig 5,8 százalékponttal 114,4 százalékra növekedett a júniusi adatokhoz viszonyítva. Az M3 pénzmennyiség eredeti, szezonálisan nem igazított állománya 510,4 milliárd forinttal 14.693,2 milliárd forintra növekedett.
Az M1, a monetáris pénzügyi intézményeken kívüli készpénz, továbbá a látra szóló és folyószámlabetétek M3-hoz viszonyított részaránya változatlanul 42,6 százalék, állománya 6.259,3 milliárd forint. Ezen belül a látra szóló és folyószámla betétek állománya 4.256,9 milliárd forint.
Az M2-M1, a legfeljebb kétéves lejáratú lekötött betétek részaránya 48,9 százalék, az állomány 232,5 milliárd forinttal 9.171,3 milliárd forintra nőtt.
Az M3-M2, a repó, a pénzpiaci alapok befektetési jegyei és a két éven belüli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok részaránya 8,5 százalék, az állomány 64,5 milliárd forinttal 1.242,6 milliárd forintra növekedett.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
(1).jpg)
A fogyasztási hitelek esetében csökkentek, a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek esetében növekedtek júliusban az átlagos kamatlábak. (1).jpg)
(1).jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
