Önkormányzati pénzek: Lázár János saját példájából tanult?

Nagyjából 200 milliárd forintnyi helyi önkormányzati betét és egyéb értékpapír kerülhetne a Magyar Államkincstárnál vezetett számlákra abban az esetben, ha a kormány terveinek megfelelően oda terelik a települések szabad eszközeit – idézi a Magyar Nemzeti Bank adatait a Világgazdaság.

Lázár János Miniszerelnökséget vezető miniszter a múlt héten jelentette be, hogy a kormányzat szándékai szerint törvényben szabályoznák a továbbiakban az állami és önkormányzati pénzlekötéseket. A miniszter kifejtette: alapvető cél, hogy az érintettek állampapírban, a Magyar Államkincstárnál tartsák megtakarításaikat, ezt az állami gazdasági társaságoknál és az önkormányzatoknál is érvényesíteni kívánják.

Megtanulhatta

„A kufárkodás lehetőségét az állami és az önkormányzati szektorban is jelentősen háttérbe kell szorítani” - jelentette ki Lázár János, hozzátéve, hogy összesen 24 olyan önkormányzat van Magyarországon, amely a három bedőlt brókercég valamelyikénél tartott pénzt. Hódmezővásárhelyi polgármesterként ugyanakkor maga Lázár is fontosnak tartotta, hogy a város vagyonát forgassa. Mint az korábban kiderült, a város – még a gazdasági válság előtt – közel 1,8 milliárd forintnyi hasznot zsebelt be abból, hogy a devizakötvény-kibocsátásból származó pénzt megforgatta. (Az ügyletet az Állami Számvevőszék is vizsgálta és rendben találta.) Más kérdés, hogy ezt követően a kötvény ennél tetemesebb veszteséget okozott a városnak, tehát a kancelláriaminiszternek volt módja megtanulni azt, hogy valóban nem hasznos az önkormányzati pénzekkel „kufárkodni”.

Likviditáskezelésre képtelen a Kincstár

A jegybank statisztikái szerint a helyi önkormányzatok betétállománya 549,58 milliárd forintot ért el 2014 végén - ez egyébként majdnem 15 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál -, ám ennek csak a töredéke az az összeg, amelyet a kincstárnál fektethetnének állampapírba a települések.

Forrás: MNB / Privátbankár.hu

Az MNB adatai szerint ugyanis az önkormányzati betétek majdnem 60 százaléka - több mint 327 milliárd forint - látra szóló és folyószámlabetétben volt az év végén, vagyis ennek nagy része gyaníthatóan olyan forrás, amely szükséges a mindennapi működéshez.

A napi likviditásmenedzsment szolgáltatást pedig – miként arról a Privátbankár.hu korábban beszámolt – egyelőre nem képes nyújtani a Magyar Államkincstár (MÁK). A településekre ráadásul nem idősorosan arányosan jelentkeznek a bevételek és a kiadások, így - miként azt nagyban épp a MÁK, ilyen szinten a pénzintézetek járnak el "Kiskincstárként". Év közben óvatos becslések szerint is 150-200 milliárd forint likviditást kell biztosítani az önkormányzati rendszernek, amely ugyan év végére kisimul, ám év közben jó eséllyel a hiányt növeli.

Ugyanakkor épp az egyenletlen forráshoz jutás okán, lehetnek olyan pillanatai a településeknek, amikor „bőség” van, ám ez az időszak aligha tarthat évekig, vagyis az állampapír-befektetés ezen rövid távú likviditásbőségre nem jelent megfelelő megoldás.

A bankok rendszerint kiemelt ajánlatokat adnak a rövid távú betétekre az önkormányzatoknak – jórészt persze azért, mert hosszabb távon a szolgáltatási oldalon behozzák a rövid időszakra kínált magas kamatokat. Érdekes, hogy az utóbbi időben a piacon épp az állami kézbe került MKB Bankról szólnak a pletykák, mely szerint kiemelt betéti kamatokkal igyekszik elcsábítani helyhatóságokat arra, hogy nála vezessék a számlájukat. Az Államkincstár aligha adna kiemelt kamatot az időlegesen nála parkoló pénzekre, márpedig ez is fontos bevétele az önkormányzatoknak.

Az „állami betétgyűjtés” mellesleg a legnagyobb helyhatóságokat kiszolgáló szervezet, az állam támogatásával újjáalakult takarékszövetkezeti szektor számára jelentene arányaiban talán a legkomolyabb problémát.

A brókerbotrányok miatt kell megmozdítani a pénzt

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök beszélt arról, hogy a modern kincstári rendszer hiánya miatt kellett közpénzeket a Quaestornál tartani. A kormány ezért a kincstár fejlesztésébe kezdett, emellett felkészülnek a kincstár jogszabályi hátterének módosítására, így annak jogállása, funkciója is bővülhet. A fejlesztésre szükség is van: a Privátbankár.hu által megkérdezett szakértők szerint egy sor technikai kérdésben ma még távol áll attól a szolgáltatási szinttől a MÁK, amivel magára vállalhat ilyen terhet.

A helyhatósági számlák Kincstárba vitele egyébként eddig is lehetőség volt, de nem sokan éltek vele. A kötelező jellegű bevezetés leginkább az OTP-nek és a takarékszövetkezeteknek fájna, de komoly önkormányzati állománnyal bír a Raiffeisen, a K&H és az Erste is.

Korábban írtuk: Kincstári számla - újabb szög az önkormányzatiság koporsójába? >>