A miniszterelnök szóvivője szerint Magyarország élen jár Európában a változások tekintetében, hiszen csütörtökön az Európai Tanács ülésén olyan változások kerültek szóba, amelyek Magyarországon már elindultak
A miniszterelnök szóvivője szerint Magyarország élen jár Európában a változások tekintetében, hiszen csütörtökön az Európai Tanács ülésén olyan változások kerültek szóba, amelyek Magyarországon már elindultak.
Szijjártó Péter pénteki budapesti sajtótájékoztatóján ezek céljai között említette a bürokrácia csökkentését, az átláthatóság növelését, illetve megteremtését, a pénzügyi szektor bevonását a közteherviselésbe, illetve a változások támogatásába, a munkahelyteremtést, a növekedést, valamint a kis- és középvállalkozások támogatását.
Orbán Viktor szóvivője az Európai Tanács csütörtöki ülésének következtetései közül kiemelte azt a pontot, amely szerint az Európai Tanács egyetért azzal, hogy a tagállamoknak be kell vezetniük a pénzügyi intézmények által fizetendő adók rendszerét. Itt is "versenyelőnyben vagyunk", hiszen a kormányfő által bejelentett, 29 pontból álló első gazdasági akcióterv egyik intézkedése éppen arról szól, hogy a kabinet arra kéri a bankokat, biztosítótársaságokat és a pénzügyi lízingcégeket: az eddiginél nagyobb mértékben vegyék ki a részüket az új rendszer felépítéséből, a változások támogatásából, a közteherviselésből - mondta Szijjártó Péter.
A szóvivő szerint mindezek alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy óriási magyar versenyelőny van most Európában, amely előny "egyértelműen a politikában keresendő, hiszen az új, magyar politikai viszonyok, (...) amelyeket a választók egy nagyon komoly, kétharmados felhatalmazással állítottak elő", rugalmas, gyors, határozott és következetes kormányzati magatartást tesznek lehetővé.
Szijjártó Péter hozzátette, a magyarországi szakképzés reformja is éppen az olyan európai célok jegyében indul, mint hogy tíz százaléknál többen ne essenek ki az oktatási rendszerből.
A banki különadó bevezetésének időpontjával kapcsolatos újságírói kérdésre a miniszterelnök szóvivője azt mondta, a nemzetgazdasági miniszter vezetésével zajlanak a tárgyalások a bankokkal és azokkal a szereplőkkel, akiktől az eddigieknél nagyobb hozzájárulást kérnek. Megjegyezte, nincs olyan információja a Miniszterelnökségnek, amely azt mutatná, hogy idén ne lenne teljesíthető az a 200 milliárd forintos cél, amelyről Orbán Viktor beszélt a parlamentben.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Szombaton hatályba lépett az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derül ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányrendeletből és -határozatból.
2027 januárjától új vagyonadót vezet be a kormány az 1 milliárd forint feletti nettó vagyonnal rendelkező magánszemélyek számára – jelentette be Facebook-bejegyzésében Kármán András pénzügyminiszter.
Október 8-án reggel sok ember azt észlelte, hogy a Revolut korábbi kártyás vásárlásokat sztornózott, amiután a pénzt is visszakapták. Az eset egyaránt érintett Visa, Mastercard és Maestro kártya típusokat, viszont csak magyarországi tranzakciókról számoltak be a Revolut közösség Facebook-csoportjában.
Társadalmi egyeztetésre került a vagyonadóról szóló törvény tervezete: az 1 milliárd forint feletti nettó vagyont évi 1 százalék, a 100 milliárd feletti részt 1,5 százalék adó terheli, első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján, 2027. augusztus 31-i bevallási és fizetési határidővel. A kulcsoknál azonban többet nyom a latban, hogy mi számít vagyonnak, hogyan kell értékelni, és kik között oszlik meg.
A társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet alapján az érintetteknek már 2026 végére részletes vagyonleltárt kell készíteniük, amelynek összeállítása összetettebb vagyon esetén akár hónapokat is igénybe vehet – hívja fel a figyelmet a Niveus. Egy későbbi NAV-ellenőrzésnél ráadásul azt is alá kell tudniuk támasztani, hogyan határozták meg az egyes vagyonelemek értékét. Különösen az ingatlanok, a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyon és a műkincsek értékelése okozhat vitát.
Ismét nagy érdeklődés mellett indult el a Privátbankár pénzügyi tudatossági versenye. A Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! vetélkedőn ősszel mindig a technikumok és szakképző iskolák diákjai szállnak harcba az elengedhetetlen tudásért és persze a milliós összértékű nyereményekért. A verseny őszi szezonját sajtótájékoztatóval indította el a szervező.
A qvik fizetési rendszer az első évében slágerré vált a lakossági átutalásoknál, de a bolti elterjedése még várat magára – írta laptársunk, a Klasszis Média csoporthoz tartozó Mfor az MNB legfrissebb Fizetési rendszerek jelentése alapján.
.jpg)
A miniszterelnök szóvivője szerint Magyarország élen jár Európában a változások tekintetében, hiszen csütörtökön az Európai Tanács ülésén olyan változások kerültek szóba, amelyek Magyarországon már elindultak .jpg)
.jpg)
Gyengüléssel zártak kedden a New York-i értéktőzsde irányadó mutatói. 
