A bankszektor 2008 első félévében 175,971 milliárd forint adózott nyereséget ért el, 12 százalékkal kevesebbet, mint 2007 első félévében. Sajáttőke-arányos nyeresége (ROE) 5 százalékponttal, 16,78 százalékra mérséklődött; összevont mérlegfőösszege éves szinten 16,7 százalékkal, 25.655,4 milliárd forintra nőtt; kockázatai növekedtek - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) jelentéséből.
Az adózott eredmény 84 százalékát nyolc nagybank, illetve azok szakosított leányvállalatai állították elő. A veszteséges bankok piaci részesedése továbbra is elhanyagolható, azonban 2008 első felében jól elkülöníthetően megjelent egy 10 százalékot meghaladó piaci részesedéssel bíró csoport, az átlagos jövedelmezőségi szinttől jelentősen leszakadva (0-5 százalék közötti ROE).
A mérlegfőösszeg növekedése eszközoldalon a lakossági fogyasztási hitelek dinamikus, de lassuló bővülése mellett a projekthitelezés és a külföldi hitelállomány gyorsuló expanziójának volt köszönhető. A külföldnek nyújtott hitelek állománya éves szinten 82 százalékkal emelkedett, és június végén a teljes hitelállomány közel 11 százalékát tette ki, ami két hazai nagybank (vélhetően az OTP és az MKB) intenzív külföldi terjeszkedésével van összefüggésben.
Az ügyfélbetétek továbbra is jóval lassúbb ütemben (8,7 százalék) nőttek, mint a hitelállomány (19,4 százalék), a hitel/betét arány június végéig így közel 156 százalékra, 2007 végéhez képest 4 százalékponttal emelkedett, amit a növekvő külföldi, elsősorban anyabanki finanszírozás ellensúlyozott. Ahhoz, hogy a hitelexpanzióhoz szükséges forrás rendelkezésre álljon, a külföldi banki és piaci eredetű források állományának 34 százalékos évi bővülésére volt szükség. A külfölddel szembeni közvetlen kapcsolatok tehát a mérleg mindkét oldalán intenzívebbé váltak, ami a külföldnek történő hitelezés tekintetében a közép-kelet-európai régió sajátos kockázatainak, a növekvő külföldi finanszírozás kapcsán pedig a jelzáloghitel-piaci válság Nyugat-Európát érintő negatív hatásainak való kitettség gyors növekedését eredményezte - állapítja meg a jelentés.
A forrásköltségek globális emelkedése az elemzés szerint a szektor likviditásának további romlásához vezetett, kedvező változás ugyanakkor, hogy javult a forrásoldal lejárati összetétele. A forrásköltségek emelkedése a jövedelmezőséget is csökkentette, amit fokozott az éles árverseny és a hálózati expanzió folytatódása. Mindennek következtében az üzleti marzsok számottevően csökkentek - a kamatmarzs történelmi mélypontra, 2,9 százalékra csökkent -, a piaci koncentráció pedig fokozódott.
A gyengülő eredmény mellett a költség/bevétel hányados is jelentős mértékben romlott, 53 százalék fölé emelkedett, ami az elmúlt négy év legmagasabb értéke. Ez elsősorban annak következménye, hogy a működési költségek a nettó kamatbevétel növekedésénél több mint kétszer gyorsabban bővültek, amihez a pénzügyi műveletek eredményének közel 30 százalékos csökkenése társult.
A pénzügyi műveletek eredményének visszaesése elsősorban a forint kötvénypiaci hozamgörbe emelkedése, kisebb részben pedig a süllyedő részvényárak nyomán bekövetkezett veszteségeknek tudható be. Ezek túlnyomó része a valós piaci értékeléssel összefüggő negatív átértékelési különbözet, kisebb része pedig realizált kereskedelmi veszteség, ezért a gyenge eredmény inkább egyszeri tételnek mondható. A tőkejövedelmezőség a jelentés szerint továbbra is érdemben meghaladja az európai bankrendszer átlagát, a jövedelmezőségi többlet azonban számottevően csökkent, amit a felügyelet jelentős kockázatnak tart. A forrásokért folyó világméretű harc ugyanis élesedett, a rendelkezésre bocsátott forrásokhoz kapcsolódó hozamkövetelmények pedig emelkedtek.
A megfelelő szintű jövedelmezőség fenntartása a nagykereskedelmi források elérése szempontjából így alapvető fontosságú. Olyan időszakban, amikor a jövedelmezőség az erős árverseny miatt csökken, a tőkeszükséglet viszont a gyors hitelexpanzió miatt növekszik, a rendszer további növekedése előbb-utóbb a belső tőkésítési képesség által szabott korlátokba ütközhet - állapítja meg a felügyelet.
A szektor tőkehelyzete a jelentés szerint változatlanul szilárd, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2007. évi nyereség utáni osztalékfizetés az előző időszakok átlagának alig felét érte el, így a megtermelt eredmény túlnyomó része a szavatoló tőkét gyarapította. Ez nagyrészt úgy volt lehetséges, hogy a külföldi anyaintézmények 2008 első felében a szűkös nemzetközi szolvenciahelyzet ellenére is fenntartották magyar leánybankjaik szokásos mértékű tőketámogatását. A szektor átlagos tőkemegfelelési mutatója ennek ellenére 1 százalékponttal, 10,87 százalékra csökkent, mert a Bázel-2 típusú szabályozás bevezetése a tőkeszükséglet egyszeri növekedéséhez vezetett.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Magasabb kamattal ad devizahitelt az OTP
Devizatartalékainkat követeli a forint
A forinton múlik a kamatemelés
Bokros félti a forintot és a devizahiteleseket
"Az első nagy támadást visszavertük"
Az adózott eredmény 84 százalékát nyolc nagybank, illetve azok szakosított leányvállalatai állították elő. A veszteséges bankok piaci részesedése továbbra is elhanyagolható, azonban 2008 első felében jól elkülöníthetően megjelent egy 10 százalékot meghaladó piaci részesedéssel bíró csoport, az átlagos jövedelmezőségi szinttől jelentősen leszakadva (0-5 százalék közötti ROE).
A mérlegfőösszeg növekedése eszközoldalon a lakossági fogyasztási hitelek dinamikus, de lassuló bővülése mellett a projekthitelezés és a külföldi hitelállomány gyorsuló expanziójának volt köszönhető. A külföldnek nyújtott hitelek állománya éves szinten 82 százalékkal emelkedett, és június végén a teljes hitelállomány közel 11 százalékát tette ki, ami két hazai nagybank (vélhetően az OTP és az MKB) intenzív külföldi terjeszkedésével van összefüggésben.
Az ügyfélbetétek továbbra is jóval lassúbb ütemben (8,7 százalék) nőttek, mint a hitelállomány (19,4 százalék), a hitel/betét arány június végéig így közel 156 százalékra, 2007 végéhez képest 4 százalékponttal emelkedett, amit a növekvő külföldi, elsősorban anyabanki finanszírozás ellensúlyozott. Ahhoz, hogy a hitelexpanzióhoz szükséges forrás rendelkezésre álljon, a külföldi banki és piaci eredetű források állományának 34 százalékos évi bővülésére volt szükség. A külfölddel szembeni közvetlen kapcsolatok tehát a mérleg mindkét oldalán intenzívebbé váltak, ami a külföldnek történő hitelezés tekintetében a közép-kelet-európai régió sajátos kockázatainak, a növekvő külföldi finanszírozás kapcsán pedig a jelzáloghitel-piaci válság Nyugat-Európát érintő negatív hatásainak való kitettség gyors növekedését eredményezte - állapítja meg a jelentés.
A forrásköltségek globális emelkedése az elemzés szerint a szektor likviditásának további romlásához vezetett, kedvező változás ugyanakkor, hogy javult a forrásoldal lejárati összetétele. A forrásköltségek emelkedése a jövedelmezőséget is csökkentette, amit fokozott az éles árverseny és a hálózati expanzió folytatódása. Mindennek következtében az üzleti marzsok számottevően csökkentek - a kamatmarzs történelmi mélypontra, 2,9 százalékra csökkent -, a piaci koncentráció pedig fokozódott.
A gyengülő eredmény mellett a költség/bevétel hányados is jelentős mértékben romlott, 53 százalék fölé emelkedett, ami az elmúlt négy év legmagasabb értéke. Ez elsősorban annak következménye, hogy a működési költségek a nettó kamatbevétel növekedésénél több mint kétszer gyorsabban bővültek, amihez a pénzügyi műveletek eredményének közel 30 százalékos csökkenése társult.
A pénzügyi műveletek eredményének visszaesése elsősorban a forint kötvénypiaci hozamgörbe emelkedése, kisebb részben pedig a süllyedő részvényárak nyomán bekövetkezett veszteségeknek tudható be. Ezek túlnyomó része a valós piaci értékeléssel összefüggő negatív átértékelési különbözet, kisebb része pedig realizált kereskedelmi veszteség, ezért a gyenge eredmény inkább egyszeri tételnek mondható. A tőkejövedelmezőség a jelentés szerint továbbra is érdemben meghaladja az európai bankrendszer átlagát, a jövedelmezőségi többlet azonban számottevően csökkent, amit a felügyelet jelentős kockázatnak tart. A forrásokért folyó világméretű harc ugyanis élesedett, a rendelkezésre bocsátott forrásokhoz kapcsolódó hozamkövetelmények pedig emelkedtek.
A megfelelő szintű jövedelmezőség fenntartása a nagykereskedelmi források elérése szempontjából így alapvető fontosságú. Olyan időszakban, amikor a jövedelmezőség az erős árverseny miatt csökken, a tőkeszükséglet viszont a gyors hitelexpanzió miatt növekszik, a rendszer további növekedése előbb-utóbb a belső tőkésítési képesség által szabott korlátokba ütközhet - állapítja meg a felügyelet.
A szektor tőkehelyzete a jelentés szerint változatlanul szilárd, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a 2007. évi nyereség utáni osztalékfizetés az előző időszakok átlagának alig felét érte el, így a megtermelt eredmény túlnyomó része a szavatoló tőkét gyarapította. Ez nagyrészt úgy volt lehetséges, hogy a külföldi anyaintézmények 2008 első felében a szűkös nemzetközi szolvenciahelyzet ellenére is fenntartották magyar leánybankjaik szokásos mértékű tőketámogatását. A szektor átlagos tőkemegfelelési mutatója ennek ellenére 1 százalékponttal, 10,87 százalékra csökkent, mert a Bázel-2 típusú szabályozás bevezetése a tőkeszükséglet egyszeri növekedéséhez vezetett.
Legfrissebb devizaárfolyamok a Privátbankáron
Magasabb kamattal ad devizahitelt az OTP
Devizatartalékainkat követeli a forint
A forinton múlik a kamatemelés
Bokros félti a forintot és a devizahiteleseket
"Az első nagy támadást visszavertük"
MTI
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss közlése szerint a szeptemberi reálbérek 9,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. 
