Rejtegetik a bankválságot, botrány és egyre mélyebb recesszió
A Bankia anyabankja, a BFA a legfrissebb adatok szerint 41,8 milliárd eurónyi toxikus eszközzel rendelkezik az ingatlanfejlesztők irányába, a nem teljesítő hitelek pedig elérték a 10,6 milliárd eurót. A spanyol bankszektorról szóló hírekben a tétek egyre emelkednek, a Bankia a piac által várt maximum 10 milliárdos mentőcsomag helyett a hétvégén 19 milliárdos állami tőkeinjekciót kapott, bár még azt sem tudja megmondani Lius de Guindos gazdasági miniszter, hogy ennek pontosan mi lesz a forrása.
A BFA ráadásul módosította tavalyi beszámolóját, ezek szerint 41 milliárdos nyereség helyett a Bankia anyavállalata 3,3 milliárd eurós veszteséggel zárta 2011-et.
|
| A Bankia motorcsapata. Gyorsul a hitelportfólió romlása? |
Elrejtik az ingatlanpiacra kihelyezett rossz hiteleket
A befektetőket leginkább az aggasztja, hogy nem tudni pontosan a spanyol bankszektorban mekkora a nem teljesítő hitelek aránya, miközben egyre több ingatlanfejlesztő van bajban, kerül a fizetésképtelenség határára. A bizonytalanságot csak tovább növeli, hogy a kisebb bankok inkább újabb hiteleket helyeznek ki az ingatlanos cégeknek, csakhogy nehogy a felszínre bukjon azok nehéz helyzete tovább rontva ezzel az ingatlanhitelek portfólióját. A spanyol gazdasági minisztérium legutóbbi adatai szerint 184 milliárd euróra rúg a problémás hitelek állománya, miközben egyre több építkezés áll le. Nemcsak a meghiúsult ingatlan projektekben bővelkedik jelenleg Spanyolország, hanem "elrejtett rossz hitelekben" is.
| Kitört a botrány Spanyolországban miután kiderült, a BFA-hoz, vagyis a Bankia anyabankjához tartozó Bancaja volt pénzügyi igazgatója, aki korábban a Bankia üzletfejlesztési igazgatója is volt, 13,9 millió eurós bánatpénzre jogosult. A kiszivárgott információ hitelességét a bank elismerte, bár az összeg semmilyen hivatalos iratban nincs feltüntetve, Aurelio Izquierdo valóban közel 14 millió eurót kaphat végkielégítésként. Az összeg azért is verte ki a biztosítékot, mert a Bankia tegnap jelentette be, hogy vesztesége 7,2 milliárd euróra hízott, miközben az állam bejelentette, újabb 19 milliárddal segíti a bank konszolidációját. A bankot a csődszéléről elrángatni képtelen volt igazgató, Rodrigo Rato 2011-es "teljesítménye" után 2,4 milliós euróra jogosult, a csoport volt elnökhelyettese, José Luis Olivas pedig 1,7 millió euróval vigasztalódhat - de ez már korábban kiderült. |
A kormány korábban 30 milliárd eurós céltartalék képzésére kötelezte a bankokat, de úgy tűnik ennél is többre lehet szükség. Ez pedig újabb terhet róhat az államkasszára, hiszen korábban a Rajoy-kormány jelezte, kötvénykibocsátással forrást juttat azoknak a pénzintézeteknek, melyek maguktól nem képesek előteremteni a pótlólagos tartalékot.
A jelzáloghitelekkel nincsen gond - még?
|
| De Guindos a Cityben magyarázkodott |
A spanyol bankok és a gazdasági tárca szerint a jelzáloghitelekkel nincsen gond, a spanyol családok rendben törlesztik adósságukat - próbálta meg nyugtatni a külföldi befektetőket a spanyol gazdasági miniszter a héten a londoni Cityben. A JP Morgan egy május elején kiadott véleménye szerint ugyanis a jelzáloghitelek jelenthetik a következő nagy gondot a spanyol kormánynak - az elemzés kisebb pánikot okozott a befektetők körében. A Moody's 16 spanyol bankot minősített le május közepén, indoklásában pedig már szerepeltek a jelzáloghitelesek is, a hitelminősítő szerint a recesszió és a magas munkanélküliség miatt a háztartásokhoz és a nem ingatlanpiaci vállalkozásokhoz kihelyezett hitelek portfóliója is romlásnak indulhat.
Gondban a háztartások, de még bírják
A késve törlesztett lakáshitelek aránya a teljes portfólió 2,8%-a volt decemberben, a spanyol jegybank legutóbbi kimutatása szerint. A kihelyezett 656 milliárd eurónyi lakáshitelből 18,3 milliárdnyi állománnyal van probléma. A 2,8%-os arány kedvező, főleg, ha a teljes spanyol hitelpiacot nézzük, ahol tavaly év végén a problémás hitelek aránya 7,7% volt, sőt 2012 első negyedévének végére ez elérte a 8,47%-ot. Biztató lehet, hogy a problémás lakáshitelek állományában bekövetkezett növekedés 2008, a válság kitörése óta nem érte el a 0,5 százalékpontot sem.
Az elemzők így is óva intenek, mert a problémás hitelek arányát sok esetben a futamidő meghosszabbításával és különböző adósmentő programok beindításával sikerül kordában tartani a jelzáloghiteleseknél. Nem igaz tehát, hogy a spanyol háztartásoknak nem okoz nehézséget a hitelek törlesztése.
Egyre több a rossz hitel? Ez természetes
| Az építőipari és kiskereskedelmi adatok alapján a spanyol központi bank azt közölte, várakozásai szerint a következő negyedévben még tovább csökkenhet a GDP. Számszerű előrejelzést nem közölt a pénzintézet. |
Elemzők szerint a magas munkanélküliség miatt a problémás vagy a később nem teljesítő hitelek aránya a jelzáloghiteleknél is emelkedni fog, főleg mivel a megszorítások keretében a kormány - bár ezt egyelőre tagadja - könnyen arra kényszerülhet, hogy visszavágja a munkanélküli segélyeket.
Ignacio Lopez, a Citigroup elemzője szerint ugyanakkor a spanyol bankszektornak az sem okozna problémát, ha a rossz hitelek aránya a mostani 18 milliárd eurós szintről a duplájára nőne, szerinte válságban normális, hogy a háztartások egyre nagyobb része szembesül törlesztési nehézségekkel.
Spanyol bankárok nem győzik hangsúlyozni a külföldi befektetőknek, hogy a spanyoloknak milyen fontos a saját lakás, a legtöbb háztartás ezért mindent megtesz, hogy fizesse a lakáscélra felvett kölcsöneit - ahogy érveltek, a lakástulajdonhoz való ragaszkodás olyan kulturális különbség, ami például az angolszász országokra nem igazán jellemző. Mert bár a gazdasági környezet romlik, a spanyol családok fizetési hajlandóságáról ez nem mondható el. A bankrendszerben ráadásul bőven van még eszköz arra, hogy a törlesztési nehézségekkel küzdő háztartásoknak a pénzintézetek segítséget, átmeneti könnyítést nyújtsanak.
A piaci szereplők azonban idegesek és ez felülírhat minden ésszerűséget. A Moody's-nak elég volt csak egy mondatban megemlítenie a spanyol jelzáloghiteleseket, máris kisebb pánik tört ki. Ráadásul fogyatkozik azok száma, akik szerint külső, európai forrás bevonása nélkül sikerülhet megmenteni a spanyol bankrendszert.
