Ahogy arról a Privátbankár beszámolt, a takarékszövetkezeti integrációt sokan támadták. Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke jogi nonszensznek nevezte a jogszabályt. Több ezer takarékszövetkezeti és hitelintézeti tag csatlakozott az Általános Jogok Biztosához elküldött beadványhogy. Bár a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint jók a tervezett átalakítások, több takarék-vezér éppen emiatt mondott le, egyikük néhány napja. |
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (Takarékbank) augusztus 27-én tartott közgyűlése elfogadta az új alapszabályt, megválasztotta a takarékszövetkezeti integráció központi bankjának vezető tisztségviselőit, továbbá jóváhagyta a Magyar Posta tőkeemelését. A Takarékbank közgyűlésével elindulhat az a közös munka, amelynek célja a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint tőkehelyzetük megerősítése - tájékoztatta a Privátbankárt a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete.
Közleményük szerint az elmúlt hetekben a szövetkezeti hitelintézetek vezető testületei, majd közgyűlései jóváhagyták az egyes szövetkezeti hitelintézetek új alapszabályait, ezt követően tartotta meg közgyűlését a takarékszövetkezeti integráció központi bankja, a Takarékbank. A társaság korábbi alapszabályának megfelelően a mai közgyűlésen elfogadott új alapszabályt korábban a társaság Felügyelő Bizottsága már jóváhagyta.
Az elfogadott alapszabály új fejezetet nyit az integráció központi bankja és a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésében: egyrészt lehetővé teszi, hogy a Takarékbank ténylegesen betöltse a törvényben kijelölt központi banki funkcióit, másrészt elősegíti, hogy a szövetkezeti hitelintézetek tőkeerős, versenyképes és stabil piaci szereplőkké váljanak, valamint hogy korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtsanak minden ügyfelüknek - fogalmaz a közlemény.
Elsőbbségi részvényt kapnak
A Takarékbank közgyűlése döntött a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemeléséről is, amelynek révén a Magyar Állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen – a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően –többségi tulajdont szerez a Társaságban. Az állami tőkeemelés célja garantálni, hogy az új integráció, amelyben az államnak is tulajdonrésze van, jobban, korszerűbben és versenyképesebben működjön.
A közgyűlés döntött arról is, hogy a szövetkezeti hitelintézetek egyenként 2000 forint névértékű "C" sorozatú elsőbbségi részvényt kapnak a Takarékbankban, és ennek köszönhetően minden Takarékbank részvényes szövetkezeti hitelintézet elsőbbségi részvénnyel rendelkezik majd az integráció központi bankjában (az MFB-nek és a Magyar Postának csupán törzsrészvényei vannak). A közgyűlés döntése értelmében – mintegy leképezve az egy tag egy szavazat szövetkezeti elvet – ezentúl minden szövetkezeti hitelintézetnek csak egy darab elsőbbségi részvénye lehet.
Megválasztották a vezetőket is
A Takarékbank új alapszabályának elfogadása mellett a mai közgyűlésen megújították a Társaság vezető testületeit is. A döntés értelmében az igazgatóság belső tagjává választották Szabó Leventét és Brezina Szabolcsot, míg tag lett Vida József a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Vojnits Tamás kormánybiztos, Szarka Zsolt a Magyar Posta vezérigazgatója, valamint a legnagyobb egyedi tulajdonost, az MFB-t képviselő Nagy Csaba és Dr. Nyikos Péter.
A megújult Felügyelő Bizottság tagjai lettek: Kultné Mátyás Rita a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója, Hartmann Imre a Pannon Takarék Bank Zrt. elnöke, Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője, Lontai Dániel a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének elnöke – akit a Felügyelő Bizottság elnökének posztjára is jelöltek –, Urbán Zoltán az MFB vezérigazgató-helyettese és a Magyar Postát képviselő Hadházyné Dr. Burucs Magdolna Judit. A testületek maguk választják meg elnökeiket.
A verseny élénkülését várják
A közlemény szerint a szövetkezeti hitelintézeti szektor megújításáról szóló törvénnyel és a kapcsolódó kormányhatározattal – az azokban eldöntött, az Integrációs Szervezetnek történő legalább 100 milliárd forint tőkejuttatást is figyelembe véve – az állam szándéka a szövetkezeti hitelintézetek modernizálása, hosszú távú, biztonságos és versenyképes működésének intézményi garantálása, valamint a prudens működés és tőkehelyzet biztosítása.
A megújuló együttműködés – amelynek részeként a közeljövőben az integráció tagjainak egyetemleges felelőssége jelenik meg betétesek irányában – növeli a tagok tulajdonrészének értékét saját szövetkezeti hitelintézetükben és azon keresztül a Takarékbankban, míg az egységes központi szolgáltatások növelik a szövetkezeti hitelintézetek szolgáltatási színvonalát és jövedelemtermelő képességét. Az új integráció hozzájárulhat a hazai bankpiac fellendüléséhez, az ügyfelek számára kedvező piaci verseny élénküléséhez, továbbá a banki nyereségek Magyarországon tartásához és a munkahelyteremtéshez - áll a közleményben.