A bank közleménye szerint a banki tevékenység megújulásának fontos velejárója az optimalizálás és racionalizálás. Ezért folyamatosan vizsgálják a fiókhálózat elhelyezkedését és a fiókok forgalmát, ennek alapján valósítja meg a bank a szükséges fiókösszevonásokat.
A pénzintézet közleménye kitér arra, hogy az optimalizálás fióknyitást is eredményezhet, így például 2014. június 30-án új helyszínen, Budapest belvárosában, a Fehérhajó utcában megnyitották első reprezentatív fiókjukat, az elmúlt év december 8-án pedig az Árkád Bevásárlóközpontban adták át a második reprezentatív fiókot, amelyet a Sberbank irányelvei alapján szintén az innováció és az ergonómia jegyében alakítottak ki.
Közölték: 2015. január 15-ével 5 fiókot az alacsony kihasználtság miatt összevonnak. Céljuk, hogy ügyfeleik teljes körű kiszolgálását a jövőben az eddigieknél is magasabb színvonalon végezhessék el, további fiókbezárás nem várható. A bank ezzel párhuzamosan folyamatosan keresi az új, piacképes helyszíneket, ahol fiókot tudnánk nyitni.
A penzcentrum.hu szerint a hitelintézet Budapesten 4 fiókot, a Hegyalja úti, a Rákóczi utcai, a Baross utcai, a Villányi úti fiókot, és az Esztergomban működő Sberbank-fiókot zárja be.
Megvenné az állam?
Mint arról korábban a Privátbankár.hu írt, pletykák szerint a Sberbank is eladó, s akár az állam is vevő lehet rá. Ennek oka az lehet, hogy a 22 országban közel 20 000 fiókkal rendelkező, 120 millió ügyfelet kiszolgáló Sberbank „nem ilyen lovat akart”. Moszkvában és a régiós érdekeltségeket irányító bécsi központban nem nézik jó szemmel, hogy az egyébiránt sikeres pénzintézet renoméját a budapesti hírek tépázzák úgy, hogy azokra nem is igazán tudnak felkészülni. Bár a vásárláskor a Sberbank igyekezett magát bebiztosítani és épp a Magyarországon várható extra ráfordítások okán csökkent a Volksbank-hálózatért fizetett vételár az eredetileg kialkudott 585 millió euróról 505 millióra, ám Budapest ennél több gondot okozott. Akkor még senki sem számolt a banki elszámoltatás és a forintosítás költségeivel, ráadásul a Sberbank még jogelődje egyéb intézkedései, így a tranzakciós illeték jogellenes átterhelése okán is pert vesztett 2013-ban és így a felügyelet összesen 233 millió forint visszautalására és 21 millió forint bírság megfizetésére kötelezte.
A Sberbank számára az idei, a devizahiteles elszámolással terhelt év alaposan megakasztja azt a folyamatot, amely a veszteséges működés visszaszorítását célozta: a bank a 2011-es 31,9 milliárdos vesztesége 2012-re 18,4 milliárdra csökkent, hogy azután tavaly 7,7 milliárdos legyen csak a bank mínusza. Az idei gazdálkodási eredményekről év közben nem adott tájékoztatást az orosz bank.
Maga a Sberbank szeptember közepén egyszer cáfolta, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, ám ezt követően – hiába jelentek meg a bank értékesítésével kapcsolatos hírek egyre gyakrabban a sajtóban – már nem reagáltak. Kormányzati oldalról a Sberbank neve hivatalosan még nem hangzott el nyilvánosan, azt ugyanakkor több kormánytag - legutóbb Lázár János kancelláriaminiszter - elmondta, hogy tárgyaltak a Raiffeisen és az Erste Bank vezetőivel. Ugyanakkor Bécsből hamar jött a pontosítás: a Raiffeisennél "kapcsolatfelvételnek" nevezték ami történt, hangsúlyozva, tárgyalásokról vagy döntésekről még nincs szó, míg az Ersténél azt mondták, hogy folytatnak egyeztetéseket a magyar kormánnyal, miképpen a régió kormányainak többi tagjával is rendszeres a véleménycsere.
Az „önmegsemmisítő kártya” segíthet: még ha ki is szivárog az adat, nem lesz jó semmire. 
