Itt a második magyar bank, amelyik nem hitelez
Miközben elvben még tart a december 31-ig meghirdetett fix 10 ezer forintos folyósítási díjakció, december 17-től átmenetileg felfüggesztette Pagoda szabad felhasználású és lakáscélú jelzáloghitelének értékesítését a KDB Bank. A Koreai Fejlesztési Bank magyarországi leányvállalata a második kisbank, amely rövid időn belül elhagyja a jelzáloghitel-piacot, mint arról a Privátbankár.hu korábban elsőként beszámolt, október végén a Magnet határozott hasonlóképp.
A KDB Bank semmiféle indoklást nem fűzött az intézkedéshez, így nem tudható, hogy pontosan milyen okok vezették a pénzintézetet a drasztikus lépés meglépéséhez. A pénzintézet azon ritka bankok közé tartozott, amely a devizahitelek felfutásakor is ragaszkodott ahhoz, hogy ügyfeleinek deviza alapú hitelt nem nyújt, náluk csak tényleges devizahitelek voltak elérhetőek, amikor az ügyfél devizában kapta a kölcsön összegét és a felvett hitel devizanemében kell hónapról hónapra teljesítenie az aktuális törlesztést. Eképp a KDB ügyfelei esetében az árfolyamrés tisztességtelenségére vonatkozó törvényi szabályozás nem áll meg, a bank így „csak” a bíróság által tisztességtelennek minősített egyoldalú kamatemelések kapcsán lesz köteles elszámolni ügyfeleivel.
Ugyanakkor a fenti lépés még nem indokolná a forint alapú jelzáloghitelek folyósításának felfüggesztését. A Magnet a saját lépését azzal indokolta, hogy a közeljövőben felülvizsgálja és átalakítja a magánszemélyek számára elérhető hiteltermékeit, mivel olyan termékeket akar kínálni, amely a 2015. januárjától életbe lépő új fogyasztóvédelmi előírások maximális betartása mellett is egyszerű és könnyen elérhető finanszírozási lehetőséget jelent majd az ügyfeleknek. Az új lakossági hitelek várhatóan 2015. első felében lesznek elérhetőek a Magnet Banknál amely így több hónapra kivonta magát a piacról. Azt, hogy a KDB-nél meddig tarthat a pauza, nem közölte a társaság.
Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy januártól újabb elszámoltatási kör, a forinthiteles perek indulnak majd, s azt sem, hogy továbbra is fennáll egyfajta bizonytalanság amiatt, hogy a nyári törvények értelmében lényegében minden, az elmúlt hónapokban kötött hitelszerződés a vélelem okán tisztességtelennek minősül. Ezt persze, orvosolja majd a fair bankrendszerről szóló törvény, ugyanakkor látható, hogy a kisebb hazai pénzintézetek számára az arányosan kisebb elszámolási összeg is jóval drasztikusabb veszteséget hoz, mint a nagybankoknak, akik azért a nagyobb üzemméret okán jobban ki tudják gazdálkodni az elszámolási összegeket. Bár elvben érthető az a tulajdonosi döntés, hogy a bizonytalan helyzetben veszteségminimalizálásra törekszik egy-egy bank, ám ennek aligha lehet jó megoldása az, hogy egy-egy bank épp akkor iratkozik ki egy olyan piacról, amely hosszú visszaesés után végre épp a fellendülés jeleit mutatja.
A lépés ugyanakkor azt is mutatja, hogy az átalakuló bankrendszerben a kisebb szereplők olyan döntésre kényszerülnek, hogy bizonyos üzletágakat veszni hagynak. Ez pedig a piac túlzott koncentrációjához vezet, amely korántsem biztos, hogy beváltja a jegybank vezetőinek azon várakozását, amely a verseny fellendülésével számol.
