Az [origo] és a Bankometer.hu portál tavaly novemberben közös kutatást végzett az olvasóknak a devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos hozzáállásáról, arról, hogy mire is számítanak a részükre kidolgozott konstrukció eredményeként. Akkor egyik megállapításuk az volt: a válaszadók 37 százaléka esélytelen a hitelre, így nem tudja élvezni a végtörlesztés lehetőségét. Az azóta megjelent statisztikák igazolták, hogy a végtörlesztéssel a tehetősebbek jártak jól, hiszen nekik a bankok a jogszabályi kötelezettségük miatt elengedték a bankok a tőketartozás harmadát.

Csak 11 százaléknak volt elég megtakarítása a végtörlesztéshez

Időközben a kormány további konstrukciók kidolgozását ígérte. Néhány napja fogadta el az Országgyűlés az új megoldás, az árfolyamgát rendszer jogszabályi kereteit. Márciusban internetes kérdőív segítségével végeztek adatgyűjtést, ennek eredményeként 7152 választ kaptak. A kutatási minta nem tekinthető reprezentatívnak (statisztikailag tudományosan igazolhatónak, megalapozottnak – a szerk.), de a válaszadók magas száma miatt a készítők úgy vélik, hogy a válaszok elég pontosan tükrözik az általános véleményt. (A válaszadók több mint fele budapesti vagy pest megyei. A válaszadók 14 százaléka 30 év alatti, 47 százaléka 30-45 év közötti, 32 százaléka 45-60 év közötti. Végzettséget tekintve 11 százalékuknak az általános iskolai, 37 százalékuknak középfokú, a maradék 52 százaléknak pedig felsőfokú a legmagasabb végzettsége.)

A válaszadók 38 százalékának sikerült a végtörlesztés, különböző módokon. Mindössze 11 százalékuk rendelkezett a végtörlesztéshez szükséges megtakarítással, szintén 11 százalékuk a családjuktól és barátaiktól kért kölcsön. További 16 százalék a végtörlesztést részben vagy egészben forinthitelből tudta megvalósítani. A válaszadók 62 százalékának azonban nem sikerült a végtörlesztés, 26 százalékuknak azért nem, mert az adott időre nem állt rendelkezésre a szükséges összeg, többségükben pedig azért, mert nem kapták meg a kért hitelt. A válaszadók 35 százaéka meg sem próbálta az előtörlesztést.

Sok ügyfelet szereztek maguknak a takarékok

Mindössze 39 százalékuk vette fel a hitelt a saját bankjától, majdnem negyedük (23 százalék) saját mérlegelése alapján másik bankot választott, míg további 12 százalék baráti ajánlás vagy hirdetés alapján találta meg hitelező bankját. A válaszadók 26 százaléka takarékszövetkezettől kapott hitelt. A válaszadók döntő többsége hagyományosan kereskedelmi banknál bankol, így nyilvánvaló, hogy a takarékszövetkezetek üzleti lehetőséget láttak a végtörlesztésben, hiszen ezzel tudtak megnyerni egy jelentős ügyfélkört.

Az esetek majdnem felében a pénzintézet teljes körű, részletes felvilágosítást adott az ügyfélnek, amellyel az ügyfél elégedett volt. Ugyanakkor az esetek kicsit több mint felében az ügyfél elégedetlenül távozott a pénzintézettől. Az esetek 35 százalékában a pénzintézeti ügyintéző vagy felkészületlen, vagy érdektelen volt. A bankok a jelek szerint nem kedvelik a számukra jelentős veszteséget eredményező, rájuk kényszerített ügyleteket.

Az ügyfelek 61 százaléka rosszul alszik

A válaszadók 39 százaléka biztos abban, hogy tudja fizetni a felvett forinthitelt, 16 százalékuknak viszont a havi rendszeres jövedelme veszélyben van. További 19 százaléknyi válaszadó kamatemelésre számít. A válaszadók mindössze egy százaléka gondolja, hogy jobb lett volna maradni a devizahitelben. A tanulmány készítői úgy gondolják, hogy ez az arány a kormányzati kommunikáció eredménye, hiszen a tömegek számára valószínűleg nem világos, hogy az árfolyamkockázatot tartalmazó devizahitelt lecserélték a kamatkockázatot tartalmazó forinthitelre, így ma lehetetlen megítélni, hogy évtizedes távlatban melyik lesz kedvezőbb - írják.

Összességében a válaszadók 61 százaléka nem nyugodt a forinthitelével kapcsolatban. Meglepő, hogy a válaszadók majdnem harmada (29 százaléka) szerint az árfolyamgát-rendszer is csak „átverés“, azaz nem neki szól, nem oldja meg az ő egyéni problémáját. A válaszadók 31 százaléka szerint az árfolyamgát nem tűnik jó megoldásnak, további 17 százalék szerint az árfolyamgáttal sem tudja majd fizetni a hitelt. A válaszadók 52 százaléka szerint viszont az árfolyamgát legalább a következő öt évre megoldja a hitel törlesztését.