Miről szól az együttműködés? Milyen pluszt kapnak az ügyfelek?
Szabó Márton: A Koin egy kiadáskövető alkalmazás, amelynek jelenleg 15 ezer aktív felhasználója van Magyarországon. Évek óta dolgozunk az alkalmazáson és azt látjuk, hogy a PFM-mel (Personal Financial Management) nagyon érdekes dolgokat lehet csinálni, és óriási segítség lehet a felhasználóknak abban, hogy átlássák pénzügyeiket. Addig azonban, amíg az adatokat kézzel kell betöltögetni és nem megoldott, hogy a felhasználók a pénzügyi adataikat egyszerűen bevigyék az alkalmazásba, addig ez nagyon nagy elkötelezettséget igényel. Az együttműködés lényege, hogy a MagNet Bank ügyfeleinek ezt már nem kell majd megtenni, ők, ha engedélyt adnak rá, akkor kiadásaikat és bevételeiket automatikusan megjeleníthetik majd a Koin felületén.
Szabó Márton, Koin vezérigazgató |
Hogy működik az alkalmazás? És mi a különbség a MagNet Bankos ügyfelek esetében?
SzM: Miután a felhasználó beírta a költéseket és a bevételeket, ezeket kategorizálni tudja. Nem kell kockás papíron, vagy excel táblázatban vezetni ezeket az adatokat. Ez átláthatóbbá teszi a pénzügyeket. Az ember azt látja, hogy egy piros vagy egy zöld szám van az oszlop végén. Mi abban próbálunk segíteni, hogy a felhasználók bonyolult matematikai számolgatás nélkül, meg tudjanak hozni egy-egy fontos pénzügyi döntést. Ami a MagNet Bank ügyfeleit illeti, ők az együttműködésnek köszönhetően, a csatlakoztatási folyamat nagyobbik részét a MagNet online banki felületén viszik végig, ott kell létrehozniuk egy olyan speciális kulcsot, amelyet a Koin-on belül megadnak, és az fogja az app-ot feljogosítani arra, hogy a felhasználó banki fiókjából adatokat lekérdezzen.
Csákay Mátyás: Így van, az adatok csak a felhasználó tudatos döntése és felhatalmazása után kerülhetnek a Koin alkalmazásába. Sőt, csak azokhoz az adatkörökhöz fog az alkalmazás hozzáférni, amikre a felhasználó felhatalmazást ad.
Csákay Mátyással, a MagNet Bank informatikai és szervezési főosztályának vezetője |
Hogy néz ki a pénzügyi adatok felcímkézése, ha azok automatikusan kerülnek az alkalmazásba?
SzM: Igen, ebben az együttműködésben ez a truváj. Az, hogy az adatok átmennek, az egészen egyszerű, de a csoportosítás már kevésbé. Megoldásképp létrehoztunk egy tulajdonképpen öntanuló rendszert, amely képes arra, hogy kategorizálja a költéseket a kifizetések helyszíne alapján. Például, ha a közértben fizettünk, akkor élelmiszerként, ha az autószerelőnél fizettünk, akkor közlekedéssel kapcsolatos költségként könyveli a kiadást az alkalmazás.
CsM: Éppen az ilyen fejlesztések a példák arra, hogy miért láttunk fantáziát a Koinban. Ezek az ötletek azok, amelyek, ha mi nekiállunk fejleszteni, akkor egyáltalán nem biztos, hogy eszünkbe jutottak volna.
Ez bennem is felmerült, miért nem csinált ilyen szolgáltatást már korábban a bank?
CsM: Rengeteg ötletünk van, amit meg szeretnénk valósítani. Olyanok, amikkel úgy gondoljuk több, hasznos szolgáltatást nyújthatnánk ügyfeleinknek, de a méretünkből adódóan nem tudunk a végtelenségig fejleszteni. Kérdés mindig az, hogy melyikbe kezdjünk bele, mi az, amit érdemes megcsinálni. Azon például kifejezetten gondolkodtunk, hogy fejlesztünk egy PFM-et. Azt hittük, hogy értünk hozzá, de amikor körül néztünk a piacon, azt láttuk, hogy vannak, akik nálunk sokkal jobban értenek ehhez. A MagNet Bank négy éve úgy készítette el azt az interfészt, amit elsősorban saját alkalmazásainkhoz használtunk, hogy arra biztonságosan rá lehessen csatlakozni akár más cégeknek is. Már akkor az volt a terv, hogy majd valamikor az ügyfeleink a saját alkalmazásaikkal tudják összekötni a mi banki rendszereinket. Ebben a helyzetben logikus megoldásnak tűnt felvenni a kapcsolatot egy olyan PFM-et fejlesztő startup-pal, amiben láttunk jövőképet. Így találtuk meg a Koint, és egy nagyon jó együttműködés indult el. Hajlandóak voltak fejleszteni és nem kértek kizárólagosságot, ahogy mi sem.
Ezek szerint alakul más hasonló fintech együttműködés is? És a Koin dolgozik más bankkal is?
A Számlázz.hu-val való együttműködésről itt írtunk >> |
CsM: A MagNet Banknak jelenleg két fintech partnere van: a Számlázz.hu és a Koin. A Számlázz.hu esetében a vállalati ügyfeleknek, a Koin esetében pedig a lakossági ügyfeleknek adtunk ezzel egy plusz szolgáltatást.
SzM: Nincs kizárólagosság, de nekünk egyelőre nincs másik banki partnerünk. Ebben a nyitásban a magyar bankok jelenleg technológiailag még nem tartanak itt. Ami különösen érdekes úgy, hogy ma minden befektető a fintech cégeken lovagol, heti két fintech konferencia van csak Budapesten, és mindenhonnan fintech cégek nőnek ki, ennek ellenére sok eredményt nem látni egyelőre. A bankok nagyon zárkózottak, ezért, amit mi a MagNet Bankkal csinálunk jelenleg példátlan és nagyon fontos tapasztalat nekünk és nekik is. Hamarosan azonban lépnie kell a többi szereplőnek is.
Azon túl, hogy tapasztalatot szerez, mit profitál az együttműködésből a bank és mit a fintech?
CsM: A Koinnal a közös szolgáltatás most indul, de a Számlázz.hu-val eddig nagyon jók a tapasztalatok. A bankváltás Magyarországon nagyon nehézkes, főleg a céges ügyfelek esetében, ezért nincs is nagy mozgás. Ennek ellenére, szép számot értünk el abban, hogy hányan jöttek át hozzánk az autokassza szolgáltatás miatt.
Jöhetnek lakossági ügyfelek a Koin miatt?
CsM: Nem számítok erre, ugyanakkor, ha valaki hall a MagNet névről és arról, hogy környezettudatosak vagyunk és értékalapon bankolunk, és tudja, hogy van nálunk online számlanyitás és cégként használható az autokassza, magánszemélyként pedig tudok kapcsolódni egy pfm-hez, ezek vonzerővel bírhatnak. Ezekkel az alkalmazásokkal napi szinten időt tudok nyerni magamnak, sokkal könnyebben tudom a pénzügyeimet kezelni, hiszen szélesebb a szolgáltatási palettám. Ez egy olyan dolog, ami segíthet a döntésben, ha valaki épp bankváltáson töri a fejét. A másik inkább az ügyfél megtartó erő. Aki ezt használja és szereti, kétszer is meggondolja, hogy váltson-e bankot.
SzM: Én is azt gondolom, hogy ez egy olyan értéknövelt szolgáltatás lesz a közös ügyfélbázisunknak, ami abban segít, hogy a pénzügyeit transzparensebbé tegyük a számára. Ha ezt veszem alapul, akkor logikus, hogy a MagNet Bank, ahol a transzparencia alapvető érték, nyitott volt erre szolgáltatásra és így nem a jogszabály kényszerítette ki az együttműködést, hanem a szabad akarat.
Szabó Márton, Koin vezérigazgató és Csákay Mátyással, a MagNet Bank informatikai és szervezési főosztályának vezetőjé |
CsM: Igen, ez abszolút egybevág a MagNet Bank pénzügyi tudatosság edukációjára való törekvéssel. A MagNet küldetése a fenntartható fejlődés, a pénzügyi tudatosság, a transzparencia. Ezek a Koin-ban mind benne vannak.
Ez nagyon jól hangzik, de azért ez nagyfokú bizalmat feltételez az ügyfelek részéről.
Mi a PSD2? A PSD2 vagyis a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított irányelvet az Európai Unió 2015 végén fogadta el. Az irányelv lényege, hogy nem csak bankok nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat. Ezzel a lépéssel megnyitják az utat az új, innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások előtt, beindítva a versenyt. A bankoknak a harmadik feles szolgáltatók (röviden TPP) számára hozzáférést kell adniuk a folyószámlavezető rendszerükhöz, amelyen keresztül a TPP-k tranzakciós adatokat kérhetnek le, vagy fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek. 2018. január 13-tól az EU minden tagállamában alkalmazni kell az új irányelvet. További részletek itt >> |
CsM: A bizalom kérdését én úgy látom, hogy az, aki most használ egy pénzügyi alkalmazást és oda beírja az adatait kézzel, ezzel ő ebben az alkalmazásban már megbízik. A különbség csak az, hogy nem kézzel kell beírnia, hanem az adatok automatikusan kerülnek át abba az alkalmazásba, amelynek a felhasználó már bizalmat szavazott. Nem arról van tehát szó, hogy valahova véletlenszerűen kerülnek az adatai, hanem oda, ahova ő engedi. Mindemellett az új PSD2 szabályozással, jóval több adatvédelmi elvárás lesz, mint most. Kérdés, hogy ezek a szabályok, elvárások mennyire fojtják majd meg ezeket a szereplőket.
SzM: Az adatvédelmi előírások nagyon szigorúak lesznek, ennek a keretfeltételeit már az uniós direktíva kijelöli. A PSD2 a részletszabályokkal ezt nagyon rendbe fogja tenni, mert ezek a szereplők bizonyos szempontból bankká válnak, annak ellenére, hogy nem lesznek olyan nehéz belépési feltételek, mint egy bank esetében, de azért lesznek elvárások.
A szigorúbb adatvédelmi szabályok mellett mit várhatunk a PSD2-től?
SzM: PSD2-vel az Unió egy olyan szabályozásba vágott bele, amivel a fintech cégek előtt megnyitotta a lehetőséget, hogy banki műveleteket végezzenek. Míg Amerikában erre piaci igény volt, vagyis a piac kényszerítette ki azt a váltást, hogy az ügyfél hozzáférjen saját banki adataihoz, addig itt ezt jogszabály fogja megtenni. Nálunk a banktitok és az adatok védelme volt az, ami ezt a fajta gondolkodást meghatározta. Ezzel szemben áll egy olyan szemlélet, hogy a felhasználó rendelkezhet a saját adataival. A PSD2 nagyon meg fogja változtatni. Nagyon komoly szemléletváltáson fog a piac keresztülmenni. Jogalkotói részről a szándék az, hogy a digitális innovációk a bankszektorban elinduljanak és a verseny fokozása is cél.
Mit szól ehhez a szemléletváltáshoz a bankszektor?
CsM: Ebben az új környezetben minden banknak el kell gondolkodnia, hogy neki mi lesz a szerepe. Látunk sok olyan alkalmazást, amely egy-egy banki funkciót sokkal jobban felépített; vagy gyorsabban, vagy olcsóbban, vagy felhasználó-barátabban. Ilyen például a Transferwise. Tulajdonképpen a PSD2 megnyitja ez előtt a kaput és akkor felmerül a bankokban, hogy oké, de ha a fintech cégek minden szexi és menő dolgot megcsinálnak, akkor mi marad a bankoknak? Olyan közüzemi szolgáltató leszek, mint a vízmű meg egy gázmű? Mi megpróbálunk elébe menni, és PSD2 előtt létrehozunk kapcsolatokat olyan fintech cégekkel, akikben látunk fantáziát. Azért, hogy megtapasztaljuk, hogy milyen az együttműködés, minek lehet jövője. Ez régi vágyunk is volt. A legtöbb bank a jogi szabályozásoktól fél, de szerencsére ezt meg tudtuk úgy oldani, hogy maximális biztonsággal elébe tudtunk menni a szabályozásnak.