A BUX index 60 620 ponton fejezte be a 2023-as évet, nem sokkal a december 20-án felállított (nap közben elért) történelmi rekordja, 61 357 pont alatt. A 2022-es évet még 43 794 ponton zárta, tehát az emelkedés egy év alatt 38,4 százalékot tett ki. (A grafikonon számításbeli eltérések miatt kissé alacsonyabb szám szerepel.) A január 5-ei új rekord egyébként 61 455 pont volt nap közben.

Ezzel a mutató tavaly Európa és a világ egyik legjobb eredményét érte el – bár nem a legjobbat. Megelőzte például Görögország 40 százalékkal, vagy a Nasdaq amerikai technológiai tőzsde kompozit mutatója 43 százalékos növekedéssel. (A csak a nagyobb tech-cégeket tartalmazó Nasdaq 100 viszont 54 százalékot ugrott.)

Végre segített az erősödő forint

Mivel azonban a forint is erősödött, a BUX devizában nézve még jobban felment. Ennek a hátszélnek a segítségével euróban, illetve dollárban számolva a görög piacot és a Nasdaq Composite indexet is túlszárnyalta.

Arra azonban nem árt emlékezni, hogy korábban volt néhány kifejezetten rossz éve, például a 2022-es esése is markáns volt. Más tőzsdékhez képest nemegyszer alulteljesített. Mindenesetre a hosszú távú kép sem annyira rossz, ahogy azt nemrég egy másik cikkben bemutattuk. A főbb nyugati indexeket és az inflációt is sikerült túlteljesítenie sok év alatt a hazai tőzsdemutatónak.

Lengyel barátaink jól belehúztak

A lengyel részvénypiac sokáig lemaradó volt, de tavaly év végén – minden bizonnyal a piacbarátabbnak tartott ellenzék által nyert választások miatt – alaposan belehúzott. Így euróra átszámolva – és az osztalékok hozamnövelő hatását is tartalmazó WIG 20 Total Return (TR) indexet használva – bizony a lengyelek egy hajszállal leelőzték a BUX-ot. (Az összehasonlítás így helyes, a BUX ugyanis szintén “total return” típusú, míg a “sima” WIG 20 nem.)

Érdemes ugyanezt az ábrát megnézni öt évre is. Erre az időtávra a DAX van az élen, a BUX követi. A lengyelek viszont még mindig lemaradók, a 2023 végi hajrá ellenére is. A régiós Cetop 20 index logikus módon a kettő között helyezkedik el.

Csak a nagyoknak áll a zászló?

Gyakori dilemmája a befektetőknek, hogy a kisebb cégek papírjait is vegyék-e, vagy csak a nagyobbakét. A BUX index zömét három, négy cég teszi ki, a nagybefektetők emiatt a kisebbekkel sokszor nem is foglalkoznak. Az említett egy évben azonban a kisebb és közepes kapitalizációjú magyar részvények BUMIX indexe – egy év közepi hajrával – felülteljesítette a BUX-ot is.

Ha viszont öt évre vizsgálja valaki, akkor azt lehet látni, hogy a nagy papíroknak kedveztek a piaci folyamatok, a BUX volt felülteljesítő. (Vannak szakértők, akik szerint a kisebb cégek részvényei az emelkedések, a bikapiac végén szoktak főleg megindulni.)

Mol? OTP? Richter?

Végül nézzük meg, hogy mi húzta a BUX-ot, és mi húzta inkább vissza. A BUX-ban a Mol és a Richter alulteljesítő, az OTP pedig bőven felülteljesítő volt tavaly – amihez megintcsak érdemes rá emlékezni, hogy korábban viszont éppen az OTP mutatott be különösen nagy mélyrepülést.

Míg 2022 júliusában 8000 alá is benézett, most meg majdnem 16 ezer, körülbelül kétszerese. Viszont 2021 végén 19 ezer forint is volt az ára.

Megint visszatekintve öt évre is, a Richter volt a húzópapír, az OTP teljesítménye majdnem pontosan a BUX-éval egyezett meg, a Mol pedig alulteljesített.

A Telekom volt az új sztár

A jelentősebb magyar részvények közül a Magyar Telekom volt 2023 sztárja, százalékos mértékben ugyanis óriásit ment, több, mint duplájára.

Az utolsó grafikonon azonban látszik, hogy a korábbi években azonban inkább átlagos vagy az alatti volt a teljesítménye.

Merre tovább, magyar részvények?

De mi lesz vajon az idén? Abban sok elemző egyetért, hogy sok a politikai, gazdasági kockázat, mint az infláció, a kamatok, a háborúk és más feszültségek stb. Van még azonban fantázia a magyar részvényekben az Erste Befektetési Zrt. karácsony előtti írása szerint.

A magyar, lengyel és román tőzsde egyaránt rendkívül alacsony értékeltséggel kezdte a 2023-as évet, és azóta mindhárom országban drasztikusan estek a tíz éves állampapírpiaci hozamok. Különösen azonban Magyarországon, ami kedvező a részvények értékeltségére nézve.

Ráadásul szerintünk még mindig olcsók ezek a piacok, úgyhogy lehet még bennük fantázia – tették hozzá.

Sok kockázat, óvatos optimizmus

Az MBH Befektetési Bankkal készített interjúnkban Brezina Szabolcs vezérigazgató is úgy vélte, hogy még “bőven van potenciál a hazai részvényekben”. Amit főleg azzal húzott alá, hogy most egy alacsonyabb inflációs közegbe kerülünk.

Óvatosan optimista volt a magyar és régiós részvényekkel kapcsolatban a K&H Értékpapír is év végi podcastjában (körülbelül 23 perctől). Bár erre az évre sok kockázatot is láttak, és a fő narratíva továbbra is a kamatszint alakulása, a régiós bankok például alacsony értékeltség mellett forognak. Miközben a jövedelmezőségük jobb, mint nyugat-európai társaiké.