3+5 érv amellett, hogy kidobtak az ablakon 26 milliárd dollárt
Három ijesztő ok, amiért a LinkedInt eladták a Microsoftnak – ezzel kezdődik a Recode.net cikke. Az első: a LinkedIn árfolyama egy jó ideje már csak kínlódott, tavaly júliustól a felvásárlás bejelentése előttig 43 százalékkal zuhant, és eddig egyáltalán nem látszott, hogy miért is emelkedne újra. A zuhanás nagy része a februári gyorsjelentés után következett be, amikor a cég alaposan visszavágta előrejelzéseit. A 196 dolláros ár nagyon gáláns a piacihoz képest, de még mindig elmarad a 270 dollár körüli, 2015 eleji csúcstól.
Nem jöttek már új felhasználók
A második ijesztő ok, hogy a LinkedIn hirdetési bevételeinek növekedése erősen lassult, a 2015-ös 35 százalék után erre az évre már csak tíz százalékot prognosztizáltak. Most a Microsoft-termékek reklámjaival bővülhet a paletta, és a Microsoft új felhasználókat is hozhat a LinkedIn-nek.
You will find more statistics at Statista
A harmadik ijesztő oknak azt nevezik, hogy a felhasználók számának növekedése lényegében leállt tavaly, és a meglevő tagok is kevesebb oldalletöltést produkáltak. A 2016-os év elején volt némi élénkülés, de a Twitter példáját emlegetve azt írják, hogy ebben az iparágban nehéz megfordítani egy lefelé mutató trendet.
A Nokia-mumus
A Die Börsenblogger nevű német oldal csak egyet rúg a tranzakcióba, de nagyot: „várjuk csak ki, hogy a LinkedIn átvétele jobban sül-e el, mint a Nokia telefon-üzletágának megvásárlása” – írják.
A Venturebeat.com egyenesen katasztrofálisnak nevezi a 26 milliárd dolláros LinkedIn-tranzakció jövőjét, és emellett öt érvet tud felhozni. Szerinte általában is igaz, hogy a felvásárlások nagy része rosszul végződik, nem térül meg, ennek a tranzakciónak pedig végképp szinte semmi esélye rá.
Drága volt a Skype is
Első helyen ők is a LinkedIn-részvények értékét említik, és azt a február 2-ai napot, amikor a rossz gyorsjelentés nyomán a részvény egyetlen nap alatt 40 százalékkal zuhant. A második helyen a hirdetési bevételek és az USA munkaerő-piaca növekedésének csökkenését.
A harmadik helyen a Microsoft eddigi akvizíciós politikájáról mondanak véleményt: A Nokia egykori áránál most négyszer többet fizetnek a LinkedIn-ért. A Yammer 2012-es megvásárlása 1,2 milliárd, a Skype megvétele 8,5 milliárd dollárba került. Hány vállalati jellegű kommunikációs platformra van még szükségük? – teszi fel a kérdést a cikk.
Együtt és mégis külön
A negyedik pontban kétségbe vonják, hogy egy olyan cégnek, mint a Microsoft, megéri-e 26 milliárd dollárt kifizetni új ügyfelekért. Azt is feszegetik, hogyan fognak kinézni a szinergiák a két cég között, hogyan fog kinézni például az Office egyes dokumentumainak megosztása a LinkedIn-en. Felugrik majd egy ablak, és felkínálja?
Végül azt kritizálják, hogy a Microsoft az együttműködés mellett azt is hangsúlyozza, hogy a LinkedIn eközben független marad. Céloznak arra, hogy ez a cégcsoporton belül széthúzást, klikkek harcát eredményezheti.
