A kriptovaluta-piac teljes kapitalizációja és a bitcoin árfolyama márciusban érte el eddigi történelmi csúcspontját, azóta kisebb-nagyobb ingadozásokkal ugyan, de egy lassan lefelé mutató trendet láthatunk. Az augusztus erre csak ráerősített, de még mindig jóval magasabbak a főbb kriptók árfolyamai, mint egy vagy két évvel ezelőtt. (Lásd a grafikonokat.) Nyaranta eddig gyakori volt ezen a piacon a pangás, de az év végére sokan felfutást várnak.
Mi alapozhatna meg egy új emelkedő trendet, azaz bikapiacot, vagy esetleg éppen az ellenkezőjét, egy esetleges újabb komoly lejtmenetet, medvepiacot? Milyen tényezők hathatnak a következő hónapokban az árfolyamokra? Számos olyan terület van, amelyek komoly nyitott kérdéseket rejtenek. A piacot mindig több, sok tényező együttes hatásainak eredője mozgatja, bár van, hogy valamelyik ezek közül egy időre dominánssá válik.
1. Mekkora lesz a kamatcsökkentés és a dollárgyengülés?
A hagyományos tőkepiacok, köztük is elsősorban az amerikai és a technológiai részvénypiac hatalmas kérdése jelenleg, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szeptemberben kamatot csökkent-e, és ha igen, milyen mértékben. Illetve a továbbiakban milyen ütemezésben, mennyit vág még a kamatokon a következő hónapokban. A kamatszint, főleg az amerikai kamatszint nagyban befolyásolja a részvénypiacok, az árupiacok, a kötvénypiacok és ma már a kriptovaluta piac sorsát is.
Ez befolyásolja a dollár árfolyamát és általában a globális kockázatvállalási kedvet. Nem csoda, hogy a kriptovaluta piacon is egyre gyakrabban emlegetik ezeket a makrogazdasági tényezőket, mint az árfolyamok alakulására ható erőt.
De nem csak a kamatok bírnak ilyen jelentőséggel, hanem más adatok is, mint az infláció, a gazdasági növekedés (a GDP), a fogyasztói költések vagy éppen a megtakarítási hajlandóság is. Fontos tényező volt például 2020-ban, a Covid idején, hogy az ingyen csekket kapó amerikai polgárok ennek egy részét jobb híján befektetésekre, részvényekre és kriptovalutákra költötték.
Amint a grafikonon megfigyelhető, a kriptovaluták hosszabb távon eléggé együtt mozognak az amerikai technológiai részvények piacával, még ha rövid távon eléggé gyakran szét is válnak egymástól. A kriptovaluták sokkal nagyobb kilengéseket tudnak produkálni, szakszóval nagyon volatilisek, de már követik a tőkepiaci trendeket. Úgy látszik, csatlakoztak a globális tőkepiacok fontos eszközosztályai közé.
2. Mi lesz az amerikai elnökválasztás eredménye és a szabályozás sorsa?
A jelenlegi amerikai kormányzat kifejezetten kriptovaluta-ellenesnek számít. Az ellenőrzése alatt álló tőzsdefelügyelet, a SEC rendszeresen vegzál különböző kriptotőzsdéket és kriptovaluta-projekteket, perli ezeket, büntetéseket szab ki rájuk, tiltásokkal próbálkozik. Az elsődleges indoka erre, hogy a kriptovaluták nagy része tulajdonképpen részvénynek minősül, így a szervezet hatáskörébe tartozik. A kibocsátásukhoz, kereskedelmükhöz különböző engedélyekre lenne szükség, ahogyan a hagyományos részvénypiacokon is. (Részvénykibocsátási engedélyek, brókerengedélyek, tőzsdei engedélyek stb.)
Mivel az amerikaiaknak egyes források szerint mintegy 15, más források alapján 20-25 százaléka is rendelkezik kriptovalutákkal, a Donald Trump által vezetett republikánusok felfedezték ezt a tábort, mint potenciális szavazókat. Valamikor a nyár elején elkezdtek arról beszélni, hogy megvédik a kriptovaluta-tulajdonosokat a demokraták túlkapásaitól, és támogatni fogják ezt a szektort a jövőben.
Ne engedjük, hogy Amerikát kiszorítsák erről a piacról, legyünk a kriptovaluta-szektor vezetői – mondta Donald Trump nemrég egy videóban.
Mára kampányfogássá alakult át, hogy a republikánusok a kriptók mellett vannak, a demokraták pedig nem. Bár az utóbbiaknak is volt némi halvány próbálkozásuk arra, hogy a kriptovaluták támogatóiként tüntessék fel magukat, ez mára mintha megszűnt volna. Úgy tűnik, mégsem próbálnak ebben a szerepben fellépni. Erre utal az is, hogy az utóbbi hetekben újabb támadások érték a kriptovaluta piacot az amerikai tőzsdefelügyelet részéről.
(A napokban például az OpenSea vezető NFT-kereskedelmi platform értesítést kapott a SEC-től, amelyben eljárással fenyegetik a vállalatot. A szabályozó úgy véli, hogy a platformon lévő NFT-k értékpapírnak minősülnek.)
Nagy kérdés tehát, ki lesz a Fehér Ház következő ura. Amennyiben Donald Trump, akkor valószínűleg nagy felfutást érhetnek meg a kriptók. Amit közvetve támogat az is, hogy Donald Trump elnöksége idején óriásira nőtt az amerikai költségvetési hiány. Ami hosszabb távon a dollár gyengítő és a kriptovalutákat erősítő tényező lehet.
E sorok írásakor azonban úgy tűnik, hogy a demokraták Kamala Harris elnökjelölt vezetésével nagyobb esélyekkel indulnak az elnökválasztáson, mint a republikánusok. A játszma azonban nyilván még nincsen lefutva.
3. Az ETF-ek és az intézményi befektetők viselkedése
Ennek az évnek talán a legfontosabb témája, narratívája volt a kriptovaluta piacon, hogy januárban engedélyezték a bitcoin ETF-ek elindítását az Amerikai Egyesült Államokban. Júliusban pedig az Ethereum ETF-ek is megkapták a zöld lámpát. Ennek jelentősége főleg hosszú távon felmérhetetlen, mert újabb befektetői körök számára nyitotta meg a kaput. Olyan intézményi befektetők, akik korábban nem fektethettek kriptovalutába, most ezeken az alapokon keresztül megtehetik. Számos olyan magánszemély is, akik számára túl bonyolultnak vagy túl kockázatosnak tűnt a követlen kriptovaluta befektetés, új lehetőséghez jutott.
Az igazi felfutást az árfolyamokban már a Bitcoin ETF tőzsdei bevezetése előtti hónapokban látta a piac, már a várakozásokra ugrott a bitcoin. De utána is még két hónapig kitartott a trend. Az Ethereumnál is inkább az engedély előtt láttunk emelkedést, utána már kevésbé. De ahogy hosszú távon növögetnek ezek a konstrukciók és egyre több tőke áramlik beléjük, úgy nagyon valószínű, hogy tartósan pozitív hatást fognak gyakorolni a piacra. (Két cég már a bitcoinok három százalékát gyűjtötte össze, a Blackrock vagyonkezelővel az élen.)
Analógiaként gyakran az arany-ETF-ek megjelenését szokták felhozni, amik hosszú évek alatt gyűjtöttek össze hatalmas tőkét, és hosszú távon fejtették ki igencsak áldásos hatásukat az árfolyamra.
4. Megszűnik végre az eladói nyomás?
Az idei árfolyamemelkedéseket visszavethette, hogy több hatalmas eladó bitcoin-tétel volt, illetve van a piacon. Először a német kormány adott el nagy mennyiséget a bűnözőktől lefoglalt készletéből. Azután a több mint tíz éve csődbe ment japán Mt. Gox kriptovaluta-tőzsde végelszámolása is eljutott ahhoz a ponthoz, amikor végre kiosztották a megmentett kriptovalutákat az eredeti tulajdonosok között. (Ennek a tételnek egy része a piacra került, más részét a tulajdonosaik megkapták, de tartalékolják. Egy harmadik csomagot majd csak később fognak kiosztani.)
A 2022-es nagy kriptodevizás csődhullámból is szabadulnak fel kriptovaluták. Damoklész kardjaként lebeg a piac felett az is, hogy esetleg más államok – például az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia vagy Kína – is piacra dobja valamikor a bűnüldöző szerveken keresztül hozzájuk jutott kriptovaluta-mennyiségeket. Ezen hatalmas tételek egyenként is több milliárd dollárra rúgnak.
Ám ezek a csomagok is egy nap el kell fogyjanak, és ezek az információk már beépülhettek az árakba. Lehet, hogy hosszabb távon már nem fognak olyan nagy hatást gyakorolni, mint ahogy eddig. Az eddigi tételeket azért eléggé szépen felszívta a piac a nyáron, június végén-július elején is 60 ezer dollár körül ingadozott a bitcoin és most is.
5. Fejlődik a fizetésieszköz-forgatókönyv?
A bitcoin eredeti narratívája az volt, hogy gyors, olcsó, és mindenki által használható, hatóságtól és mindenféle hatalomtól független internetes pénzt, fizetési módot hozzon létre. Ez a funkció az utóbbi időben a fejlett nyugati világban háttérbe szorult, Észak Amerika vagy Nyugat Európa azon lakosai, akik kriptovalutákkal foglalkoznak, elsősorban befektetési eszköznek használják.
De nincs ez így minden kontinensen. Afrikában, Dél-Amerikában, Dél-Ázsiában nagyon sokan használják valóban fizetésre a különböző kriptovalutákat. Különösen olyan országokban, ahol magas az infláció vagy fejletlen a bankrendszer, mindkét esetre bőven találunk példákat.
Az alábbi képen, linken például egy afrikai származású kriptovaluta-szakember taglalja, hogy miért kriptovalutával fizetett a nyaralásért. Nem bízik országa gyorsan elértéktelenedő helyi pénzében, és nem bízik a helyi bankrendszerben sem.
Minél többen használják a kriptovalutákat fizetésre, annál magasabbra emelkedhet az árfolyamuk. Annál többen fognak ebben takarékoskodni, és annál inkább nőhet a befektetésieszköz-szerepük jelentősége is. Valamint fordítva, minél többen tekintik jó befektetésnek a kriptovalutákat, annál többen figyelhetnek fel rájuk fizetési eszközként is.
6. Mit hoz télire a szezonalitás?
A bitcoin eddigi látványos rekordjait mindig év végén vagy tavasszal érte el. Nyáron egyetlen egy szép rekordot sem találunk. Voltak pedig emelkedő periódusok nyaranta is, de inkább a stagnálás vagy lassú lecsorgás volt a jellemző ezekben a hónapokban. Talán a befektetők távolmaradása miatt, ami nyaralásoknak, általában az alacsonyabb gazdasági aktivitásnak is köszönhető.
Ilyen hatás különben a részvénypiacokon is van, csak talán enyhébb. Jól kifejezi ezt az “Adj el májusban, majd lépj le, de ne felejts el visszatérni novemberben” tőzsdés mondás. (“Sell in may and go away/But remember to come back in November”.)
Ezért is várják sokan a kriptovaluta-piacon, hogy az év vége felé vagy a jövő év elején újabb csúcsokra menjen a piac. Persze ha túl sokan várnak valamit, akkor gyakran az ellenkezője következik be, így az ilyen hiedelmeket sem szabad készpénznek venni. Lehet, hogy inkább csak a “whisful thinking”, azaz a vágyakon alapuló gondolkodásmód példáját látjuk.
7. A kisbefektetők még meg sem jöttek?
Sokak szerint a tipikus kisbefektetők még nem is igazán tértek vissza a kriptovaluta-piacra. Sokan közülük a 2022-es csődhullámban égették meg magukat és veszítették el tőkéjüket, vagy annak jelentős részét. Mások 2020-21, a Covid-lezárások során vásároltak és azóta nem igazán nyúltak kriptovalutáikhoz. Megint mások a sok rossz hír közepette még csak nem is merték rászánni magukat arra, hogy ebben a szektorban megjelenjenek.
Egy további csoport pedig megjelent ugyan a piacon, de csak a mögöttes értékkel nemigen rendelkező, jópofa, a tömegpszichózison alapuló, pilótajáték-szerűen működő mémérmékkel foglalkozik. Ezek nem sokban különböznek egy kaszinótól. A nyerési esélyek szinte teljesen a véletlentől függenek, és a hobbiból befektető kisbefektetők szokták a rövidebbet húzni. Ez eléggé sokat árthat az egész piacnak.
Ha valamilyen sztorival sikerülne megmozgatni igazán nagy tömegeket, és új pénzeket tudnak ebbe a szektorba vonzani, az hatalmas fellendülést okozhatna az árfolyamokban, egyfajta lavinát indíthatna el.
8. Csődök, hackerek, pénzmosodák
A negatív forgatókönyvek közé tartozik, ha valamilyen újabb nagy botrány, csőd, csődsorozat, hekkelés, támadás, átverés üti fel a fejét. Kisebb esetekből folyamatosan rengeteg van, de ha ismét egy nagyobb cég, kriptotőzsde vagy decentralizált blokklánc-szolgáltatás menne tönkre, az újabb hónapokra, esetleg évekre visszavetheti a szektor iránti bizalmat, érdeklődést.
Az eddigi károk milliárd dollárokra tehetők, ezen a bevallottan nem teljes, csak DeFi-protokollokat tartalmazó listán is 211 tétel van:
Ez a lehetőség tehát mindig benne van a levegőben, és csak remélni lehet, hogy a kisebb és nagyobb befektetők egyaránt tanulnak a korábbi hibáikból, és megtanulják jobban kezelni a kockázatokat. Diverzifikálják portfóliójukat, elkerülik a nagyobb csapdákat.
Nagy kérdés az is, Oroszország, Észak-Korea, Kína, Irán stb. felfedezi-e, mennyire használja a kriptókat saját gazdasági és politikai céljai érdekében, így titkos fizetésekre, tartalékképzésre, szankciók elkerülésére, pénzmosásra stb. Ilyen próbálkozásokról már jöttek kósza hírek, pletykák. Ha erősen használják, az a többi államot, a fejlett Nyugatot arra késztetheti, hogy szigorítsák a kriptovaluták használatát, ellenőrzését, szabályozását, nyomon követését. Ez nem feltétlenül tenne jót a központi beavatkozást elutasító, a decentralizációt üdvözítő szektornak.
9. Új és régi narratívák tündöklése?
A kriptovaluta-piacot mindig is jelentősen befolyásolták a narratívák, azaz a különböző nagy sztorik, központi témák, amelyek körül éppen nagy felhajtás volt. Ilyen volt például 2020 nyarán a decentralizált pénzügyek (DeFi), a különböző kamatért és hozamért lekötött kriptovaluták világa. Kicsit később volt olyan időszak, amikor például az NFT-kért őrültek meg, az apró digitális képekért, amelyek néha horribilis összegekért cseréltek gazdát. (Mint a Bored Apes.)
Később volt olyan időszak, amikor a metaverzumok és a metaverzum-alapú játékok voltak az érdeklődés középpontjában, és az ezzel kapcsolatos érmék többszörözték meg értéküket. A mai napig is tart a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szolgáltatások körüli felhajtás. De jelenleg leginkább talán a mémérmék korszakát éljük, illetve többféle narratíva fut párhuzamosan. Ám elképzelhető, hogy valami teljesen új, valamilyen fehér holló is felüti még a fejét, amely teljesen más irányba viszi el a tömegek érdeklődését.
+1. Jön a Trump-féle DeFi-láz?
A 2020 nyarán kibontakozott DeFi-láz valójában a mai napig nem szűnt meg teljesen, ahogy a következő ábra is mutatja. Valószínűleg nem is fog, mert a decentralizált pénzügyek szektora egy fontos kriptovalutás pénzkereseti forma, bejáratott módjává vált a kriptók elhelyezésének és fialtatásának. Itt kamatra, hozamra lekötött pénzek, hitelfelvétel, decentralizált pénzváltók és tőzsdék, sőt még biztosítások is forognak.
Úgy tűnik, hogy a Donald Trump fia, Eric Trump által indított, de az elnökjelölt által is támogatott új vállalkozás is erre tesz, ami a kampány politikai narratívájába, ideológiájába is szépen illeszkedik. Elképzelhető, hogy a Trump család egy újabb DeFi lázat, hype-ot, őrületet indít el, és ezt a narratívát ismét az érdeklődés középpontjában fogjuk találni?
Ha magas marad a forgalom a kriptovaluta-piacon, és lesz erős érdeklődés, alapvetően bikapiac marad, akkor ehhez megfelelő hozamokat is fel fognak tudni mutatni. Ez teheti igazán vonzóvá ezt a szektort, a bőven két, sőt néha háromjegyű hozamok, igaz, magas kockázatok mellett. Ilyeneket láthatunk az ábrán, egy úgynevezett DeFi aggregátor, a DeFi-befektetéseket összefogó platform adattáblájának kis részletén keresztül.
Más kérdés, hogy ezek a hozamok mennyire fenntarthatóak. Akik 2021-2022-ben a Terra (LUNA) botrány előtt hittek a húsz százalék feletti dollárkamatok ígéretének, valószínűleg nem egyhamar fognak újra elcsábulni. De éppen ezen a területen indult offenzívába a Trump-család.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Oroszország több mint 70 állatot, köztük egy afrikai oroszlánt, két barnamedvét és 45 fácánt szállított az észak-koreai főváros, Phenjan állatkertjébe.
