A bányászbéka alá süllyedt egy pesti tőzsdei cég?

Lehet, hogy nemsokára újabb hazai céget ér el az f. a. kitétel, azaz kerül felszámolás alá? A jelenleg Hun Mining Érc- és Ásványfeldolgozó Befektetési Nyrt . névre hallgató volt Genesis Energy (GEI), egyben ex-Novotrade hosszú és szövevényes története furcsábbnál furcsább fordulatokat vesz.

Eltitkolták a csődhelyzetet?

Pár nappal az április 30-ai, keddi közgyűlés előtt a cég közzétette, hogy lezárult a 2012. februárjában elrendelt belső vizsgálat, amelyet az után indítottak, hogy visszahívták Rényi Gábort a cég vezetéséből. (Rényi 1984-től töltött be tisztségeket a társaságnál, később az első hazai bennfentes-per egyik főszereplőjeként is ismertté vált.)Egészen 2006-tól vizsgálódtak, és a dokumentum több oldalon keresztül súlyos megállapításokat tartalmaz.

Eszerint Rényi „a Genesis Energy Nyrt fő részvényesével a GCM vezetőivel Herald Janssennel összefogva” követett el különböző cselekményeket. Így megszegték a korábbi szindikátusi szerződést. Eltitkolták a társaság (GEI) csődhelyzetét és a 30, 60, 90 napon túli tartozásokat, és 2010. augusztusig, az új igazgatótanács felállásáig eltitkolt tagi hitelekkel tartották életben a GEI-t. A 2010. augusztus 1. utáni hatalomátvétel után pedig „az új bányász befektetőket tették felelőssé a likviditási gondokért”.

Mérlegen kívüli alapítványok és követelések

Szó esik még a 2010-es tőkeemelésről és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekről, amelyek kapcsán a jelentés azt írja: „Gyakorlatilag dr. Rényi Gábor és Herald Jannsen a bányász befektetőket becsapta, csalást követtek el”, szerződésszegésük miatt az új részvényeket a a mai napig a tőzsdére bevezetni nem tudták. Rényi „több konkrét esetben a sajátjaként kezelte a Társaságot”, nem vette figyelembe azt, hogy erre egy nyílt tőzsdei részvénytársaság kisebbségi részvénycsomagja nem jogosítja fel.

Az írás szerint létrehoztak két új alapítványt is, amelyek az éves mérlegekben és eredménykimutatásokban nem szerepeltek, ezek létéről Rényi Gábor a részvényeseket nem tájékoztatta. Rényi Gábor 2010 augusztustól a visszahívásáig, 2012 február végéig az igazgatótanács előtt eltitkolta a Sun Books Kft. és a Magyar Posta pereit és követeléseit. Pedig az utóbbi értéke eszerint 1,5 milliárd forint, és nem szerepelt a könyvekben, tartalékot nem képeztek rá. A céget és leányvállalatait összeférhetetlen módon Rényi érdekeltségei könyvelték.

Eltűnt és használhatatlan váltók

További vád, hogy Rényi bosszúból a társaság korábbi székhelyén tárolt könyvelési anyagokat „a mai napig törvénytelenül visszatartja”.  Szó van arról is, hogy a GCM által kiállított úgynevezett „Debenture adóslevél eredeti példánya” eltűnt a Rényi tulajdonát képező korábbi irodában, amelyet egy másik, fedezetlen és beválthatatlan váltócsomaggal helyettesítettek, melynek értéke 1,5-3,0 kanadai dollár.

A gépelési hibáktól nem mentes közlemény szerint továbbá valaki a lichtensteini Valertis Banknál lévő személyes kapcsolatra hivatkozva 325 ezer euró váltócsomagot „faktorálásra, beváltásra felvett, mely váltó csomag /2 db/ eltűnt”. A bejelentés azzal zárul, hogy ismeretlen tettes ellen a társaság feljelentést tett a BRFK Gazdaságvédelmi Kiemelt Ügyek Főosztályánál. (Ismeretlen tettes ellen általában azért szokás feljelentést tenni – még akkor is, ha jól tudják, ki lehet az elkövető –, mert így a hatóságok jogköre szélesebb.)

Van már felszámolási eljárás

Nem volt sokkal vidámabb a cég pár héttel korábbi bejelentése sem az április 30-i közgyűlés napirendjéről. Ebben többek között a most támadott korábbi vezető helyezte kilátásba kártérítési perek indítását, illetve indítványozta közlemények visszavonását. Kérik a cég fizetésképtelenségének megtárgyalását. Kiderül azt is, hogy már indítottak felszámolási eljárást a Hun Mining ellen.

Zs kategóriás cég

Az egyik internetes fórumon egy kisbefektető „Zs kategóriás cégnek” nevezte a Hun Mininget, nem minden ok nélkül. (A tőzsdéken általában A, B, esetleg C kategóriák vannak.) A társaság bányászcég korában még nem bányászott semmit, napelemcég korában pedig nem gyártott napelemet. De a korábbi üzletágak egyike, a Sunbooks internetes könyvkereskedő sem igazán működött kifogástalanul.

A céget a „Tőzsdekompasz 1991” szerint még 1983-ban alapították bankok és vállalatok, Novotrade-korában még sokféle működő vállalkozása volt, mint szoftvercég, fotoelektronikai, könyvkiadó, kereskedelmi stb. leányvállalatok egész sora. Idővel a termelés és szolgáltatás helyét egyre inkább a tőkepiaci műveletek, mint a tőkeemelés és a jogi eljárások (pereskedés) váltották fel.

Fél ezreléken áll az árfolyam

A cég hosszú távú „sikereit” szépen jelzi a részvény áralakulása: a tőzsdei bevezetés után, 1991 áprilisában 44 ezer forint volt egyetlen részvény árfolyama, múlt pénteken pedig 23 forint (azaz 0,05 százaléka a korábbinak). Eközben pedig az alaptőke 425 millió forintról először négymilliárd forintra nőtt (2007-re), de a 2012 harmadik negyedévi – „javított, újra könyvelt” – mérlegben már 26,25 milliárd forintot találunk. Pénzeszközeinek értéke viszont nulla forint volt.

Ezt egy hatalmas apport okozta 2010-ben, ami nyomán a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szervezete (TEBÉSZ) büntetőfeljelentést tett tőkebefektetési csalás csalás alapos gyanújával, ismeretlen tettesek ellen. (A tőzsdei cég persze gyorsan szintén beperelte a TEBÉSZ-t.)

Az ominózus tőkeemelési ügyben a PSZÁF is sokáig vizsgálódott, végül augusztusban eredménytelenül lezárta a vizsgálatot, mert „nem lehetett tisztázni a tényállást”. Ugyanakkor utalt arra, hogy az erről szóló – feltehetőleg rendőrségi – nyomozás még folyamatban van. A PSZÁF egyébként az idén már kétszer is megbüntette a társaságot különböző jelentések közzétételének elmaradása miatt (itt és itt olvasható), és hasonlóan tett tavaly ősszel is.