Időnként felmerül a kérdés, melyik tőzsde teljesített jobban a másiknál, vagy a többinél. Például szűkebb térségünkben, Közép-Kelet-Európában. Mi sem egyszerűbb annál, fogjuk az adott tőzsdeindexeket, és össze hasonlítjuk– gondolhatnánk. De mégsem ilyen egyszerű.

A problémát az okozza, hogy különböző tradíciók miatt sok tőzsdeindex, az úgynevezett árfolyam-indexek (“PR”, price return” típus) nem tartalmazzák a kifizetett osztalékok hatását. Az osztalékfizetés lényegében “elvész”, mert a részvények ára a kifizetés után rendszerint leesik valamelyest. Ez beépül az árfolyamba és azon keresztül az indexbe.

Az index rosszabb teljesítményt mutat, mint  ha valóban az adott részvénypiacon fektettünk volna be. A valóságban az osztalékot fel lehet venni, és újra be lehet fektetni. (Igaz, adók és költségek is jelentkezhetnek.)

A BUX-nál beépítik

Ezért sok, modernebb indexet már úgy számolnak, hogy a kifizetett osztalékokat lényegében újra az adott részvénybe fektetik. Ahogy a Budapesti Értéktőzsde indexeinek kézikönyve írja:

“Az indexek az osztalékfizetéseket azzal a feltételezéssel veszik figyelembe, hogy a vállalatok által fizetett osztalékot a befektetők teljes mértékben ugyanannak a cégnek adott részvénysorozatába fektetik be, így az indexek a bázisidőponthoz képest aktuálisan realizált hozamot is tükrözik.”

Jelentős a különbség

Amelyek az osztalékfizetés pozitív hatását is beépítik az indexbe, azok az úgynevezett TR-, azaz total return-típusú indexek, és a BUX is ilyen. Nem ilyen viszont a Varsóban általában használt WIG 20, a prágai PX és a bukaresti BET index. Ezek az említett egyszerűbb, PR típusba tartoznak.

(Grafikon: Tradingview.com)

De már mindegyikhez számolnak újabb fajta, osztalékos, TR típusú verziót is. Hogy ez mennyire lényeges, azt mutatja például az első ábra a varsói index klasszikus és osztalékos változatáról. Azt láthatjuk rajta, hogy öt év alatt a normál index (kék vonal) mintegy három százalékkal esett, míg osztalékkal együtt (pirossal) 11 százalékos hozamhoz juthattak a befektető. A különbség tehát eléggé nagy tud lenni már pár év távlatában is.

Első-e Budapest?

Varsóban, Prágában és Bukarestben is van már osztalékkal együtt vett hozamot mutató index, de az utóbbi csak rövidebb ideje. Második grafikonunk azt mutatja, hogyan teljesítettek a térségbeli indexek tíz év alatt. A BUX van az élen, amely majdnem háromszorozta értékét.

A lengyel és a cseh részvénypiac osztalékkal együtt nem egészen kétszeresére nőtt, anélkül viszont jóval kevésbé, 20-30 százalékkal. A román mutatónak viszont az osztalék nélküli párja is majdnem utolérte a BUX indexet. A BET-TR változat első értéke a Bukaresti Tőzsde honlapja szerint 4910,39 pont volt 2012 szeptember 21-én. Csütörtökön pedig 14 445 pont, azaz a 2012-es érték majdnem háromszorosa.

A reálhozam is számít

Ha lenne adat korábbról, biztosan Bukarest kerülne az élre. Viszont Romániában az utóbbi tíz évben magas volt az infláció, nem egyszer ugrott fel a 4-8 százalékos sávba is. Ha reálhozamot is vizsgálnánk, akkor már nem biztos, hogy a bukaresti piac lenne a legjobb.