A forint továbbra is hánykolódik a viszonylag gyenge szinteken, csütörtökön a nap első felében 411 forint körül mozgott az euró árfolyama. A dollár jegyzése pedig 394-395 forint körül járt.

Ez a szint ötvenkét hetes, azaz éves összevetésben bő 6 százalékos hanyatlásnak felel meg. Az amerikai devizához képest jelentősebb, 11 százalékos a magyar pénz hátránya. Mindkettő nagyon kevés a régiós versenyben. A lengyel zloty az euróval szemben ugyanis ezen az időtávon közel 4 százalékos pluszt ért el. A dollárhoz képest szerény, 0,5 százalékos a csökkenés. A cseh korona az euróhoz képest 1 százalékkal gyengült éves távlatban, a dollárral szemben kevesebb mint 6 százalékos a visszaesés. Tehát messze le van maradva a forint. 

A Budapesti Értéktőzsde irányadó mutatója sem találja a felfelé vezető utat. A BUX nem sokkal 11 óra előtt 0,5 százalékos mínuszban járt. A vezető papírok közül az OTP 0,8 százalékkal, a Mol 1 százalékkal, a Richter 0,5 százalékkal gyengült, miközben a Magyar Telekom pedig 0,3 százalékkal erősödött.  

Amerika felfelé haladt

A csütörtöki európai, ázsiai kereskedést meghatározó az amerikai tőzsdéken szerdán a politika mozgatta szerdán. Míg az USA-ban adócsökkentésben reménykednek a befektetők, Kínában a tőkealapok tőzsdére vezénylése hozott erősödést.

Az Egyesült Államokban a szerdai kereskedésben az S&P-500 index 6100,81 ponttal napközben megdöntötte korábbi rekordját. A nap végére veszített ebből majdnem 25 pontot, de így is 0,61 százalékkal erősödött a keddi szinthez képest. Az előző csúcsot decemberben érte el a mutató. A Nasdaq Composite 1,28 százalékkal, a Dow Jones Industrial Average 0,3 százalékkal nőtt.

A szerdai amerikai erősödés után az ázsiai térség országainak tőzsdéin vegyes változásokat hozott a január 23-ai kereskedés. A gazdasági makroadatok nem mutattak egyértelmű irányt a befektetőknek. A hongkongi Hang Seng 0,4 százalékkal gyengült, ám a CSI-300 erősödött a kínai kormány beavatkozása nyomán. Peking annak az elvárásának adott hangot a pénzpiaci szabályozó hatóságon keresztül, hogy az nagy állami tőkealapok és biztosítók vásároljanak részvényeket a tőkepiacok élénkítése érdekében. Dél-Koreában a gazdasági növekedési adat befolyásolta egyértelmű irányba az ország tőzsdéjét. A GDP 1,2 százalékkal nőtt 2024 utolsó negyedében az egy évvel korábbi hoz képest, ami a leglassúbb tempó volt 2023 második negyedévéhez képest. A Kospi tőzsdeindex erre reagálva bő 1 százalékkal zsugorodott.

Japánban mind a Nikkei-225, mind a Topix erősödött. Az előbbi 0,8, az utóbbi 0,5 százalékkal ment feljebb. A befektetők optimizmusát az sem vette el, hogy Bank of Japan (BoJ) kormányzója, Ueda Kazuo kommunikációja alapján a BoJ várhatóan emeli alapkamatát. Az európai tőzsdék laposan kezdték a csütörtöki kereskedést. A brit FTSE, a francia CAC, a frankfurti Dax és a páneurópai Stoxx-600 is minimális pluszban nyitott.

Drágább lehet idén a benzin a korábban vártnál

A Citi megemelte 2025-ös olajár-várakozását az orosz–ukrán háborúra és az Irán körüli geopolitikai feszültség erősödésére hivatkozva. Ezek mérsékelhetik a két ország kivitelét, amivel eltűnhet a 2024-ben kialakult túlkínálat a világpiacról. A Brentre korábban 62 dollár/hordós becslést adtak, amit 67 dollárra emeltek, a WTI ára a Citi elemzői szerint hordónként 63 dollár lehet 2025-ben  Az átlag a Brent esetén úgy jöhet ki, hogy az első negyedéves 75 dollár/hordóról a negyedikre fokozatosan 60 dollárra csökkenhet a tőzsdei jegyzés. Csütörtökön Brenttel hordónként 78, a WTI-vel 75 dollár felett kereskedtek.

A földgáz ára a hollandiai energiatőzsdén 48,5 euró/MWh körül állapodott meg, miután vegyes híreket kaptak a befektetők. Az enyhülő időjárás és a szélturbinákat hajtó erős szél az árcsökkenés irányába tolja a grafikonokat. Ugyanakkor a tavalyinál jóval alacsonyabb szinten (59 százalékon) álló tartalékok és a gyengébb LNG-importról szóló hírek felfelé hajtják a gáz árát.

Az arany árát is az USA régi-új elnökének lehetséges intézkedései mozgatják. A sárga nemesfém majdnem 0,4 százalékkal, 2755 dollár/unciára drágult, mert a befektetők nem tudják mit vegyenek komolyan azokból az fenyegetésekből, amelyek szerint az új amerikai adminisztráció növelni fogja a vámokat az USA és Mexikó, Kanada, illetve Európa kereskedelmi forgalmában.

A krtiptós piac legjelentősebb szereplői közül a bitcoinos befektetők 1 százalékos veszteséget, ethereumos társaik pedig 0,8 százalékos mínuszt voltak kénytelenek elkönyvelni csütörtökre. 

Mi történt a céges porondon?

A Procter & Gamble fogyasztásicikk-gyártó cég erős gyorsjelentését követően 2 százalékkal drágult. A Netflix átvitte a plafont 9 százalékos emelkedésével, amit annak köszönhetett, hogy előfizetőinek száma átlépte a 300 milliós határt. A médiacég negyedik negyedéves számai meghaladták a várakozásokat.

Az Oracle szoftverfejlesztő 6 százalékkal, a Nvidia, az MI-chipek első számú gyártója 4 százalékkal erősödött egy a Fehért Házból érkezett bejelentés nyomán. E szerint az OpenAI, az Orecle és a Softbank legkevesebb 500 milliárd dollár befektetésével mesterséges intelligencia infrastruktúrát épít az USA-ban. Donald Trump elnök „Stargate-nek” (csillagkapu) minősítette a hálózatot, aminek értelmezését hallgatóságára hagyta. A jó hangulatot erősíti, hogy befektetők szerint az új washingtoni adminisztráció csökkenteni fogja a cégek adóterheit, ami növelné profitjukat. 

A Puma sportruházatgyártó 19 százalékos szabadeséssel kezdte a csütörtöki napot, miután 2024-es profitja elmaradt a várakozásoktól és költségcsökkentéseket