| A brókerbotrányról írt korábbi cikkeinket itt találja >>> |
Jogi szempontból rendkívül fontos lépés volt az, hogy két Buda-Cash vezető „önfeljelentést” tett azt követően, hogy kiderült: a DRB Bankcsoport átvizsgálása nyomán a felügyeleti jogkört ellátó Magyar Nemzeti Bank vizsgálatba kezd a brókercégnél is – vélekedtek a Privátbankár.hu-nak nyilatkozó jogi szakértők. Egy büntetőügy során – ha ebbe torkollik majd az ügy – az ilyen lépés miatt akár korlátlanul is enyhíthető a vádlottak büntetése. Ez még akkor is igaz, ha a két érintett vezető már annak tudatában kért meghallgatást a jegybank alelnökétől, hogy a Buda-Cash-hez kiszálló felügyeleti szakértők – tudva, hogy mit keresnek – néhány órán, napon belül ráébredtek volna a brókercégnél fellelhető hiányra.
A fenti lépésből is látszik és aligha meglepő, hogy az érintetteket az ország legjobb büntetőjoggal foglalkozó védőügyvédjei védik – fogalmazott a Privátbankár.hu-nak a lépés nyomán egy jogi szakértő.
Ugyanakkor fontos látni, hogy gyanúsítás még egyetlen személy esetében sem történt meg. Ezzel együtt sokan emlékeztetnek rá, hogy bár Bánáti János, Tölgyesi Péter ügyvédje arról beszélt, hogy mivel a személyi felelősség még nem merült fel, így egyelőre arról sincs szó, hogy az igazgatóság tagjai magánvagyonukból kártalaníthatnák az ügyfeleket, nem biztos, hogy helytálló. Bánáti ugyan arról beszélt, hogy a hiány ténye nem jelenti azt, hogy a négy igazgatósági tagnál vagy más felelős személynél landolt volna a pénz, ez azonban nem is kell a vállalat vezetők korlátlan felelősségének megállapításához az új Polgári Törvénykönyv szerint – emlékeztetnek szakemberek.
Természetesen a visszaélések jó része – ha elfogadjuk Windisch László jegybanki alelnök közlését egy másfél évtizede zajló visszaélés-sorozatról – régebbre nyúlik vissza, minthogy az új ptk. szabályok életbe léptek volna, de a tények pontos ismerete nélkül is jó eséllyel kijelenthető, hogy az érintett vezetők kártérítési felelőssége is felmerülhet – már csak azért is, mert az ilyen jellegű felelősségük (polgári és büntetőjogi) már az új Ptk. hatálybalépése előtt is felmerült volna – jelezték jogi szakértők.
