A jövőt fürkészi mindenki, de nem tetszik nekik, amit látnak

Felemásan indult a hét a piacokon. Ázsiában majdnem mindegyik nagy tőzsde csökkenéssel zárta a február 24-ei kereskedést, amivel követték a pénteken lejtőre került észak-amerikai társaikat. A hongkongi Hang Seng 0,6 százalékkal esett, miután az ezt megelőző napokban hároméves csúcson is járt. A sanghaji irányadó mutató 0,18 százalékkal morzsolódott le. A dél-koreai Kospi 0,3 százalékot veszített az értékéből. A japán tőzsdék ünnepnap miatt zárva tartottak.

Trump emlékezőképessége már messze nem a régi

Az ázsiai fejlemények nem lephették meg a befektetőket, miután az Egyesült Államokban borús hangulatban végződött február harmadik hete. Ennek részben az volt a magyarázata, hogy a friss makroadatok elkedvetlenítették a tőzsdei szereplőket. Úgy látják, hogy az új trumpi gazdaság egyik jellemzője az elnyúló infláció és a korábban vártnál halványabb gazdasági növekedés lesz. Az Egyesült Államok elnöke ugyanis államfői rendeletekkel egy sor vámot vezetett be a hatalomra lépését követő egy hónapban és továbbiakkal fenyegeti országa legnagyobb kereskedelmi partnereit. Szerinte lehet, hogy ez először rossz lesz, de után majd meghozza az áldásos hatásait.

Egy hétvégi beszélgetős show-ban bejátszottak két felvételt. Az egyiken a napokban Trump azt mondja, hogy az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás (USMCA) borzalmas, és nem tudja, ki lehetett az, aki ezt megkötötte. A másikon, egy 2018-as felvételen azt láthatták a nézők, amint az előző elnöki ciklusában kormányzó Trump, valamint Mexikó és Kanada akkori vezetőije aláírják az USMCA-t, amit az elnök sajtótájékoztatóján elképesztően jó megállapodásnak minősített.

Ez az új realitás az Egyesült Államokban, aminek eredményeként február 21-én az idei legrosszabb eredményét produkálta a Dow Jones, 1,69 százalékos visszaeséssel. Az S&P-500 1,71 százalékot bukott, miután február 19-én még rekordot döntött. A Nasdaq Composite 2,2 százalékkal csökkent.

Európában vegyesen fogadták a befektetők a német választások eredményét. A CDU/CSU pártszövetség ugyan jelentős fölénnyel nyert a szavazáson, ám a közel 30 százalékos eredmény koalícióért kiált. A 20 százalékot elért második AfD-vel nem akarnak együtt kormányozni, így egy konzervatív-szociáldemokrata-zöld koalíció alakulhat, amit nehéz lesz összehozni. A hétfői nyitás után a frankfurti DAX 0,3 százalékos pluszba került, míg a párizsi CAC 0,4 százalékos süllyedéssel kezdte a keresketést. Az európai Stoxx-600 0,2 százalékkal gyengült a tőzsdenyitás után, a londoni FTSE-100 pedig nem igazán találta az irányt, a 0,06 százalékos mínusz ugyanis lényegében stagnálásnak felel meg. 

Londonhoz hasonlóan Budapest sem találta az irányt. A BUX nem sokkal dél előtt 0,1 százalékos pluszban volt, míg egy órával korábban még 0,2 százalélos mínusznál tartott. A vezető papírok vegyes produkciója a következőképpen nézett ki: a Mol 1,5 százalékos esését az OTP 0,1, a Richter 1,4, a Magyar Telekom pedig több mint 2 százalékos többlettel igyekezett kompenzálni. 

Az MNB-re vár a forint

Az euró jegyzése hétfőn délelőtt 402,7-404 forint között járt. Az Erste devizapiaci mozgásokról szóló kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök hétvégi évértékelőjében bejelentett masszív fiskális lazítás, az új, több lépcsőben megvalósuló adókedvezmények értéke évesítve meghaladhatja az 1000 milliárd forintot. Jelen állás szerint ezek java része a következő, 2026-os évet érintheti majd. Kedden a jegybanki kamatdöntő ülés lesz meghatározó a hazai piacon. Egyértelműen a kamatok tartására lehet számítani, ugyanakkor fontos lesz, hogy miként kommentálja a jegybank a kellemetlen meglepetést okozó januári inflációs adatokat (éves szinten 5,5 százalék), a hétvégi bejelentésekkel együtt még inkább feljebb tolódó inflációs pályát és a gazdasági kilátásokat.

Az euró mostani jegyzése egyébként éves, azaz ötvenkét hetes összevetésben 3 százalékos, a dollár 384 forintos kurzusa pedig 7 százalékos erősödést jelent a magyar devizával szemben. 

Az olaj árát is az amerikai elnök igyekszik mozgatni

A nyersolaj ára hétfőn folytatta a korábban megkezdett lejtmenetet, miután Trump arra noszogatja Irak vezetését, hogy újítsák fel a kurdisztáni régióból az olajszállításokat – írta a Reuters. Emellett a befektetők fél szemüket az ukrajnai háborúval kapcsolatos egyeztetéseken tartják, mert úgy gondolják, hogy egy tűzszüneti megállapodás és a szankciók enyhítése növelné a kínálatot a világ olajpiacán.

A Brent és a WTI is néhány tizedszázalékos csökkenésben volt február 24-én délelőtt. Az előbbi ára hordónként 74,3 dollár, az utóbbié 70,2 dollár körül alakult. Pénteken két százalékkal esett mindkét olajfajta ára, miután híre jött, hogy két év kihagyás után felújíthatják a Kurdisztánból egy törökországi vezetéken át lebonyolított exportot. Ez naponta 185 ezer hordóval növelheti a fekete arany kínálatát a világpiacon. Az iraki kormány olajipari minisztere szerint a korábbi nézeteltéréseket rendezni hivatott tárgyalások befejeződtek.

A földgáz ára benézett 46 euró/MWh alá is, ám a szakértők nem várnak további jelentős csökkenést, mert a piacot továbbra is a februári fűtési felhasználás miatt alacsonnyá vált tartalékok mozgatják. A tárolók Európában 43 százalék körüli feltöltöttségi szinten állnak, ám az érvényben lévő uniós elvárás szerint őszre 90 százalékra kellene ezt emelni. Ez erős gázkeresletet vetít előre.

Az arany ára elindult felfelé, hogy megdöntse a február 20-án elért 2954 dollár/unciás rekordját. A viszonylag gyengébb dollárárfolyam és az amerikai inflációs várakozások mozgatták a tőzsdei befektetők kezét a vételi és az eladási billentyűk felett számítógépük klaviatúráján. Az arany ára így 0,1 százalékkal, unciánként 2939 dollárra araszolt fel.

Pirosba kerültek a kriptoszektor ismertebb szereplői. Ez a konkrét számok szintjén 0,7 százalékos bitcoinos leértékelődést jelent. Jóval nagyobb veszteséget produkált az Ehtereum, az XRP és a Solana, utóbbiak árfolyama 4,5-6 százalékkal került lejjebb. (Források: Reuters, CNBC)