|
| Donald Trump. Fotó: EPA / Jim Lo Scalzo |
Úgy tűnik, nem állnak le a pénteki történelmi csúcsdöntés után az amerikai tőzsdék. Legalábbis a határidős jegyzések alapján mindhárom nagyobb börzebarométer a magyar idő szerint hétfő délutáni nyitást követően tovább emelkedhet, miután a befektetők az amerikai-kínai kereskedelmi tárgyalások végkimenetelét a korábbinál pozitívabban ítélik meg. Emiatt zöldellt ki Európa – köztük a BUX –, s Japán kivételével Ázsia is. Az olajárak viszont enyhe mínuszban vágtak neki november első teljes hetének, így reagáltak az amerikai olajkészletek növekedésére. Az arany viszont némileg erősödött, amihez a dollár gyengülése is hozzájárult. A forintot a lendület az euróval szemben egyelőre a 328-as szintig vitte. Hogy merre tovább, az ezen a héten kiderülhet, egy sor más fontos dologgal egyetemben. Vegyük sorra ezeket.
1. Kereskedelmi tárgyalások
A China Daily ma hajnali cikke szerint pénteken konstruktív tárgyalások folytak az Egyesült Államok és Kína között, amire az is utal, hogy a pekingi kereskedelmi minisztérium szombaton bejelentette, már pontos menetrendet is kidolgoztak a folytatásra. A Kereskedelmi Világszervezet (angol elnevezése rövidítve: WTO) pénteken Kína javára döntött egy vitás kérdésben. A határozat szerint a világ legnépesebb országa évente 3,58 milliárd dollár értékben vethet ki vámot amerikai termékekre, mivel az Egyesült Államok megsértette a WTO szabályait.
Mindenesetre a gazdasági szereplők továbbra is a szóban elfogadott részmegállapodás aláírását várják – jegyezte meg a KBC Equitas ma reggeli elemzése. Erre november közepén a chilei APEC-csúcstalálkozón került volna sor, ám a helyi zavargások miatt a chilei elnök lemondta a rendezvényt. Ehelyett az Egyesült Államokban kerülhet sor a Trump-Hszi Csin-ping közötti elnöki találkozóra, a Reuters értesülése szerint Iowában, az amerikai elnök egyik legkedvesebb államában (ott van az egyik legerősebb támogatói bázisa). Kínai kommentárok szerint a részmegállapodás után a teljesig még nagyon rögös lehet az út, ugyanis rengeteg problémás kérdésben feszül ellentét a két ország között.
2. Brexit
Boris Johnson már karácsony előtt kiléptetné az Egyesült Királyságot az Európai Unióból. Ez a brit miniszterelnök szerint akkor történhet meg, ha a Konzervatív Párt nyeri a december 12-én esedékes előrehozott választást. Ám hiába 10-12 százalékponttal nagyobb a támogatottsága a Munkáspárténál a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, ennek realizálódása továbbra sem biztosítaná a parlamenti többséget a kormányzó pártnak, ahhoz ugyanis szükség lenne a Nigel Farage vezette Brexit Párt csatlakozására is.
3. Makrogazdasági adatok
Az Egyesült Államokban a külkereskedelmi mérleg, valamint a munkanélküli kérelmek alakulása lehet érdekes a befektetők számára ezen a héten. Németországból pedig a végleges feldolgozóipari, valamint szolgáltatóipari beszerzési menedzser indexek érkeznek, az ipari rendelésállományból pedig arra lehet következtetni, várható-e javulás az eddig gyengélkedő ipari teljesítményben.
4. Gyorsjelentések
A Ryanair részvényei 6 százalékkal lőttek ki, miután a fapados légitársaság harmadik negyedéves nyeresége a vártnál jobban nőtt. Kedvező számokat hozott nyilvánosságra az Alibaba is, aminek láttán a befektetők realizálták az árfolyamnyereségüket – ez vezetett a részvények enyhe gyengüléséhez.
A fontosabb amerikai cégek közül a héten a Walt Disney, a Take-Two, az Activision Blizzard, az Allergan és a Qualcomm teszi közzé a gyorsjelentését, Európában pedig az Adidas, a BMW, a Lufthansa és a Siemens. Bár a Commerzbank részvényeinek mozgása már nem befolyásolja a frankfurti DAX-indexet, a német nagybank számaira azért ugyancsak érdemes figyelniük a befektetőknek.
S immár a hazai tőzsdei cégek adatait is böngészhetjük. A múlt csütörtökön jelentését publikáló Mol után e héten a Richter, az OTP Bank és a Magyar Telekom rukkol elő a július és szeptember közötti gazdálkodása számaival.
5. Forint
A hazai fizetőeszköz euróval szembeni erősödése megakadni látszik 328 forintnál, pedig ha az alá menne, akkor az Equilor Befektetési Zrt. szerint akár a 325-ös szint sem lenne elérhetetetlen. Mindenesetre az eddigi erősödés is elegendő volt a kötvényhozamok csökkenéséhez, a 10 éves magyar hozam 1,9 százalék alá ment; az utoljára október első felében volt ilyen alacsony.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
