|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Az idén hirtelen kilőtt a Budapesti Értéktőzsde fő indexe, a BUX, és az utóbbi pár hét megtorpanása ellenére Szilveszterhez képest június 19-ig még mindig 29 százalékos pluszban van.
Eközben a lengyel WIG-20 index egy százalékkal csökkent, a cseh PX pedig három százalékkal emelkedett. Vajon hogy néz ez ki hosszabb távon, melyik tőzsde teljesített jobban?
Öt év alatt sehová nem jutottunk
A BUX emelkedését mintegy három és fél évig tartó szűk sávban mozgás, stagnálás előzte meg, az index a 2011 nyári minikrach óta nemigen lépett ki a 16 500-19 300 pont közötti tartományból. Az sem vigasztalt bennünket, hogy hasonlóképp volt ez régiós versenytársainknál, a lengyeleknél és a cseheknél is.
Az utóbbi öt évre visszatekintve, az idei emelkedéssel együtt a BUX index majdnem pontosan ugyanott van, mint öt éve volt, 0,3 százalékkal emelkedett. Ám a lengyelek, akik után sokáig kullogtunk, 2,2 százalékkal estek, a csehek pedig 15,8 százalékos süllyedést könyvelhettek el.
Mire jó a gyenge forint?
Az utóbbi az eléggé lassú cseh gazdaságon kívül az évek óta masszívan erősödő koronának is következménye lehet. Az erősödő nemzeti valuta ugyanis megdrágítja a külföldiek számára az adott ország részvényeit, így a helyi pénznemben jegyzett papírok értéke emiatt csökken.
A leértékelődés viszont – amit a forint és a zloty is elszenvedett az utóbbi 5-6 évben – éppen ellenkezőleg, a részvényárak növekedése irányába hat helyi devizában számolva, mert a külföldiek számára olcsóbbá válnak az értékpapírok.
Beelőztük a lengyeleket
Amint második, tíz éves grafikonunkon látható, az idei kitörés ennyi idő alatt is nagyjából arra volt elég, hogy utolérjük, kicsit leelőzzük a lengyeleket, akik (zöld vonal) majdnem végig megelőztek bennünket (piros vonal). Tíz év alatt így a BUX 17, a lengyel WIG 13 százalékkal ment fel, a cseh index pedig húsz százalékkal csökkent
Mihez érdemes még hasonlítani a mi kis BUX-unkat? A fejlett Nuygathoz valószínűleg nem, míg mi sávozgattunk évekig, ott a történelem egyik legnagyobb hossza (masszív és általános árfolyam-emelkedése) következett be. A Nyugat tehát teljesen más kategória, a német DAX index például öt év alatt nagyjából kétszeresére, tíz év alatt háromszorosára ment fel.
Afrika igen, Brazília nem
A Johannesburgi Értéktőzsde TOP40 indexe is nagyjából kétszeresére nőtt öt év alatt, az utóbbi idők nyersanyagár-esése is inkább csak stagnáláshoz volt nála elég. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a nemzeti valutájuk, a rand is elveszítette értékének harmadát ez idő alatt.
A politikai válsággal sújtott Brazíliában viszont évek óta lefelé csorog a tőzsdeindex és a helyi deviza értéke egyaránt, itt a deviza súlyos leértékelődése sem tudta kompenzálni a részvények értékvesztését.
(A tőzsde születésnapjáról szóló cikkünk, az állam szerepéről szóló kommenttel itt olvasható.)
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
