(Fotó: Eidenpenz József)

Az idén hirtelen kilőtt a Budapesti Értéktőzsde fő indexe, a BUX, és az utóbbi pár hét megtorpanása ellenére Szilveszterhez képest június 19-ig még mindig 29 százalékos pluszban van.

Eközben a lengyel WIG-20 index egy százalékkal csökkent, a cseh PX pedig három százalékkal emelkedett. Vajon hogy néz ez ki hosszabb távon, melyik tőzsde teljesített jobban?

Öt év alatt sehová nem jutottunk

A BUX emelkedését mintegy három és fél évig tartó szűk sávban mozgás, stagnálás előzte meg, az index a 2011 nyári minikrach óta nemigen lépett ki a 16 500-19 300 pont közötti tartományból. Az sem vigasztalt bennünket, hogy hasonlóképp volt ez régiós versenytársainknál, a lengyeleknél és a cseheknél is.

Az utóbbi öt évre visszatekintve, az idei emelkedéssel együtt a BUX index majdnem pontosan ugyanott van, mint öt éve volt, 0,3 százalékkal emelkedett. Ám a lengyelek, akik után sokáig kullogtunk, 2,2 százalékkal estek, a csehek pedig 15,8 százalékos süllyedést könyvelhettek el.

Mire jó a gyenge forint?

Az utóbbi az eléggé lassú cseh gazdaságon kívül az évek óta masszívan erősödő koronának is következménye lehet. Az erősödő nemzeti valuta ugyanis megdrágítja a külföldiek számára az adott ország részvényeit, így a helyi pénznemben jegyzett papírok értéke emiatt csökken.

A leértékelődés viszont – amit a forint és a zloty is elszenvedett az utóbbi 5-6 évben – éppen ellenkezőleg, a részvényárak növekedése irányába hat helyi devizában számolva, mert a külföldiek számára olcsóbbá válnak az értékpapírok.

Beelőztük a lengyeleket

Amint második, tíz éves grafikonunkon látható, az idei kitörés ennyi idő alatt is nagyjából arra volt elég, hogy utolérjük, kicsit leelőzzük a lengyeleket, akik (zöld vonal) majdnem végig megelőztek bennünket (piros vonal). Tíz év alatt így a BUX 17, a lengyel WIG 13 százalékkal ment fel, a cseh index pedig húsz százalékkal csökkent

Mihez érdemes még hasonlítani a mi kis BUX-unkat? A fejlett Nuygathoz valószínűleg nem, míg mi sávozgattunk évekig, ott a történelem egyik legnagyobb hossza (masszív és általános árfolyam-emelkedése) következett be. A Nyugat tehát teljesen más kategória, a német DAX index például öt év alatt nagyjából kétszeresére, tíz év alatt háromszorosára ment fel.

Afrika igen, Brazília nem

A Johannesburgi Értéktőzsde TOP40 indexe is nagyjából kétszeresére nőtt öt év alatt, az utóbbi idők nyersanyagár-esése is inkább csak stagnáláshoz volt nála elég. Talán nem érdektelen megjegyezni, hogy a nemzeti valutájuk, a rand is elveszítette értékének harmadát ez idő alatt.

A politikai válsággal sújtott Brazíliában viszont évek óta lefelé csorog a tőzsdeindex és a helyi deviza értéke egyaránt, itt a deviza súlyos leértékelődése sem tudta kompenzálni a részvények értékvesztését.

(A tőzsde születésnapjáról szóló cikkünk, az állam szerepéről szóló kommenttel itt olvasható.)