|
| (Fotó: Depositphotos.com) |
Ma a két fontos indiai tőzsdeindex – Nifty 100 és BSE Sensex – 5,3-5,4 százalékkal ugrott meg, miután az országban bejelentettek egy 20,5 milliárd dollár értékű gazdaságélénkítő tervet. Ennek középpontjában a vállalatok adójának csökkentése áll, Ázsiában az egyik legalacsonyabb értékre.
A Bloomberg szerint az utóbbi tíz évben ez volt a legnagyobb napi árfolyamemelkedés az indiai tőzsdéken, miközben a rúpia is erősödött. Az indiai államkötvények árfolyama viszont esett, mert a befektetők aggódnak az ország pénzügyi stabilitása miatt. A költségvetésben keletkező lyukat ugyanis külföldi hitelfelvétellel tömhetik be.
A társasági adó egyébként 30-ról 22 százalékra csökken, miközben az induló vállalkozások 15 százalékot kell csak fizessenek. (Egyéb tételekkel együtt valójában 25,2, illetve 17,1 százalék a két jövőbeli tényleges adóterhelés.) Ezzel India, az amerikai-kínai kereskedelmi háború teremtette helyzetet is kihasználva, cégeket szeretne az országba vonzani.
Kereskedelmi háború elleni menedék?
Olyanokat, amelyek egyébként esetleg másutt készültek volna termelni, gyártani. Netán a kereskedelmi háborútól, az általa teremtett bizonytalanságtól menekülnek.
De mi a hosszabb távú kép az indiai tőzsdén? Bár 2015-ben a kínai tőzsde volt a középpontban üstökösszerű árfolyam– és indexemelkedésével, majd zuhanásával, manapság már nem biztos, hogy ez a legizgalmasabb Ázsiában.
Tíz év, 127 százalék
Amint a grafikonon látható, az indiai Nifty tőzsdeindex (zöld vonal) az utóbbi tíz évben 127 százalékkal ugrott meg, vagyis jóval több mint kétszeresére emelkedett. Ezt ugyan a japán mutató (kékkel) megközelítette, de a kínai Shanghai Composite (pirossal) lényegében stagnált. Sőt a dél-koreai KOSPI is csak szerényen tudott erősödni (lila).
|
| Indiai, japán, koreai és kínai tőzsdeindexek (Tradingview.com) |
Infláció és devizaleértékelődés
Ehhez azonban tudni kell, hogy közben a dollár indiai rúpiában 47 környékéről 71 közelébe emelkedett, tehát 51 százalékkal drágult. A rúpia tehát elveszítette értékének mintegy harmadát. Az országban az infláció 2012-2014 körül elérte az évi tíz százalékot is, majd sokáig az ötöt. Idén már csak alig több mint három százalék.
A Nifty 50 USD dollárban számolt indiai részvényindex tíz év alatt 3662 pontról 5200 pontra emelkedett, ami csak 42 százalék. (Az Investing.com adatai.) Lehet, hogy az indiai tőzsde nem is annyira drága? Ehhez persze több adat kellene, a vállalati eredményességet is kéne vizsgálni.
Mit mutat a Shiller-mutató?
A Starcapital.de oldal szerint Indiában a Shiller-féle P/E-hányados (Cape, az árfolyam/nyereség hányados hosszú távú átlaga) 20,5 jelenleg. Ugyanez Kínában 14,2, Japánban 21,1, Koreában csak 11,4. Az USA részvénypiacán 29,2 ez a mutató, de Németországban 17 körüli, Magyarországon 15-ös. Lengyelországban 11, a cseheknél alig tíz, Oroszországban 7,2. (Minél alacsonyabb az érték, annál olcsóbb egy részvény vagy részvénypiac.)
Lehet, hogy nem csak a kínaiak, hanem India versenyével is szembe kell néznünk nemsokára a világpiacokon, vagy a gyárak telepítésénél? Ez még a jövő zenéje, de egy fontos lépést ma bizonyára tettek ebbe az irányba.
A hírre, hogy Izrael és a Hamász megállapodást írt alá, gyűlik a tömeg Tel Aviv főterén, mindenki örül. 
Rábízná a pénzét a mesterséges intelligenciára? Van, ahol már ezt is megteheti
