Nagyon rosszul indult a nap, azzal a hírrel, hogy Észak-Korea nagy rakétát lőtt át a japánok feje felett. Erre adni kezdték a részvényeket, venni az aranyat, a kötvényeket, nem is kicsit. Olyasféle minipánik alakult ki, mit amelyet már egyszer láttunk augusztusban Észak-Korea atomfenyegetőzései nyomán, csak kisebb.
Ezt súlyosbította a tovább dráguló euró, és a délelőtt során volt másfél százalék feletti mínuszban is az EuroStoxx 50 európai index, a nap végére azonban sokat javult, és egy százalékos eséssel búcsúzott. A német mutató 1,5, a francia 0,9, a brit 0,9 százalékkal esett. Az amerikai indexek fél százalék feletti mínuszban indultak, de ezek is magukhoz tértek, nem is kicsit. Este hatkor az S&P 500 csak 0,1 százalékos mínuszban volt, a Nasdaq vezető indexe ugyanekkora pluszban, a Dow Jones stagnált.
Vételi ajánlat Appeninnre
Itthon is jókora esés volt, a BUX index két százalék feletti mínuszban is volt, a nap végére ez 1,2 százalékra szelídült. A Mol 2,4 százalékkal 23 225 forintra, a Richter 2,3 százalékkal 6569-re, a Telekom 0,6 százalékkal 482-re süllyedt. Az OTP meg annyira magához tért a jókora mínuszokból, hogy végül 0,2 százalékkal 10 460-ra tudott drágulni. Az Appeninn sajtótájékoztatót tartott, vételi ajánlatot tettek a részvényekre, a részvény ára azonban ma nem változott.
Forintgyengülés, eurószáguldás
A forint jelentősebben gyengült, a lengyel złotyhoz hasonlóan 0,5 százalékkal, 1,3 forinttal drágább lett az euró, 305,9. Az euró/dollár átlépte a bűvös 1,2-es határt. Miért is? A Frankfurter Allgemeine Zeitung négy fontosabb okot nevezett meg. Először, az Eurózóna gazdasága szépen növekszik, az USA gazdasága már nem nő sokkal gyorsabban nála, mint korábban.
Trump gyilkolja a dollárt
Másodszor, az Eurózónának magas a fizetésimérleg-többlete, sokkal többet exportál, mint importál (ami növeli az euró iránti keresletet). Harmadszor, a Donald Trumppal kapcsolatos korábbi várakozások csalódásnak adták át a helyüket. Negyedszer, az EKB már csökkentette kötvényvásárlásait, és várhatóan a következő hónapokban még jobban visszavesz ultra laza pénzpolitkájából. (Októberre várnak ilyen értelmű bejelentést az EKB-tól.)
Az Alapblog írása szerint főleg a Donald Trumpba vetett bizalom megszűnése „gyilkolja a dollárt”. Egy professzor szerint a történelemben először – menekülnek Amerikából a külföldi jegybankok és a nagy intézményi befektetők.
Új bitcoin-csúcs
Az aranyra a piacok kockázatkerülése és a gyengülő dollár egyaránt pozitívan hat, az ára ma tartósan 1300 felett tudott maradni, 1326 dolláros csúccsal. Este 1315 dollár. Új csúcson a bitcoin, a Coindesk átlagár-indexe szerint kora délután a 4700 dollárt is elérte az árfolyama. (A korábbi rekord kevéssel 4400 felett volt.) Az ethereum is drágult, 365 dollár, de júniusban volt ennél valamivel feljebb is (377 körül).
A Harvey hurrikán hatása az olajpiacra úgy néz ki, hogy a nyersolajat lefelé nyomja, a feldolgozott termékeket felfelé. A texasi finomítóknál okoz ugyanis elsősorban fennakadásokat. Így a WTI 1,3 százalékos mínuszban van, az amerikai benzin pedig ugyanekkora pluszban. A Brent típusú olaj viszont alig változott.
Autópiac itt és ott
Autópiaci buborték jöhet Amerikában? – teszi fel a kérdést az Equilor blogja. Könnyedén túlkínálat alakulhat ki a közeljövőben az autópiacon, amennyiben ez a szcenárió megvalósul, a használtautók áraiban óriás csökkenésre számíthatunk. Gyárak és lízingcégek dőlhetnek be, ami továbbgyűrűzhet és hatalmas fejfájást okozhat a gazdaságnak, hasonló kimenetelű is lehet, mint a 2008-ban látott ingatlanválság.
A török autópiacról nagyon rossz hírek érkeztek a német sajtó szerint, felmerült, hogy ez nem egy komolyabb török gazdasági krízis előjele-e. A tartósan gyenge török líra és a magas infláció sem éppen jó jel. A líra ma újabb 0,3 százalékkal gyengült az euróhoz képest.
A francia szélsőjobboldali vezető, Marine Le Pen vasárnap kijelentette, hogy békés eszközökkel fog harcolni az ellene kiszabott ötéves közhivatal-viselési tilalom ellen, és inspirációként az amerikai polgárjogi harcos példáját követi. 
