– Hogyan befolyásolja a rendszercsere a külföldi kereskedők hozzáférését a magyar piachoz?
– Alapvetően bővíti, hiszen a jelenleg használt MMTS egy szűkebb felhasználói körrel rendelkező rendszer. A Xetra ezzel szemben képes kiszolgálni újfajta, modern technológiákat is. A legnagyobb meglepetést az úgynevezett HFT, azaz high frequency trading jelentheti.
Ezek robotok, automatizált számítógépes rendszerek, amelyek az ajánlati könyv két oldalára állnak be, tehát a legjobb vevő fölé és a legjobb eladó alá. Céljuk ezzel megnyerni a spread-et, azaz a két ár közötti különbséget.
De nem csak ők nyernek ezzel, hanem a piac is, hiszen ekkor a két ár közötti távolság csökken, a vevő jobb áron tud venni, az eladó jobb áron tud eladni. Növekedhet a likviditás és a jobb árak révén a befektetők számára is csökkenhet a kereskedés tranzakciós költsége.
(A likviditás méréséről, a Budapesti Likviditási Mértékről itt írtunk – a szerk.)
– Léteznek másféle robotok is, például trendkövetőek, vagy hírfolyamok elemzése alapján kereskedők. Ezek is meg fognak itt jelenni?
– Ezek nem feltétlenül Xetra-függőek, de elvileg minden olyan technológia, amely a Xetrához tartozó piacokon már megjelent, ezután Budapesten is megjelenhet. A HFT-k a négy legnagyobb blue chipben (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) jelenhetnek meg, a kisebb kapitalizációjú részvényeknél nem valószínű. Az ilyen algoritmusoknál szükség van megfelelő könyvmélységre, azaz nem mindegy, mennyi vételi és eladási ajánlat várakozik az ajánlati könyvben.
– Szóval a robotok afféle önkéntes árjegyzők lehetnek. Milyen változást hozna egy hivatalos árjegyzői rendszer bevezetése, például forgalomban, likviditásban, árfolyamokban, volatilitásban?
– Ezt így nem lehet általánosságban megmondani, mert ez az árjegyzési rendszeren, annak előírásain, szabályain múlik. Jelenleg az árjegyzői koncepció nem került kialakításra a BÉT-en. Amennyiben az árjegyzői kötelező jegyzések egy szűk spread mellett kerülnek a kereskedési könyvekbe az javíthatja a likviditást. Például az OTP esetében az 1-2 százalékos eltéréssel jegyezett néhány ezer darabos vételi-eladási árjegyzői ajánlatok nyilván nem eredményeznének érezhető javulást a piaci likviditásban.
– A HFT-algoritmusokat és egyéb robotokat gyakran kárhoztatják a megnövekedett volatilitásért, irreális árfolyam-ingadozásokért.
– Igen, ez az árnyoldala az ilyen algoritmusos kereskedésnek. Jó példa erre a 2010 májusában bekövetkezett egy napos „mini crash” a Nasdaq-on.
– A robotok tehát kárhoztathatók a megnövekedett volatilitásért, ugyanakkor növelik a forgalmat, likviditást. Melyik hatás lehet erősebb?
– Ez egy költői kérdés. Hüvelykujj-szabályként azt mondhatjuk, hogy normál körülmények között a befektetőknek a HFT tevékenysége előnyös. Abban az esetben amikor egy hirtelen nagyobb árfolyam korrekció következik be (aminek dinamikája illetve mértéke részben a robotoknak is köszönhető), azon befektetők akik kénytelenek ennek hatására likvidálni pozíciójukat részükre a HFT tevékenysége káros is lehet.
– Persze nem kötelező a zuhanásban részvényt eladni. Nevelhetők a kisbefektetők, csökkenthetők ily módon a károk?
– Komoly szerepe van a piacon a tömegpszichózisnak, a befektetők szeretnek egy irányba menni. A kisbefektetők körében kimondottan a tőkeáttétellel, napon belül kereskedőkre lehetnek a HFT-k nagyobb veszéllyel, de a hosszútávon befektető piaci szereplőkre nagy valószínűséggel nem lesz negatív hatással.
– Akkor összességében mekkora hatással lehet a magyar piacra a Xetra, illetve a HFT-k megjelenése? Mennyi új kereskedőt vonzhat ez, mennyivel növelheti a forgalmat?
– Nem lehet tudni. Alapvetően aki a BÉT-en szeretett volna kereskedni, az eddig is elérte a budapesti piacot, legfeljebb drágábban. Egyébként a prágai példát érdemes megnézni: ott a Xetra bevezetése után nem történt eddig igazi áttörés, nem jelentek meg érezhetően a HFT-k. Prágában egyébként a piaci forgalom is csökkent a Xetra bevezetés után aminek főleg technikai okai vannak.
– Ez sok más tőzsdéről is elmondható, Budapestről is. Mikor történt ez Prágában?
– Igen, más regionális piacokon is csökkent a forgalom ebben az évben, bár Varsóban például növekedett. Prágában egy éve volt a Xetra bevezetés, azóta a forgalom 25-30 százalékkal esett vissza. Ennek volt egy másik, nagyon fontos oka is, ami nem a Xetra számlájára írható. Prágában a korábbi market maker-i rendszeben több megbízás is duplikáltan jelent meg a forgalomban. Ezt a specialista rendszert a Xetra felváltotta egy folyamatos kereskedési modellel, amiben az árjegyzői szerep jelentősen csökkent.
– Ön gyakran találkozik külföldi befektetőkkel. Nő a magyar részvénypiac iránti érdeklődés mostanában, vagy csökken?
– Azt mondanám, hogy a külföldi befektetők érdeklődése folyamatos Magyarország iránt. A statisztika azt mutatja, hogy a magyar részvények külföldiek kezében levő állománya az utóbbi időben ugyan csökkent, továbbra is magas, 70 százalék közelében van. Az lenne például meglepő, ha 50 százalék alá esne.
Olcsóbb áramot és kisebb terheket kaphatnak a fogyasztók az EU új terve alapján. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
