– Miért jó, ha a tőzsdén nagy a likviditás, mit jelent ez a kisbefektetőknek?
– A likviditás minden piac legfontosabb mutatója, annál jobb a szereplőknek, minél magasabb. Ha magas a likviditás, azaz nagy a forgalom, könnyebb eladni, venni, pozíciót nyitni, zárni, ami az árazásban is megmutatkozik. Az alacsonyabb likviditású papírokat kockázatosabbnak tartják a piaci szereplők, emiatt magasabb a likviditási prémiumuk, vagyis alacsonyabb áron hajlandók csak vásárolni ezeket.
Másrészt a likvidebb részvények vételi és eladási árfolyamai között – az úgynevezett ajánlati könyvben szereplő legjobb vevői és eladói ajánlatok között – kisebb a távolság, az úgynevezett spread. Ez minden szereplőnek jó, a kisbefektetőknek is, mert a spread a kereskedés egyfajta költségeként terheli őket. Kevéssé likvid értékpapíroknál ez jóval magasabb lehet a brókerjutaléknál is.
Ha pedig nincsen megfelelő likviditás, könnyebb eltéríteni az értékpapírok árfolyamát egy-egy jelentősebb vételi vagy eladási megbízással.
– Hogyan mérjük a likviditást?
– Egzakt módon mérni sajnos nem lehet, közelítő módszerekkel lehet összehasonlíthatóvá tenni. A legjobb mérőszámot sajnos kevesen használják, de a BÉT-en már igen, ez nálunk a Budapesti Likviditási Mérték (BLM).
|
| Forrás: Bet.hu. 2013. november 6-i állapot. |
Ez megmutatja az ajánlati könyv mélységét, azt jelzi, hogy egy adott összegű vételi vagy eladási ajánlat áreltérítő hatása mekkora. Nyilván az a jó, ha ez a hatás kicsi, ami úgy lehetséges, ha sok ajánlat van az ajánlati könyvben, amivel a megbízás találkozik. Jelzi, mekkora a költsége az egyes tranzakcióknak. Minden papírnál többféle összeget használnak a tesztelésére, az eredmények relatíve, egymáshoz viszonyítva értendők. 2013 októberében pl. egy 10 ezer eurós vétel majd azonnali eladás az OTP-nél 12 bázispontos (0,12%) költséggel járt a vételi és eladási árak közti különbségből fakadóan, míg ugyanez a MOL-nál 21 bázispont volt.
Sajnos ezt a mutatót nem számolják még túl sok tőzsdén, de a magyar tőzsde azon kevesek közé tartozik, akik már számítják. Németországban létezik hasonló mutató a Xetra Likviditási Mérték.
– Igen, ez a forgási sebesség nevű mutató. Ebben a BÉT elég jól áll, a leglikvidebb a méretéhez képest a régiós tőzsdéken belül. De nem marad el érdemben néhány nagyobb nyugati tőzsdétől sem. Egy másik fajta megközelítés lehet a forgalom mérésére pusztán maga a forgalom értéke önmagában.
– Mennyiben köszönhetők a tőzsde jó likviditási mutatói az OTP-nek, és mennyiben a többi cégnek?
– Az OTP szerepe természetesen nagyon fontos, de a többi nagyobb cégé is. Ez egyébként mindenütt így van, a blue chip-nek nevezett nagy cégek viszik a prímet Varsóban vagy Prágában is.
– Ha a likviditás ennyire jó dolog, akkor hogyan lehetséges a növelése?
– Az első módszer, hogy növeljük a lehetséges piaci szereplők számát, minél több kereskedőt csábítunk a piacra. Ekkor több lesz a vevő, ami forgalmat generál, növeli a likviditást. Ez a Xetra kereskedési rendszer decemberre tervezett bevezetésének fő oka, megkönnyíti ugyanis a piacra lépést sok cég számára, amelyek már ezt a rendszert használják.
A második lehetséges út mesterséges ösztönzők alkalmazása, mint az árjegyzői rendszer. Ez is tervbe van véve, de egyelőre a Xetra-átállást szeretnénk lezárni. Az árjegyzői rendszer bevezetésére nincs konkrét időpont, ezt majd a piaci szereplőkkel közösen döntjük el. A harmadik likviditásnövelő tényező új kereskedési technikák, algoritmikus kereskedés, robotok megjelenése lehet.
– Mik azok a robotok a tőzsdén? Mennyire lényegesek általában?
– A „robotok” gyakorlatilag speciális szoftverek, amelyek különböző matematikai, statisztikai algoritmusok alapján automatikusan generálnak vételi és eladási megbízásokat a használó befektetési stratégiájának megfelelően. Komoly számítógépes háttérrel végzik a kereskedést különböző algoritmusok segítségével. Egyik speciális fajtájuk a HFT, a high frequency trading, azaz nagy frekvenciájú kereskedés, de van sok más formájuk is.
A nagy nemzetközi tőzsdéken nagyon komoly szerepet játszanak ezek a technikák, több helyen az ilyen automatizált kereskedésre szakosodott cégek bonyolítják a legnagyobb forgalmat, megelőzve a klasszikus globális befektetési bankokat.
– Eddig miért nem voltak nálunk, és ezután miért lesznek?
– Az algoritmusos kereskedést végző szoftverek fejlesztésébe általában dollármilliókat ölnek, olyan nagy cégek is, mint a JP Morgan vagy a Goldman Sachs. Ezekkel azután minél több piacon igyekeznek megjelenni. A szoftverek alkalmazása az egyes tőzsdék kereskedési rendszerein, csatlakoztatásuk azokhoz ugyanakkor szintén komoly összegekbe kerül. Kisebb piacokon, mint a budapesti is, ez a fejlesztés eddig nem érte meg.
A Nyugat-Európában sok helyen működő Xetrához ugyanakkor már többnyire elvégezték ezeket a fejlesztéseket, nincs szükség további lényeges ráfordításokra. Így a Xetra bevezetése után nálunk is alkalmazhatják a módszereiket.
– Hogyan becsülik, mekkora felfutást jelenthet ez nálunk, mondjuk az OTP forgalmában?
– Ezt nehéz megbecsülni, de annak alapján, hogy Németországban 40, az USA-ban 70 százalék körülire becsülik az algoritmikus kereskedés részarányát, nálunk is komoly szerepet tölthetnek be a jövőben.
– Az algoritmikus kereskedést sokszor kárhoztatják azért, hogy túlzott kilengéseket, volatilitást okoz az árfolyamban. Védekeznek ez ellen?
– Sok tévhit kering az algoritmus alapú kereskedésről, ezek egy része ördögtől valónak tartja a technikát. Valójában az ilyen automatizált kereskedés pozitív, likviditás bővítő hatása messze felülmúlja a negatívumokat. Ez utóbbiak, elsősorban a hibás ajánlatgenerálás miatti téves kötések könnyen orvosolhatóak megfelelő fékek alkalmazásával. Ilyen fék pl. a Xetrában alkalmazott volatilitási szünet, ami nem engedi, hogy akár emberi vagy gépi hiba esetén nem valós kilengések legyenek az árakban. Ez a mechanizmus a BÉT-en is működni fog a Xetra bevezetésével, amit nálunk kiegészít a jelenleg is működő ajánlattételi limit rendszer. Így biztosítva van, hogy az automatizált kereskedési technikáknak csak pozitív hatásai érvényesüljenek.
(A Privátbankár erről itt tudósított.)
Az Egyesült Államok elnöke szerint akár erőszakkal is készen áll végrehajtani feladatait az Irán felé tartó amerikai flotta. 
