A vírus választásokat dönthet el, de miért gyenge az OTP?

Az USA-ban megjöttek a szokásos heti amerikai munkanélküliségi adatok, újabb 5,2 millió ember folyamodott munkanélküli segélyért. Az elemzői konszenzus egyes források szerint 5,1 millió, mások szerint 5,5 millió volt. Az előző hetekben rendre több százezer fővel rosszabb lett az adat, mint az amúgy is pesszimista várakozások. Nagy csalódásnak most nincs jele.

Donald Trump amerikai elnök ma este magyar idő szerint negyed kilenckor fog beszélni a Fehér Ház honlapja szerint. A fő téma a mozgási korlátozások feloldása, a gazdaság újraindítása lenne, amelyről az elnök terveket ígért. Trump nyilvánvalóan a gazdasági kilábalás elősegítésére törekszik, számos szakértő viszont óv a túl korai normalizálástól. Az esetleges bejelentések ma még alaposan megmozgathatják a tőkepiacokat.

Az európai indexek ma többnyire fél-egy százalékkal emelkedtek, de voltak kivételek. Esett kissé a francia, valamivel jobban a lengyel és az osztrák index. Az USA-ban a Nasdaq technológiai mutató egy százalékkal emelkedik, de volt ennél feljebb is. Az ipari részvényeket nem szeretik, a Dow Jones ipari átlag 0,8 százalékkal süllyed. Az ilyet is, olyat is tartalmazó S&P 500 pedig 0,2 százalékkal van lejjebb.

További és frissebb árfolyamok itt láthatók

A BUX index alulteljesítő volt, másfél százalékkal esett, főleg az OTP Bank 4,6 százalékos zuhanásának köszönhetően. A Mol fél százalékkal süllyedt, a Richter és a Telekom kissé emelkedni tudott. A forint erősödött, 351,10 az euró, de volt nap közben 349,10 is.

Miért gyenge az OTP?

Kérdés, miért ilyen gyenge az OTP. A bank nem jelentett be ma semmit és tovább veszi saját részvényeit is. Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a KBC Equitas szerint 17 ezer forintról 12 600-ra csökkentette a célárát a JP Morgan. “Az ajánlásuk azonban továbbra is vételi maradt. Az elemzői konszenzus így 13 616 forintra módosult, amely 62 százalékkal magasabb a tegnapi záróárnál” – tették hozzá.

A másik magyarázat, hogy az európai és az amerikai bankszektor második napja különösen gyenge. A héten számos amerikai nagybank jelentett, a várakozásoknál alacsonyabb lett az eredményük a magas céltartalékolás miatt. Ma a Morgan Stanley gyorsjelentése érkezett, az amerikai nagybank részvénye 0,8 százalékos mínuszban van. De a Bank of America és a Wells Fargo hat százalék körül zuhan ma is. Ma is több százalékos esést mutatnak egyes spanyol, francia, svájci bankok részvényei.

Stabilabb olajár, dráguló arany

Az olaj ára viszonylag stabil volt ma, hol szerény pluszban, hol szerény mínuszban. Ehhez hozzájárulhatott, hogy az OPEC olajkartell viszonylag optimista előrejelzést tett közzé. Szerintük az idén napi 6,85 millió hordós keresletcsökkenés várható. Ez jóval alacsonyabb, mint az IEA nemzetközi energiaügyi szervezet 9,3 millió hordós, vagy a Rystad Energy 9,6 milliós napi csökkenési prognózisa.

Az OPEC májusra és júniusra 9,7 millió hordós napi kitermelés-csökkentést vállalt, amelyet fokozatosan csökkentenek majd 2022 elejéig. Ez azonban eddig csak az esés mérséklésére volt elegendő. A befektetők egy része a biztonságot keresi. Az arany és az ezüst emelkedik, valamint veszik az amerikai és német államkötvényeket is.

Személyiség helyett kompetencia kéne az elnököknek?

Koreában szerdán nagyarányú, három évtizede nem látott választási győzelmet aratott a hatalmon levő kormány, amiben a megfigyelők szerint nagy szerepe volt a vírusválság hatékony kezelésének. Ez “jelzi a globális vezetőknek, hogy a járványra adott erős válasszal szavazatokat nyerhetnek” – írta a Bloomberg. Az emberek eszerint értékelik krízishelyzetben a stabil, szavahihető vezetést. “A személyiség kultusza helyett a kompetencia kultuszával is lehet nyerni” – teszik hozzá.

Donald Trumpot viszont sok támadás éri, hogy későn ismerte fel a veszélyt, sőt kezdetben megpróbálta elbagatellizálni. Most pedig, hogy a WHO egészségügyi világszervezet pénzét visszatartja, azt kapta a fejéhez, hogy saját ballépéseiről próbálja elterelni ezzel a figyelmet.

Jeff Bezos még gazdagabb lett

A világ leggazdagabb embere tovább gazdagodott, mivel az amerikaiak számára most alapvető fontosságúak a társaságának szolgáltatásai – írta a Bloomberg hírlevele. Jeff Bezos, az Amazon tulajdonos-vezérigazgatója ebben az évben 24 milliárd dollárral gyarapodott. A hírportál ugyanakkor az orra alá dörgöli, hogy nemrégiben a munkahelyi biztonsággal kapcsolatos panaszok miatt alkalmazottakat tettek lapátra a cégénél.