Van egy híres taxisofőr-index, amely szerint amikor már a járművezető is arról beszél, hogy venni kell valamit, akkor az erősen túlárazott – vezették be az AI-részvények témáját a Hold Alapkezelő webináriumán. A társaság vagyonkezelői tudatosan kerülik a technológiai szektort a tőzsdén, mert csak olyan cégekbe fektetnek, amelyeknek a jövőbeli profitját megbízhatóan meg tudják becsülni – hangzott el.
Márpedig a technológiai szektor a tőzsdén jellemzően vágyvezérelt, ahol a jelenlegi árazás gyakran feltételezi a profit sokszorozódását, ami nagy növekedési potenciált rejt, de arányosan nagy kudarckockázatot is jelent.
Az Nvidiát hozzák konkrét példaként, amelynek mintegy 200 milliárd dolláros várható profitjához közel 5500 milliárd dolláros piaci értéket kell megvenni, ami csak akkor térül meg, ha a profit innét is nagyot ugrik. Ám azt az elemzők szerint rendkívül nehéz megítélni, hogy a versenytársak mennyire tudják lemásolni ezt a chiptechnológiát és megtörni a cég versenyelőnyét.
Érett cégek előnyben
A Hold stratégiája szándékosan az érett, jól árazható vállalatok felé mozdul el, amelyek profitja szűk sávban mozog és így megbecsülhető. Szemben a korai fázisú, AI-hoz kötött cégekkel, ahol a befektetés inkább „hitalapú”, mint elemzésen nyugvó. Ennek ára, hogy kimaradnak a nagy, mánia-generálta hozamokból – de cserébe akkor sem szenvednek jelentős veszteséget, amikor a lufi kipukkad.
Ezzel nem az AI-technológiáról alkotnak negatív értékítéletet, hanem kizárólag a jelenlegi tőzsdei értékeltségi lufit tartják kockázatosnak. Ahogy a Zoom árfolyamának összeomlása sem jelentette az online konferenciák végét, úgy egy esetleges Nvidia-zuhanás sem az AI végét – hangzott el.
Fotó: Hold Alapkezelő
Az AI, mint részvényelemző?
Az AI mikor helyettesítheti az embert az elemzésben, a vállalatvezetésben, a tartalomkészítésben? – vetették fel. A jelenlegi fázisban szerintük az AI-t inkább a meglévő munkaerő hatékonyságának növelésére érdemes felhasználni. Egy tíz elemzőből álló csapat által lefedett területet akár meg is lehet duplázni a segítségével, anélkül, hogy létszámot kellene növelni. Az igazi konszolidáció azonban, amikor az AI tényleges munkahelyeket vált majd ki, egy ennél jóval későbbi fázisban várható.
Az átlagos, sablonos részvényelemzést az AI már ma is legalább olyan jól végzi el, mint egy ember, sőt valószínűleg jobban is. De az átlagos elemzés önmagában nem termel piacot meghaladó hozamot, hiszen az egész piac ismeri, használhatja. A valódi többlethozamot az adja, ha az elemzőknek a konszenzustól (a piaci átlagtól) eltérő elgondolása van.
A polikrízis veszélye
Ez az eltérés, ami az „alfát”, a piac feletti eredményt adja. Aki ezt nem tudja megcsinálni, jobban teszi, ha ETF-be (tőzsdén kereskedett alapba) fekteti a pénzét. Az elemzési munka legértékesebb pontja szerintük a végén tartott csapatmegbeszélés, ahol az elemző prezentálja a legfontosabb tényezőket, majd a kollégák közösen megvitatják azokat. Ez a közös gondolkodás az, ami valójában az alfát megteremti.
A Hold Alapkezelő elemzőinek nézetei a forintról:
Az elemzők a „polikrízis” veszélyére is kitértek, amely az egyszerre zajló energia-, klíma-, politikai és háborús válságokat jelöli. (Azaz többszörös vagy összetett válságot jelent.) A nagy tőzsdéket domináló legnagyobb vállalatok profitját ezek a hosszú távú, elhúzódó folyamatok nem érintik érdemben rövid távon. Ennél sokkal nagyobb bajt jelentene, ha egy amerikai vagy kínai cég olyan áttörést hozna például az AI terén, amely ugyanazt a technológiai teljesítményt sokkal kevesebb számítási kapacitással érné el.
Ez polikrízis nélkül is összeomlást okozhatna a piacon, miközben a valós geopolitikai feszültségek közben akár enyhülhetnek is.
A kötvényhozamok jelentik az igaz fenyegetést?
A jelenlegi legnagyobb kockázatnak az emelkedő kötvényhozamokat nevezték, amelyeknek két fő oka van: egyrészt az AI-beruházások hatalmas tőkeigénye miatt távozik a pénz a kötvénypiacról, másrészt pedig a világ kormányai egyre felelőtlenebbül költekeznek. A magasabb kötvényhozamok mellett pedig kevésbé lesz vonzó a részvénybefektetés.
A hozamemelkedés maga is a polikrízis egyik terméke, ugyanis az energiaátmenetre, a hadiiparra és a vállalati technológiai beruházási hullámra fordított kiadások mind-mind növelik a költségvetések hiányát. Ez pedig kedvez a szívesen költekező populista kormányok megválasztásának.
Nem zöld befektetés, hanem félreárazott
A Hold energiaátmenettel kapcsolatos befektetéseinél alkalmazott stratégia lényege, hogy nem az „ESG” vagy „zöld” narratíva miatt vásárolnak, hanem mert saját elképzelésük van az energiafelhasználás (energiamix) jövőbeli alakulásáról. Például arról, hogy a megújuló energia növekvő szerepe szükségszerűen tárolási kapacitást, leginkább akkumulátort igényel majd, ami pedig alaposan felhajtja a lítium iránti keresletet.
Ebből a logikából kiindulva keresnek olyan egyedi eszközöket – például alulértékelt lítiumbányát –, amely a lítiumár-várakozásaikhoz mérten olcsónak számít. Eközben más bányák, amelyek árfolyamaiba már beárazták ezt a jövőképet, nem érdekesek a számukra. A könnyen érthető és népszerű trendek – mint a vízgazdálkodás vagy az aszálytűrő növények – témájára koncentráló befektetések pedig jellemzően már túlárazottak, mert a piac már beépítette a pozitív várakozásokat az árba.
Egy mánia, amely rossz véget ért
Ezt jól illusztrálja, hogy a zöldenergia-részvények és a lítiumbányák a 2021-es mánia (hype) után brutális, esetenként akár 80 százalékos zuhanást is elszenvedtek. (Hasonlóan egyébként a Zoom-részvényhez, amely a Covid alatti csúcsáról mintegy 90 százalékot esett vissza, miközben a vállalat alapjaiban ugyanaz maradt.)
A jelenlegi lítiumár emellett nem alacsony, de a Hold Alapkezelő nem egy nyomott lítiumpiacra fogad, hanem arra, hogy az adott bányák értéke nincs összhangban az ő lítiumár-előrejelzésükkel.
Ez a különbség a spekulatív trendkövetés és a fundamentális, egyedi eszközre épülő value-(értékalapú) befektetés között – hangzott el.
A Pandora-sztori: amikor a piac túlreagál
A Hold Alapkezelő által alkalmazott értékalapú részvénykiválasztás (value stock picking) módszert a webináriumon részletesebben Hári Anna részvényelemző a dán Pandora ékszervállalat példáján mutatta be, amely évi több mint 110 millió darab eladott ékszerével a világ legnagyobb ilyen cége. Ez 80 százalék feletti bruttó marzzsal és húsz százalék feletti működési profittal működik, köszönhetően a platform-jellegű karkötő-charm rendszernek és a teljes értéklánc házon belüli kontrolljának. (Az ezüst karkötőkre különböző kis charm-oknak nevezett díszeket lehet fűzögetni, amelyeket külön-külön lehet megvenni.)
Ám 2025 végétől az ezüst árának megugrása miatt (100, sőt rövid időre 120 dollár fölé ment unciánként) a piac attól félt, hogy a magas nemesfémár tartósan lerontja a Pandora marzsait. Ez a részvény árát mintegy felére, 400-500 dán korona közé szorította.
A platina is szép
A Hold elemzői ezt az aggodalmat nem osztották, mert úgy látták, hogy az ezüstár egyrészt hosszú távon korrigálni fog, másrészt pedig a Pandora képes alternatívát, új termékeket találni. A platinabevonatú ékszerek bevezetése ezt igazolni is látszik, mivel ezek kevesebb nemesfémet tartalmaznak, de a minőségérzet a fogyasztók számára azonos marad.
A cég emiatt már 2028-tól az eladások jelentős részét ilyen platinabevonatú termékekre tervezi átállítani, mire a részvényárfolyam is újra elindult felfelé. A Hold stratégiája nem a nyersanyagpiaci spekuláció volt (ami az ezüst shortolásával is megléphető lehetett volna), hanem a márka és a vállalat valós értékének félreárazására épülő pozícióvállalás.
(A webináriumon Szabó Balázs vezérigazgató, Pekár Dávid és Balásy Zsolt portfóliókezelők és Hári Anna részvényelemző beszélgettek.)
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
