|
| (Fotó: 123rf.com) |
A hétvégén az EU-ból való távozást valószínűsítő közvélemény-kutatási adatok jöttek ki Britanniában, erre a font erősen gyengült, a londoni FTSE-100 index viszont egy százalékkal felment. A piacok tele vannak egyéb bizonytalanságokkal is, mint a közelgő amerikai kamatemelés vagy a pénteki pocsék amerikai munkaerő-piaci adatok utóhatása. Úgy tűnik, hogy az „aggódás falán” (wall of worry) kúsznak lassan felfelé az indexek.
Ráadásul ma este 18.30-kor Janet Yellen Fed-elnök beszél, szerdán és csütörtökön fontos kínai makroadatok jönnek, pénteken pedig az USA-ban a Michigani Egyetem fogyasztói bizalmi indexe. Az európai tőzsdék sokáig inkább csak tétováztak, végül jellemzően 0,1-0,2 százalékos pluszban zárt a német DAX és a francia CAC. Az EuroStoxx 600 index 0,4 százalékkal ment fel.
Budapesten a BUX index a nap nagy részében lefelé csorgott, szerény pluszból szerény mínuszba jutott el, -0,2 százalékig. A Mol és az OTP 0,3 és 0,1 százalékkal ment fel (16 360 és 6889 forintra), a Richter és a Magyar Telekom 1,0, illetve 0,4 százalékkal 5645, illetve 451 forintra süllyedt. A forint viszont megint erősödött: a 311 forintos szint alá, 310,90-re is leesett az euró ára, este hat körül pedig pont 311 forint volt.
(Olyan a Brexit, mint egy pokolgép – írtuk a nap folyamán a brit népszavazásról.)
Az USA tőzsdéi valamivel optimistábbak voltak, az S&P 500 és a Nasdaq is 0,5 százalékos pluszban volt. Az 50-es szinttel eddig nem bíró olaj megtáltosodott, két százalék körüli pluszban van, a Brent 50,60, a WTI 49,70 dolláron áll. A kőolajipari részvényeknek sokat köszönhetnek a tőzsdék, a Glencore 7, az AngloAmerican 11, a Chevron és az Exxon 1,1-1,2 százalékkal drágult.
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
