83 tonnás rekordot ért el a fizikai arany törökországi importja 2023 januárjában, ami a 2022-es robusztus 379 tonnás éves beáramláshoz viszonyítva is kiugróan magas érték. Idén februárban az előzetes adatok alapján mintegy további 60 tonna aranyat importálhattak a hatalmas külkereskedelmi deficittel küzdő Törökországba.

A török külkereskedelmi mérleg egyensúlyát tavaly legjobban az arany és az energiahordozók importja borította meg, ezért múlt héten - felsőbb utasításra - az éves aranybehozatal több mint kétharmadát bonyolító isztambuli tőzsde felfüggesztette az aranyimport-megbízások befogadását. A török aranypiac legnagyobb beszállítója maga a tőzsde, ugyanis az isztambuli tőzsdén kereskedett, legalább 99,5 százalékos tisztaságú, szabványosított „jegybanki aranyrudak” mentesek a behozatali vám és az áfa alól.

Az intézkedés hírére pánik tört ki a török aranypiacon: a (jegy)bankok, finomítók és ékszergyártók közötti aranykereskedelemben használatos 400 unciás (megközelítőleg 12,5 kilogrammos) jegybanki aranyrudak felára az unciánkénti 6-7 dollárról pillanatok alatt meghatszorozódott a török tőzsdén. A lokális aranypiaci összeomlást elkerülendő, a török jegybank tűzoltásba kezdett: az elmúlt héten napi 1-1,5 tonnányi mennyiségben adott el aranyat a jegybanki tartalék terhére.

A jegybanki aranyeladások rövid távon ugyan leszorították a kereskedési költségeket a korábbi szintekre, és nagyrészt kielégítik az aranyat importáló helyi ékszergyártók, valamint a befektetési aranyrudakat és aranyérméket gyártó aranyfinomítók keresletét - így átmenetileg a külkereskedelmi hiány további növekedését is lassítja -, hosszú távon azonban megtépázhatja a török jegybank hitelességébe vetett bizalmat.

Hogyan lett annyira fajsúlyos tétel az arany importja, hogy közvetlen jegybanki beavatkozást követel meg a fenti helyzet kezelése?

Törökország a harmadik legnagyobb aranyékszer-előállító a világon India és Kína után: 2022-ben 166 tonnányi ékszeraranyat gyártottak, mintegy 10 milliárd dollár értékben, amiből 143 tonnányit exportáltak a világ különböző pontjaira. Az ékszerpiac belső kereslete 37 tonnára rúgott a tavalyi évben, amivel a Közel-Keleten szintén dobogós helyezést ért el Törökország az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia után.

Az ékszergyártáson felül a vagyonuk elértéktelenedésétől félő török magánszemélyek befektetési aranyrudak és aranyérmék iránti éhsége mintegy 85 tonnás (5,1 milliárd dollár értékű) aranykeresletet tett ki, ami az elmúlt öt év 72 tonnás átlagát is jelentősen meghaladja. A török befektetők menedékeszköz iránti vágya nem meglepő, tekintve, hogy a - hivatalosan - 64 százalékot elérő 2022 decemberi infláció ellenére a török jegybanki alapkamat továbbra is mindössze 9 százalékon áll.

Az utóbbi években a török jegybank volt az egyik legnagyobb vevő a helyi aranypiacon: a török aranytartalék a 2017. májusi 116,1 tonnás szintről több mint ötszörösére, 586 tonnára nőtt (2023. február 24-ei adat). Ez a tartós aranyvásárlási program jól illeszkedett a török jegybank azon hosszútávú stratégiájába, hogy idővel a világ 5 legnagyobb aranytartalékával bíró jegybank közé kerüljön.

A cikk a Conclude Befektetési Zrt. honlapján jelent meg.