Az eredeti tervek szerint a frankfurti tőzsde 9,5 milliárd dollárt fizetett volna a NYSE Euronextért, azonban az ár az év elején nagyot esett, az üzlet értéke már „csak” 7,3 milliárd lenne, a frankfurti tőzsde esése miatt. Ha az egyesülés létrejött volna, akkor ez lett volna a világ legnagyobb kereskedési felülete.
Éppen ez volt a bajuk az európai szabályozóknak, akiknek többsége úgy vélte, hogy az egyesülés sértené a versenyjogi szabályokat, ugyanis a világszerte zajló derivatív (származékos) kereskedés csaknem egésze, nagyjából 90 százaléka ezen az egyesült piacon zajlott volna. Ennek a nézetnek az EU-ban a fő szószólója Joaquin Almunia versenyjogi biztos volt, aki szerint a tervezet teljes mértékben szembement volna a versenyjogi szabályokkal. Az érintett felek az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Durao Barroso előtt is megjelentek, aki azt a félelmét is említette, hogy az egyesüléssel a kereskedés nagy része a tengerentúlra távozna Európából.
Az EU-s aggodalmakat kritizálók viszont éppen azt állították, hogy a derivatív kereskedés 90 százaléka éppenhogy a tőzsdéken kívül történik, az egyesülés emiatt pont kordába terelné a piacot. Michel Barnier, az EU pénzügyi szolgáltatásokért felelős biztosa tegnap azt mondta, hogy vitát kezdeményez Almuniával arról, mennyire elévültek az uniós szabályok a pénzügyi területen. Utoljára 2004-ben módosították az erre vonatkozó szabályokat. Barnier szerint itt az ideje a törvények megújításának.
A közelmúltban már több hasonló egyesülési tervet meghiúsítottak a versenyjogi szabályok. A Nasdaq és az Intercontinental Exchange ajánlatát a NYSE Euronextre az amerikai igazságügy-minisztérium meszelte el hasonló okból. A szingapúri értéktőzsde ajánlata az ausztrál tőzsdére pedig azon bukott el, hogy az ausztrál kincstár vezetője azt mondta, az egyesülés nem nemzeti érdek.
A magyar piacot annyiban befolyásolhatja az egyesülés meghiúsulása, hogy korábban többen ettől tették függővé a Xetra kereskedési rendszer bevezetését a BÉT-re. A Xetra bevezetését a magyar piac nagy része ellenezte, az osztrák tulajdonos pedig forszírozta. Az új rendszer több hazai szereplőnek megbonyolította volna a kereskedést, ugyanakkor a támogatók szerint szélesre tárta volna a kaput a külföldi befektetők előtt a magyar piacon. Miután a frankfurti tőzsdén a Xetra működik, óhatatlanul ez lett volna a „kötelező” rendszer mindenütt. Azt egyelőre nem tudni, hogy az egyesülés bukása miatt változik-e a BÉT tulajdonosainak szándéka a kereskedési rendszer megváltoztatásával kapcsolatban.
Aki áresésre várt, annak csalódnia kell. 
